
Kovászna és Hargita megye önkormányzatához nyújtják be az IT Plusz informatikai klaszter képviselői fejlesztési stratégiájukat, amely elképzelésük szerint a térség gazdasági felfuttatásának egyik alappillére lehet.
2014. december 19., 12:472014. december 19., 12:47
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, jelenleg Kovászna megyében a könnyűipar és a kereskedelem a húzóágazat, ám ezek nem termelnek hozzáadott értéket, ezt lehetne az informatika és a telekommunikációs iparággal kiegyensúlyozni.
Kovászna megye önkormányzata elfogadta a javaslatukat, a megye most készülő közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájába a mezőgazdaság, turizmus és a könynyűipar mellé negyedik alappillérnek bevették a számítástechnikát is.
Szabó Károly, az IT Plusz klaszter csíkszeredai ügyvezetője arról számolt be, hogy hamarosan a Hargita megyei közgyűlésnek is előterjesztik javaslataikat. Abban bíznak, hogy ha az önkormányzatokat megnyerik partnernek, akkor nagyobb eséllyel sikerül kivitelezniük a terveiket.
Bihari Béla, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara IT- és telekommunikációs szakosztályának vezetője kifejtette: stratégiájuk szerint hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúra-fejlesztésre, hogy minden településen legyen széles sávú internet, az iskolák körül WiFi hálózat kiépítése, irányított internet alkalmazása, vagyis, hogy ne filmeket töltsenek le, hanem kizárólag oktatási célokra használják.
Céljuk az ügyfélkapu-rendszer kialakítása, az online kapcsolattartás az intézményekkel, másrészt a papíralapú közigazgatás csökkentése az online javára. Javasolják, hogy közpénzből támogassák a helyi cégeknek kis költségű informatikai rendszerek bevezetését, innovációt támogató központok létrehozását, a kutatásfejlesztés erősítését.
Bihari hangsúlyozta, a szakoktatást is erősíteni kell, mintegy 50 cég körében mérik fel, hogy milyen informatikai szakemberre lenne szükségük, és a végső listát továbbítják a tanfelügyelőségnek. Bíznak ugyanakkor abban is, hogy önkormányzati segítséggel sikerül a külföldön dolgozó informatikusokat is hazacsábítani.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!