
Fotó: Barabás Ákos
Az orvosoknak nő első körben a leglátványosabban a fizetése a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény hatálybalépésével – legalábbis ez derül ki a Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök (PSD) által kedden, a Facebook közösségi portálon közzétett adatokból.
2017. április 04., 18:392017. április 04., 18:39
A bejegyzés értelmében egy rezidens orvos jövőre 5700 lejt keresne, míg az intenzív osztályon dolgozó orvos fizetése elérné a 16 672 lejt. Eközben egy felsőfokú végzettséggel rendelkező, kezdő asszisztensnő 3950 lejt kapna, a főnővér fizetése pedig elérné az 5108 lejt.
A tanügyben lassúbb növekedést irányoz elő a Grindeanu-kormány tervezete, egy kezdő gimnáziumi tanár mostani 1962 lejes fizetése 2020-ra érné el a 3520 lejt, egy rég a pályán levő egyetemi tanár fizetése pedig a jelenlegi 6050 lejről akkorra 11 337 lejre nőne. Egy közkatona mostani 754 lejes bére 2150 lejre nőne, a tábornoki juttatás viszont három év múlva 8358 lej lenne.
Kivételek és alapelvek
Dragnea a Facebook-bejegyzésben megismételte hétfő esti tévényilatkozatát is, miszerint az egységes bérezési törvény valamennyi közalkalmazotti kategóriára érvényes lesz, kivételt a Román Nemzeti Bank (BNR) és a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alkalmazottai jelentenek, akiknek ígérete szerint akkora fizetésük lesz, mint az Európai Unió más tagállamaiban, hasonló munkakörben dolgozó társaiknak.
A képviselőház elnöke ugyanakkor az elmondása szerint már elkészült bérezési törvény alapelveire is kitért. Megemlítette például, hogy a bérek a jogszabály hatálybalépésével a hierarchia mentén alakulnak, a főnök fizetése mindig nagyobb lesz, mint a beosztotté, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig mindig jobban fognak keresni, mint akik nem végeztek egyetemet. Ugyanakkor a közméltóságokat is jobban megfizetik, mint a vezetői tisztséget betöltőket.
A hierarchia fentről lefele így alakul: államfő, miniszterelnök, a két házelnök, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnöke, miniszterek, a két ház alelnöke, ombudsman, vezérkari főnök, szenátor, képviselő, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) elnöke, államtitkár, prefektus, helyettes államtitkár. Újdonságnak számít ugyanakkor, hogy a szolgálati idő után járó pótlékot ezentúl belefoglalják az alapfizetésbe – a juttatás a kezdők esetében 0 százalékos és 20 év szolgálati idő után 25 százalékot jelent.
Kiindulópont: a minimálbér
Dragnea különben egy hétfő esti tévéműsorban is beszélt az egységes bérezési törvényről. Akkor azt árulta el, hogy a jogszabály alapját az az 1 a 12-höz arány képezi, ahol az 1 a minimálbér, a 12 pedig az államfő fizetése. „Jelenleg az arány 1 a 15-höz. A társadalmi partnerek már rég 1 a 13-hoz arányt kérnek. Mi úgy határoztunk, legyen 1 a 12-höz. Az 1 a minimálbért jelenti, Románia elnökének pedig ennek 12-szerese lesz a fizetése\" – magyarázta Dragnea az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Közölte továbbá, hogy a kormányprogramnak megfelelően a minimálbér minden évben nőni fog.
A PSD elnöke ugyanakkor arról is beszámolt a tévénézőknek, hogy a törvény teljesen készen áll, és az alakulat országos végrehajtó bizottságának csütörtöki, sinaiai ülésén alá is írják – éppen ezért Călin Popescu-Tăriceanut, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét is meghívta az ülésre. Előző napi nyilatkozatának megfelelően pedig ismételten leszögezte, nem a kormány terjeszti be a bérezési törvényt a döntéshozók elé, hanem parlamenti kezdeményezés lesz, a kormánykoalíció honatyái terjesztik be. Mint ismeretes, ez azzal jár, hogy elmarad a közvita.
A szakszervezetek fejeket követelnek
A szakszervezeteknek azonban ez nagyon nem tetszik, mint ahogy az sem, hogy a beígért konzultáció jó része is elmaradt, a közszféra több ágazatának képviselőit nem hívták egyeztetésre a kormány illetékesei, így fogalmuk nincs, hogy rájuk nézve mit tartalmaz a néhány nap múlva terítékre kerülő törvénytervezet. Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség kedden nyílt levélben fordult Sorin Grindeanu miniszterelnökhöz, hogy sürgősen menessze Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi minisztert és Gabriel Petrea társadalmi párbeszédért felelős tárcavezetőt, és folytatódjanak az egyeztetések. Mint hangsúlyozták, egy ennyire fontos, sarkalatos törvényhez széleskörű vita kell valamennyi érintett féllel, minden tevékenységi kör képviselőjének a bevonásával.
„Legújabban meg azt halljuk, hogy az egységes bérezési törvényt PSD-s honatyák javaslataként terjesztik a parlament elé. A munkaügyi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszterek ezzel az intézkedéssel gúnyt űznek a társadalmi partnerekből, és tulajdonképpen világosan megmutatja, hogy mi volt a kormány képviselőinek a célja már az első perctől: a társadalmi párbeszéd és a komoly, megalapozott vita teljes mellőzése\" – fogalmaznak a szakszervezetiek.
„Ennek a hozzáállásnak egyetlen magyarázata van: nem akarnak kidolgozni egy olyan egységes bérezési törvényt, ami felszámolja a rendszerben tapasztalható eltéréseket, hanem olyan jogszabályt akarnak, ami konzervál bizonyos előjogokat\" – áll az Alfa Kartell által a kormányfőhöz címzett nyílt levélben.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.