
Felelős költekezést várnak a helyi önkormányzatoktól, a kivitelező cégeket pedig óvatosságra intik a székelyföldi megyei közgyűlések vezetői.
2014. július 21., 20:282014. július 21., 20:28
Kovászna megyében ugyanis több település önkormányzatát utolsó percben mentette meg a csődtől a tavasszal kiutalt kormánytámogatás. Köröspatak és Bükszád számláit akkorra ugyanis – amint arról írtunk – már zárolták, mert a csatornázási munkálatokat elvégző cégek pereltek és nyertek.
Összesen húsz közigazgatási egységnek jelentett mentőövet, hogy a Kovászna megyei közgyűlés tavasszal 25 millió lejt kapott a fejlesztési minisztériumtól – ezek az önkormányzatok az adósság
csapdájába kerültek, a kormányprogramok esetleges finanszírozására várva – mondta el a Krónika megkeresésére Henning László, a Kovászna megyei közgyűlés alelnöke.
A veszélyessé vált helyzetet végül sikerült rendezni, a megyei tanács azoknak a községeknek és városoknak a tartozásait fizette ki, ahol elkészült a víz- és csatornázási munkálatok több mint 60 százaléka. Ezzel helyreállt a települések anyagi függetlensége, ám az érintettek úgy vélik, a teljes államigazgatási rendszer átalakítására lenne szükség, hogy ne képződjenek újabb adósságok, hangolják össze a kormányzati fejlesztési programokat, és időben folyósítsák a támogatásokat.
Hargita megyében eközben úgy próbálják elkerülni az adósságcsapdákat, hogy felelős költekezésre intik az önkormányzatokat. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta, 2009 óta tudatosan arra kérnek valamennyi önkormányzatot a megyében, hogy csak annyi munkálatot rendeljenek meg a cégektől, amennyire biztosan van pénzük.
„Felelőtlen költekezésről nincs tudomásunk. Ha valami például 10 lejbe kerül, de nekünk biztosan csak 3 lejünk van, akkor 3 lejre rendelünk munkálatokat a cégektől. Nincs szükség arra, hogy a Hargita megyei cégek bedőljenek a politikai ígérgetéseknek” – szögezte le Borboly Csaba. A tanácselnök hangsúlyozta, a kis- és közepes vállalkozásoknak nem segítség, ha elvégeznek egy munkát, de nem kapják meg érte a pénzüket. A kifizetésekben lehetnek csúszások, ha minőségi kifogások merülnek fel, az önkormányzatok csak akkor fizetnek, ha ezeket megoldották.
Borboly ugyanakkor egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: amikor nem helyi cégek felelőtlenül, áron alul bevállalnak munkálatokat, azt később kiadják alvállalkozásba a helyi vállalkozóknak, végül pedig indokokat keresnek, hogy ne fizessenek.
„Erre az a megoldás, ha a Hargita megyei cégek fővállalkozóként vesznek részt a közbeszerzéseken, nem lesznek másnak a bérmunkásai, kizsákmányoltjai. Nehezen értetjük meg, hogy pályázni nemcsak a nagyoknak szabad, inkább a kis- és közepes vállalkozókat segítenénk, hogy a profit a székelyföldi családoknál maradjon, ne a megyén, vagy éppen az országhatáron kívüli bankszámlákon. Ez is az autonómia alapja” – szögezte le Borboly Csaba.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!