2011. február 17., 10:462011. február 17., 10:46
A kelet-közép-európai, illetve az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására éppen húsz éve létrehozott pénzintézet 2010-ről szóló éves eredménybeszámolója szerint a bank tavalyi – tartalékolás után számolt – nettó eredménye 1,4 milliárd euró volt. Az EBRD egy évvel korábban 746 millió euró, két éve – a pénzügyi válság elhatalmasodásának évében – 602 millió euró nettó veszteséggel működött. Az 1998-as orosz fizetési válság óta 2008 volt a bank első veszteséges éve.
A tavalyi javulás a szerdai beszámoló szerint elsősorban a térségi befektetések értéknövekedésének az eredménye. Manfred Schepers, az EBRD pénzügyekért felelős alelnöke szerint a tavalyi eredmény emellett a bank kinnlevőségi portfóliójának minőségét is tükrözi. Schepers elmondta, hogy az EBRD teljes kinnlevőségi portfólióján belül mindössze 3 százalék a nem teljesítő követelésállomány értéke.
Tavaly rekordot döntött az EBRD által a kelet-közép-európai és közép-ázsiai kedvezményezett térségben végrehajtott befektetések száma és értéke is. A szerdai eredménybeszámolón megerősítették a tavalyi finanszírozásokról néhány hete már közzétett adatokat: a működési terület számára aláírt új programok száma 2010-ben csaknem negyedével, az előző évi 311-ről 386-ra – minden eddiginél magasabbra –, a befektetések összértéke pedig 7,9 milliárd euróról ugyancsak példátlan szintre, 9 milliárd euróra emelkedett. Az átalakulás korai szakaszában járó – főleg az egykori szovjet térséghez tartozó közép-ázsiai – országok EBRD-finanszírozása ugyanakkor 80 százalékkal, 920 millió euróra emelkedett.
Az EBRD közölte, hogy az idén is „robusztus”, 8-9 milliárd euró összértékű befektetési és hiteltevékenységgel számol a működési térség egészében. A tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján – ha megvalósult volna – a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től gyakorlatilag nem részesültek volna új finanszírozásban a londoni pénzintézet részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik” a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóvá is hagyták. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010–2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új hitelt tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig összesen folyósított. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.
Manfred Schepers alelnök a szerdai eredménybeszámolóban kiemelte, hogy továbbra is az EBRD a legnagyobb egyedi befektető a kelet-közép-európai országcsoportban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok