Fotó: Veres Nándor
Tiltakozásokat helyezett kilátásba a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI).
2018. február 08., 12:442018. február 08., 12:44
Az FSLI csütörtöki közleménye értelmében a romániai oktatási rendszer „súlyos problémáit” felsorakoztató beadvánnyal fordultak Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, továbbá Valentin Popa oktatási, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi és Eugen Teodorovici pénzügyminiszterhez.
– áll az Agerpres által idézett közleményben.
Az érdekvédelem kéri többek között, hogy sürgősen rendezzék a részmunkaidős alkalmazottak helyzetét, akik esetében – az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően – a minimálbér alapján számolják ki a társadalombiztosítási járulékokat, noha a minimálbérnél alacsonyabb a fizetésük.
– mutat rá a közlemény.
A szakszervezet követeli továbbá a 2017/153-as kerettörvény módosítását, a jogszabály ugyanis – állításuk szerint – diszkriminációhoz vezetett. „Sok esetben az az abszurd helyzet állt elő, hogy a szakképzetlen pedagógus többet keres, mint a véglegesítő vizsgával és II-es vagy akár I-es fokozattal rendelkező szakképzett pedagógus” – állítják.
A FSLI amiatt is elégedetlen, hogy a 2017/153-as törvény értelmében, amely megszabja, hogy a legkisebb és a legnagyobb fizetés aránya 1 a 12-höz,
A szakszervezet ugyanakkor kéri, hogy 2018. március 1-jétől minden tanügyi alkalmazott részesüljön a 20 százalékos béremelésben, nem csak a tanszemélyzet.
„Az egységes bértörvény kudarcot vallott, mivel nem előzték meg valós egyeztetések. Felelős hozzáállást követelünk a kormánytól, ellenkező esetben a kabinet lesz felelős azokért az utcai tüntetésekért, amelyeket a szakszervezet tagjai készen állnak kirobbantani8 – idézi a közlemény az FSLI elnökét, Simion Hăncescut.
Korábban a pedagógusok arra is rávilágítottak, hogy nem elég a gyermeklétszám szerinti fejkvóta alapján biztosított összeg a kiadásokra és az oktatásban dolgozók fizetésére a tanügyi rendszerben, ennek következtében állások szüntetnek meg, ami elsősorban a kisegítő személyzetet érinti. Emiatt is általános sztrájk kirobbantásával fenyegőznek.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!