Kovászna és Hargita megye önkormányzatához nyújtják be az IT Plusz informatikai klaszter képviselői fejlesztési stratégiájukat, amely elképzelésük szerint a térség gazdasági felfuttatásának egyik alappillére lehet.
2014. december 19., 12:472014. december 19., 12:47
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, jelenleg Kovászna megyében a könnyűipar és a kereskedelem a húzóágazat, ám ezek nem termelnek hozzáadott értéket, ezt lehetne az informatika és a telekommunikációs iparággal kiegyensúlyozni.
Kovászna megye önkormányzata elfogadta a javaslatukat, a megye most készülő közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájába a mezőgazdaság, turizmus és a könynyűipar mellé negyedik alappillérnek bevették a számítástechnikát is.
Szabó Károly, az IT Plusz klaszter csíkszeredai ügyvezetője arról számolt be, hogy hamarosan a Hargita megyei közgyűlésnek is előterjesztik javaslataikat. Abban bíznak, hogy ha az önkormányzatokat megnyerik partnernek, akkor nagyobb eséllyel sikerül kivitelezniük a terveiket.
Bihari Béla, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara IT- és telekommunikációs szakosztályának vezetője kifejtette: stratégiájuk szerint hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúra-fejlesztésre, hogy minden településen legyen széles sávú internet, az iskolák körül WiFi hálózat kiépítése, irányított internet alkalmazása, vagyis, hogy ne filmeket töltsenek le, hanem kizárólag oktatási célokra használják.
Céljuk az ügyfélkapu-rendszer kialakítása, az online kapcsolattartás az intézményekkel, másrészt a papíralapú közigazgatás csökkentése az online javára. Javasolják, hogy közpénzből támogassák a helyi cégeknek kis költségű informatikai rendszerek bevezetését, innovációt támogató központok létrehozását, a kutatásfejlesztés erősítését.
Bihari hangsúlyozta, a szakoktatást is erősíteni kell, mintegy 50 cég körében mérik fel, hogy milyen informatikai szakemberre lenne szükségük, és a végső listát továbbítják a tanfelügyelőségnek. Bíznak ugyanakkor abban is, hogy önkormányzati segítséggel sikerül a külföldön dolgozó informatikusokat is hazacsábítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!