
Kovászna és Hargita megye önkormányzatához nyújtják be az IT Plusz informatikai klaszter képviselői fejlesztési stratégiájukat, amely elképzelésük szerint a térség gazdasági felfuttatásának egyik alappillére lehet.
2014. december 19., 12:472014. december 19., 12:47
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, jelenleg Kovászna megyében a könnyűipar és a kereskedelem a húzóágazat, ám ezek nem termelnek hozzáadott értéket, ezt lehetne az informatika és a telekommunikációs iparággal kiegyensúlyozni.
Kovászna megye önkormányzata elfogadta a javaslatukat, a megye most készülő közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájába a mezőgazdaság, turizmus és a könynyűipar mellé negyedik alappillérnek bevették a számítástechnikát is.
Szabó Károly, az IT Plusz klaszter csíkszeredai ügyvezetője arról számolt be, hogy hamarosan a Hargita megyei közgyűlésnek is előterjesztik javaslataikat. Abban bíznak, hogy ha az önkormányzatokat megnyerik partnernek, akkor nagyobb eséllyel sikerül kivitelezniük a terveiket.
Bihari Béla, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara IT- és telekommunikációs szakosztályának vezetője kifejtette: stratégiájuk szerint hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúra-fejlesztésre, hogy minden településen legyen széles sávú internet, az iskolák körül WiFi hálózat kiépítése, irányított internet alkalmazása, vagyis, hogy ne filmeket töltsenek le, hanem kizárólag oktatási célokra használják.
Céljuk az ügyfélkapu-rendszer kialakítása, az online kapcsolattartás az intézményekkel, másrészt a papíralapú közigazgatás csökkentése az online javára. Javasolják, hogy közpénzből támogassák a helyi cégeknek kis költségű informatikai rendszerek bevezetését, innovációt támogató központok létrehozását, a kutatásfejlesztés erősítését.
Bihari hangsúlyozta, a szakoktatást is erősíteni kell, mintegy 50 cég körében mérik fel, hogy milyen informatikai szakemberre lenne szükségük, és a végső listát továbbítják a tanfelügyelőségnek. Bíznak ugyanakkor abban is, hogy önkormányzati segítséggel sikerül a külföldön dolgozó informatikusokat is hazacsábítani.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!