Kovászna és Hargita megye önkormányzatához nyújtják be az IT Plusz informatikai klaszter képviselői fejlesztési stratégiájukat, amely elképzelésük szerint a térség gazdasági felfuttatásának egyik alappillére lehet.
2014. december 19., 12:472014. december 19., 12:47
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, jelenleg Kovászna megyében a könnyűipar és a kereskedelem a húzóágazat, ám ezek nem termelnek hozzáadott értéket, ezt lehetne az informatika és a telekommunikációs iparággal kiegyensúlyozni.
Kovászna megye önkormányzata elfogadta a javaslatukat, a megye most készülő közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájába a mezőgazdaság, turizmus és a könynyűipar mellé negyedik alappillérnek bevették a számítástechnikát is.
Szabó Károly, az IT Plusz klaszter csíkszeredai ügyvezetője arról számolt be, hogy hamarosan a Hargita megyei közgyűlésnek is előterjesztik javaslataikat. Abban bíznak, hogy ha az önkormányzatokat megnyerik partnernek, akkor nagyobb eséllyel sikerül kivitelezniük a terveiket.
Bihari Béla, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara IT- és telekommunikációs szakosztályának vezetője kifejtette: stratégiájuk szerint hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúra-fejlesztésre, hogy minden településen legyen széles sávú internet, az iskolák körül WiFi hálózat kiépítése, irányított internet alkalmazása, vagyis, hogy ne filmeket töltsenek le, hanem kizárólag oktatási célokra használják.
Céljuk az ügyfélkapu-rendszer kialakítása, az online kapcsolattartás az intézményekkel, másrészt a papíralapú közigazgatás csökkentése az online javára. Javasolják, hogy közpénzből támogassák a helyi cégeknek kis költségű informatikai rendszerek bevezetését, innovációt támogató központok létrehozását, a kutatásfejlesztés erősítését.
Bihari hangsúlyozta, a szakoktatást is erősíteni kell, mintegy 50 cég körében mérik fel, hogy milyen informatikai szakemberre lenne szükségük, és a végső listát továbbítják a tanfelügyelőségnek. Bíznak ugyanakkor abban is, hogy önkormányzati segítséggel sikerül a külföldön dolgozó informatikusokat is hazacsábítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!