Erős vállalásokat tettek az éghajlatváltozás feltartóztatásáért a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport vezetői hétfői németországi találkozójukon: a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcsra (COP21) a Hetek elkötelezték magukat amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest.
2015. június 09., 15:122015. június 09., 15:12
Ennek a célkitűzésnek a rögzítése a német soros elnökség egyik legnagyobb sikere. Berlin helyzetértékelése szerint nemigen lenne esély sikerre vinni a COP21 ügyét – a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló, kötelező érvényű megállapodás kidolgozását – , ha a legfejlettebb ipari hatalmak nem állnak ki a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson megjelölt 2 Celsius fokos határérték mellett, a kanadai és a japán vezetés azonban belpolitikai okok miatt sokáig ellenezte, hogy ez a vállalás szerepeljen a zárónyilatkozatban.
A Hetek a COP21-gyel összefüggésben amellett is elkötelezték magukat, hogy a jelenlegi évszázadban végre kell hajtani „a világgazdaság dekarbonizálását\", vagyis a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaság kialakítását.
Az úgynevezett 2015 utáni menetrenddel (post-2015 Agenda) kapcsolatban a Hetek egyebek között vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy 2030-ra 500 millióval csökkenjen az éhezők és az alultápláltságban szenvedők száma, és megerősítették, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára kívánják emelni a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – a fejlődő országok támogatására – fordított közpénzek összegét.
A világgazdasági témák közül kiemelkedik, hogy a Hetek szerint az év végére megállapodásra kell jutni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó szerződés (TTIP) \"alapjairól\", szerkezetének legfőbb elemeiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!