Elkezdődött a tűzoltás: sürgősségi kormányrendelettel próbálják kiküszöbölni a bércsökkenéseket

Viorica Dăncilă miniszterelnök a kormányülés első felében rámutatott, az alkalmazottnak ezekben az esetekben csak a ténylegesen megkeresett pénzösszeg után kell tb-járulékot fizetnie. Bejelentette egyúttal, hogy e négy, adókedvezményt élvező kategória esetében, „egyszerűsített mechanizmus keretében”, az állam átvállalja az egészségbiztosítás egy részének befizetését.

Közölte továbbá, hogy ez a kedvezmény jár azoknak a munkavállalóknak is, akik munkáltatójának saját erőforrásaiból nem sikerült a 2017. decemberi szinten tartania a fizetéseket, miközben nem csökkentette előző hónaphoz képest a személyzettel járó kiadásokat.

„Pontosabban 2018 januárjától a részmunkaidős foglalkoztatottaknak csak a megkeresett összeg után tartják vissza a társadalom- és az egészségbiztosítási hozzájárulást abban az esetben is, ha ez az összeg kevesebb a minimálbérnél, a különbözetet pedig a munkáltató fizeti ki” – részletezte a miniszterelnök.

Mint ismeretes, először az oktatási intézményekben foglalkoztatott takarító személyzet kapcsán derült ki, hogy részmunkaidős tevékenységükért olyan keveset kapnak, hogy ha nekik kell befizetniük a tb-járulékot, akkor otthonról kell pénzt bevinniük. Csütörtök estig ugyanakkor korántsem tűnt biztosnak, hogy a helyzetet rendező sürgősségi kormányrendelet hatályba is fog lépni, az igazságügyi minisztérium ugyanis jelezte, alkotmányellenes lehet, ugyanis sürgősségi rendelet elfogadása csak rendkívüli esetben indokolt.

Tanügyi fenyegetések

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) csütörtökön egyebek mellett ezt kérte a miniszterelnöknek, az oktatási és a pénzügyminiszternek, illetve a munkaügyi tárca vezetőjének küldött levelében, amelyben tüntetéseket is kilátásba helyeztek, amennyiben nem teljesülnek követeléseik.

„A FSLI felszólítja a kormányt, sürgősen hozzon intézkedéseket a részmunkaidőben alkalmazott személyek számára, akik a minimálbérnél kevesebbet keresnek, a hatályos adótörvénykönyv alapján azonban mégis kötelesek a minimálbérnek megfelelő adót fizetni. Hozzá kell tennem, hogy a félmunkaidős alkalmazottak 200 lejjel kevesebbet fognak keresni, a negyedmunkaidősök pedig egy lejt sem kapnak, hanem a család bevételeiből kell majd fizetniük az adóikat” – derül ki a szakszervezet közleményéből.

A szakszervezet azt is kérte, hogy a kormány módosítsa a 2017/153-as törvényt, amely miatt újabb egyenlőtlenségek léptek fel a rendszerben.

A FSLI rámutat: a pedagógusokat a bértábla végére hagyták, míg a választott képviselők azonnali béremelést kaptak. A szövetség azt is kéri, hogy a március elsejétől esedékes 20 százalékos emelés minden oktatási alkalmazottra vonatkozzék, ne csak a pedagógusokra.

„A munkahelyek befagyasztása másik veszélyt is maga után von: alkalmazottak százai nem tudják majd felvenni a fizetésüket február 14-én. Ugyanis több iskolában hiányoznak a pénzügyi felelősök, akiknek alá kell írniuk a bérlistákat, és, bár vannak üres állások, azokat a kormány döntése miatt nem lehet elfoglalni” – áll a közleményben. A FSLI arra is emlékezteti a kormányt, hogy a bírói végzéssel elnyert béreket figyelembe kell vennie a költségvetés-kiigazításnál, hiszen még 2017-re is ki kell fizetni elmaradt összegeket, és idén is további törlesztések lesznek.

korábban írtuk

Ismét tüntetésekkel fenyegetőzik a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége

Tiltakozásokat helyezett kilátásba a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI).

A rendőrök is utcára vonulnának

Tüntetéssel fenyegetnek eközben a rendőrök is, akik alacsony fizetésük mellett azt is kifogásolják, hogy nem fizetik ki a túlóráikat, ráadásul túlterheltek is a sok pluszmunka miatt, ami abból adódik, hogy nincsenek elegen állományban. A rendőrségi szakszervezeteket tömörítő Sed Lex szövetség vezetője, Florin Vîlnei csütörtökön a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte,

„Ha írásbeli utasítást kapunk, dolgozni fogunk, ha nem, akkor hát nem. Például Bukarest 6. kerületének két embere van, akik 400 000 lakos szükségleteit látják el kiskorúak eltűnése esetén. A törvény értelmében nem dolgozhatnának több mint havi 170 órát. Az egyik rendőrnek egy hónapban 400 túlórája volt, és 170 után fizették ki” – példálózott a szakszervezeti vezető.

Egy másik rendőri szakszervezet, a SNAP csütörtökön közleményben tudatta, hogy alacsonyak a rendőri fizetések, és azt kérték Carmen Dan belügyminisztertől, hogy törölje el a különleges munkákért járó, 50 százalékig terjedő juttatást, mivel azt a „főnököknek és védenceiknek” adják. Mint ismeretes, Carmen Dan belügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján közölte, a Román Rendőrség legtöbb két héten belül előrukkol a rendőrök munkaidejére vonatkozó megoldásokkal, hogy ne kelljen többé behívni az otthon tartózkodó rendőröket, és biztosítani lehessen a folytonosságot.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az állandó otthoni ügyeletért fizetett, 40 százalékos pluszjuttatást, amelynek csaknem 8000 haszonélvezője volt 2017 decemberéig, nem vágták le, ám a törvény értelmében csak 2017 decemberéig volt hatályban, így eltűnését bércsökkenésként értelmezni „manipuláció”. A belügyminiszter azt mondja, a rendőri fizetések tavaly 10 százalékkal nőttek, 2018-tól pedig további 3-4 százalékkal nőtt a nettó összeg. Így egy kezdő rendőr fizetése meghaladja a 3000 lejt, az összegben a fizetés mellett benne van az étkezési juttatás, a ruhapénz és más pótlék is.

korábban írtuk

Carmen Dan: egy pályakezdő rendőr nettó keresete 3000 lej

Tavaly 10 százalékkal nőtt a rendőrök és 15 százalékkal a katonák, valamint a belügyminisztérium alkalmazásában álló civil személyzet bére, majd 2018. január 1-jétől átlagban újabb 3-4%-kal emelkedett a nettó fizetésük – hangsúlyozta szerdán Carmen Dan belügyminiszter.

Az IT-s, aki 2300 lejjel keres kevesebbet

Amint arról több ízben is írtunk, nemcsak a közalkalmazottakra hatottak ki negatívan a fiskális forradalom intézkedései, a legnagyobb károkat IT-szektor szenvedte meg, ahol egy állami támogatásnak köszönhetően eddig sem kellett az alkalmazottak után jövedelemadót fizetni. A társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása miatt így mintegy 7 százalékkal zsugorodnak a bruttó fizetések – amennyiben a cég nem kompenzálja a munkavállalót –, őket pedig még az sem segíti, hogy a jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 10 százalékra csökkent.  

Vlad Petreanu újságíró blogján hívta fel a figyelmet egy programozóra, akinek egyik hónapról a másikra 25 százalékkal csökkent a fizetése, míg decemberben 9059 lejt vitt haza, addig januárban már csak 6722 lejt utalt a munkáltatója.

– idézi az újságíró a pórul járt IT-st.

Jogi segítséget ajánlanak

Van ugyanakkor, aki máris a kárvallottak megsegítésére siet: az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közleményben jelentette be csütörtökön, hogy

„A legfrissebb becslések szerint 30-50 ezer közalkalmazottra hatnak ki a jelenleg kormányzó koalíció adóügyi és bérpolitikai kísérletei, és a magánszféra több mint 2 millió alkalmazottja már biztos áldozata a munka utáni adó csődös modelljének” – fogalmaz a Dumitru Costin BNS-elnök által aláírt közlemény.

„Megbosszulja magát a populizmus”

„2018-ban a populizmus megbosszulja önmagát. A populizmus nem logikus, pusztító erejű akkor is, amikor nő (a fizetésekre utal – szerk. megj.) és akkor is, amikor megbosszulja magát. Sajnos azonban akkor, amikor bosszút áll, mindenkin bosszút áll, nemcsak azokon, akik foganatosították, hanem rajtunk, valamennyiünkön” – vallja eközben a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) elnöke, Florin Pogonaru. Leszögezte, az üzleti szféra nem vár egyebet, mint átláthatóságot, kiszámíthatóságot, stabilitást, logikát.

Nyugalomra int az egészségügyi miniszter

Az egészségügyben dolgozók 3 százalékának „lesznek gondjai a fizetésekkel”, vagyis ennyien számíthatnak bércsökkenésre Sorina Pintea egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozata szerint. Mint részletezte, a vezető beosztásban levő tisztségviselők fizetése fog március elsejétől mintegy 23 százalékkal csökkenni, és a vezető tisztségben levők fizetését is „kiegyenlítették”, de az orvosok fizetése nemhogy nem csökken, hanem jelentősen nőni fog, „hiszen emelték az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) költségvetését”.

Egy főorvos például márciustól 9 106 lejes nettó bért kaphat, amelyhez hozzáadódnak még a különféle járulékok és pótlékok, így akár meg is kétszereződhet a nettó fizetése. A felsőfokú végzettséggel rendelkező asszisztensek bére 3 040 lej lesz.

Pintea rámutatott, a rezidensorvosok is jelentős béremelésben részesülnek, addig is rezidensi ösztöndíjat kapnak, márciustól kezdődően pedig az alapfizetéseik 151 és 287 százalék között nő, szakosodástól függően. A miniszter elmondása szerint a gyógyszerészek és a főasszisztensek bére is enyhén növekedni fog, ugyanakkor javaslatot tesznek arra, hogy a közegészségügyi igazgatóságok vezetői az orvosokéhoz hasonló bérezésben részesüljenek.