FRISSÍTVE – A jelek szerint végleg lemondott a Victor Ponta vezette kormány arról, hogy az eredeti tervek szerint, Nagyváradtól Brassóig épüljön meg az észak-erdélyi autópálya. Dan Şova közlekedési miniszter szombaton bejelentette: a prioritás a Bors–Nagyvárad–Torda–Szászsebes-szakasz megépítése.
2014. május 10., 16:172014. május 10., 16:17
2014. május 11., 14:542014. május 11., 14:54
Ez annyit jelent, hogy nem az eredetileg tervezett keleti irányba, hanem dél felé épül a sztráda, a Torda–Szászesebes-szakasz az észak- és a dél-erdélyi autópályát köti majd össze. Ennek a szakasznak a megépítéséről szombaton, Tordán írta alá Şova a rendeletet, a munkálatok a tervek szerint májusban kezdődnek majd, és 2015 decemberéig tarthatnak. Leszögezte: az eredeti tervekkel ellentétben a Marosvásárhely–Segesvár–Brassó-szakasz nem fog megépülni.
Emlékeztetett: az észak-erdélyi sztrádából jelenleg 52 kilométer áll készen, Gyalu és Aranyosgyéres között. A Gyalu és Magyarnádas közötti 9,6 kilométeres szakasz megépítésére áprilisban adták ki az utasítást, a Bihar megyei, Berettyószéplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakasz megépítésére vonatkozó dokumentáció péntekre készült el, és május 20-tól írják ki a pályázatot a SEAP elektronikus közbeszerzési portálon.
Az építkezés várható költsége 900 millió lej, ami Şova szerint 200 millióval kevesebb az eredetileg becsültnél. A munkálatok a tervek szerint októberben kezdődnek, és várhatóan 2016 szeptemberében vagy októberében érnek véget.
A Berettyószéplak és Magyarnádas közötti 93 kilométeres szakasz 16,8 kilométeres, Magyarnádas és Nádasszentmihály közötti részének megvalósíthatósági tanulmánya 2012-ben készült el. A kisajátítási folyamat ugyanakkor még nem mindenhol kezdődött el, ennek ellenére a miniszter szerint ez év novemberében elkezdődhetnek az építési munkálatok.
A Nádasszentmihály és Berettyószéplak közötti, 75 kilométeres szakaszon azonban számos probléma merült fel, új megvalósíthatósági tanulmány szükséges, és a 2004-ben kiadott környezetvédelmi engedély sem érvényes, mivel azóta több Natura 2000-es természetvédelmi övezet is létrejött a tervezett nyomvonalon.
Itt várhatóan 2015 októberében kezdődnek el a 24 hónapig tartó, 4,2 milliárd lejbe kerülő munkálatok. Şova vasárnap Nagyváradon úgy összegzett: 2017 végére teljesen elkészül a Nagyváradot Szászsebessel összekötő autópálya-szakasz.
A miniszter szerint az április elsejétől bevezetett, az üzemanyagokra kivetett többlet jövedéki adóból befolyós első összegeket az észak-erdélyi sztrádára fordítják, a Magyarnádas–Berettyószéplak-szakasz már ebből a pénzből épül. Vasárnap kifejtette: a többletadóból remélt éves bevétel 500 millió lej, tehát a finanszírozás megoldott.
Dan Şova elmondta, az észak-erdélyi sztráda Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti, 53 kilométeres szakaszát európai uniós forrásokból kívánják megépíteni. Ennek a szakasznak a megépítésére május 26-án írják ki a tendert.
Mint arról beszámoltunk, Şova a közelmúltban jelentette be, hogy a szociáldemokrata irányítású, de az RMDSZ-t is soraiban tudó kormány nem kívánja megépíteni a Marosvásárhely és Brassó közötti, a Székelyföldre való eljutást nyugati irányból megkönnyítő autópálya-szakaszt, ehelyett legfeljebb négysávos gyorsforgalmi utat épít, amennyiben talál rá forrásokat.
Mint ismeretes, az észak-erdélyi sztráda megépítéséről 2004-ben, jórészt az akkori szociáldemokrata kormányt kívülről támogató RMDSZ nyomására született döntés. A szerződést pályáztatás nélkül ítélte oda a román kormány az amerikai Bechtel cégnek, a mintegy 415 kilométeres Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-sztrádának a tervek szerint 2012-re kellett volna elkészülnie.
A 2004 után hivatalba lépő kormányok azonban sokallták a 2,2 milliárd eurós költséget, ezért többször is újratárgyalták a szerződést, majd pénzhiány miatt az építkezés leállt, a Ponta-kormány pedig felbontotta a szerződést.
Bukarest számára amúgy a prioritást a jórészt magyarlakta vidékeket elkerülő, Arad és Nagyszeben között épülő, a IV-es páneurópai folyosó nyomvonalán futó, 85 százalékban európai uniós alapokból elkészülő dél-erdélyi sztráda jelenti.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!