FRISSÍTVE – A jelek szerint végleg lemondott a Victor Ponta vezette kormány arról, hogy az eredeti tervek szerint, Nagyváradtól Brassóig épüljön meg az észak-erdélyi autópálya. Dan Şova közlekedési miniszter szombaton bejelentette: a prioritás a Bors–Nagyvárad–Torda–Szászsebes-szakasz megépítése.
2014. május 10., 16:172014. május 10., 16:17
2014. május 11., 14:542014. május 11., 14:54
Ez annyit jelent, hogy nem az eredetileg tervezett keleti irányba, hanem dél felé épül a sztráda, a Torda–Szászesebes-szakasz az észak- és a dél-erdélyi autópályát köti majd össze. Ennek a szakasznak a megépítéséről szombaton, Tordán írta alá Şova a rendeletet, a munkálatok a tervek szerint májusban kezdődnek majd, és 2015 decemberéig tarthatnak. Leszögezte: az eredeti tervekkel ellentétben a Marosvásárhely–Segesvár–Brassó-szakasz nem fog megépülni.
Emlékeztetett: az észak-erdélyi sztrádából jelenleg 52 kilométer áll készen, Gyalu és Aranyosgyéres között. A Gyalu és Magyarnádas közötti 9,6 kilométeres szakasz megépítésére áprilisban adták ki az utasítást, a Bihar megyei, Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakasz megépítésére vonatkozó dokumentáció péntekre készült el, és május 20-tól írják ki a pályázatot a SEAP elektronikus közbeszerzési portálon.
Az építkezés várható költsége 900 millió lej, ami Şova szerint 200 millióval kevesebb az eredetileg becsültnél. A munkálatok a tervek szerint októberben kezdődnek, és várhatóan 2016 szeptemberében vagy októberében érnek véget.
A Berettyószéplak és Magyarnádas közötti 93 kilométeres szakasz 16,8 kilométeres, Magyarnádas és Nádasszentmihály közötti részének megvalósíthatósági tanulmánya 2012-ben készült el. A kisajátítási folyamat ugyanakkor még nem mindenhol kezdődött el, ennek ellenére a miniszter szerint ez év novemberében elkezdődhetnek az építési munkálatok.
A Nádasszentmihály és Berettyószéplak közötti, 75 kilométeres szakaszon azonban számos probléma merült fel, új megvalósíthatósági tanulmány szükséges, és a 2004-ben kiadott környezetvédelmi engedély sem érvényes, mivel azóta több Natura 2000-es természetvédelmi övezet is létrejött a tervezett nyomvonalon.
Itt várhatóan 2015 októberében kezdődnek el a 24 hónapig tartó, 4,2 milliárd lejbe kerülő munkálatok. Şova vasárnap Nagyváradon úgy összegzett: 2017 végére teljesen elkészül a Nagyváradot Szászsebessel összekötő autópálya-szakasz.
A miniszter szerint az április elsejétől bevezetett, az üzemanyagokra kivetett többlet jövedéki adóból befolyós első összegeket az észak-erdélyi sztrádára fordítják, a Magyarnádas–Berettyószéplak-szakasz már ebből a pénzből épül. Vasárnap kifejtette: a többletadóból remélt éves bevétel 500 millió lej, tehát a finanszírozás megoldott.
Dan Şova elmondta, az észak-erdélyi sztráda Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti, 53 kilométeres szakaszát európai uniós forrásokból kívánják megépíteni. Ennek a szakasznak a megépítésére május 26-án írják ki a tendert.
Mint arról beszámoltunk, Şova a közelmúltban jelentette be, hogy a szociáldemokrata irányítású, de az RMDSZ-t is soraiban tudó kormány nem kívánja megépíteni a Marosvásárhely és Brassó közötti, a Székelyföldre való eljutást nyugati irányból megkönnyítő autópálya-szakaszt, ehelyett legfeljebb négysávos gyorsforgalmi utat épít, amennyiben talál rá forrásokat.
Mint ismeretes, az észak-erdélyi sztráda megépítéséről 2004-ben, jórészt az akkori szociáldemokrata kormányt kívülről támogató RMDSZ nyomására született döntés. A szerződést pályáztatás nélkül ítélte oda a román kormány az amerikai Bechtel cégnek, a mintegy 415 kilométeres Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-sztrádának a tervek szerint 2012-re kellett volna elkészülnie.
A 2004 után hivatalba lépő kormányok azonban sokallták a 2,2 milliárd eurós költséget, ezért többször is újratárgyalták a szerződést, majd pénzhiány miatt az építkezés leállt, a Ponta-kormány pedig felbontotta a szerződést.
Bukarest számára amúgy a prioritást a jórészt magyarlakta vidékeket elkerülő, Arad és Nagyszeben között épülő, a IV-es páneurópai folyosó nyomvonalán futó, 85 százalékban európai uniós alapokból elkészülő dél-erdélyi sztráda jelenti.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!