
Erős vállalásokat tettek az éghajlatváltozás feltartóztatásáért a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport vezetői hétfői németországi találkozójukon: a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcsra (COP21) a Hetek elkötelezték magukat amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest.
2015. június 09., 15:122015. június 09., 15:12
Ennek a célkitűzésnek a rögzítése a német soros elnökség egyik legnagyobb sikere. Berlin helyzetértékelése szerint nemigen lenne esély sikerre vinni a COP21 ügyét – a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló, kötelező érvényű megállapodás kidolgozását – , ha a legfejlettebb ipari hatalmak nem állnak ki a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson megjelölt 2 Celsius fokos határérték mellett, a kanadai és a japán vezetés azonban belpolitikai okok miatt sokáig ellenezte, hogy ez a vállalás szerepeljen a zárónyilatkozatban.
A Hetek a COP21-gyel összefüggésben amellett is elkötelezték magukat, hogy a jelenlegi évszázadban végre kell hajtani „a világgazdaság dekarbonizálását\", vagyis a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaság kialakítását.
Az úgynevezett 2015 utáni menetrenddel (post-2015 Agenda) kapcsolatban a Hetek egyebek között vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy 2030-ra 500 millióval csökkenjen az éhezők és az alultápláltságban szenvedők száma, és megerősítették, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára kívánják emelni a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – a fejlődő országok támogatására – fordított közpénzek összegét.
A világgazdasági témák közül kiemelkedik, hogy a Hetek szerint az év végére megállapodásra kell jutni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó szerződés (TTIP) \"alapjairól\", szerkezetének legfőbb elemeiről.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!