
Felelős költekezést várnak a helyi önkormányzatoktól, a kivitelező cégeket pedig óvatosságra intik a székelyföldi megyei közgyűlések vezetői.
2014. július 21., 20:282014. július 21., 20:28
Kovászna megyében ugyanis több település önkormányzatát utolsó percben mentette meg a csődtől a tavasszal kiutalt kormánytámogatás. Köröspatak és Bükszád számláit akkorra ugyanis – amint arról írtunk – már zárolták, mert a csatornázási munkálatokat elvégző cégek pereltek és nyertek.
Összesen húsz közigazgatási egységnek jelentett mentőövet, hogy a Kovászna megyei közgyűlés tavasszal 25 millió lejt kapott a fejlesztési minisztériumtól – ezek az önkormányzatok az adósság
csapdájába kerültek, a kormányprogramok esetleges finanszírozására várva – mondta el a Krónika megkeresésére Henning László, a Kovászna megyei közgyűlés alelnöke.
A veszélyessé vált helyzetet végül sikerült rendezni, a megyei tanács azoknak a községeknek és városoknak a tartozásait fizette ki, ahol elkészült a víz- és csatornázási munkálatok több mint 60 százaléka. Ezzel helyreállt a települések anyagi függetlensége, ám az érintettek úgy vélik, a teljes államigazgatási rendszer átalakítására lenne szükség, hogy ne képződjenek újabb adósságok, hangolják össze a kormányzati fejlesztési programokat, és időben folyósítsák a támogatásokat.
Hargita megyében eközben úgy próbálják elkerülni az adósságcsapdákat, hogy felelős költekezésre intik az önkormányzatokat. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta, 2009 óta tudatosan arra kérnek valamennyi önkormányzatot a megyében, hogy csak annyi munkálatot rendeljenek meg a cégektől, amennyire biztosan van pénzük.
„Felelőtlen költekezésről nincs tudomásunk. Ha valami például 10 lejbe kerül, de nekünk biztosan csak 3 lejünk van, akkor 3 lejre rendelünk munkálatokat a cégektől. Nincs szükség arra, hogy a Hargita megyei cégek bedőljenek a politikai ígérgetéseknek” – szögezte le Borboly Csaba. A tanácselnök hangsúlyozta, a kis- és közepes vállalkozásoknak nem segítség, ha elvégeznek egy munkát, de nem kapják meg érte a pénzüket. A kifizetésekben lehetnek csúszások, ha minőségi kifogások merülnek fel, az önkormányzatok csak akkor fizetnek, ha ezeket megoldották.
Borboly ugyanakkor egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: amikor nem helyi cégek felelőtlenül, áron alul bevállalnak munkálatokat, azt később kiadják alvállalkozásba a helyi vállalkozóknak, végül pedig indokokat keresnek, hogy ne fizessenek.
„Erre az a megoldás, ha a Hargita megyei cégek fővállalkozóként vesznek részt a közbeszerzéseken, nem lesznek másnak a bérmunkásai, kizsákmányoltjai. Nehezen értetjük meg, hogy pályázni nemcsak a nagyoknak szabad, inkább a kis- és közepes vállalkozókat segítenénk, hogy a profit a székelyföldi családoknál maradjon, ne a megyén, vagy éppen az országhatáron kívüli bankszámlákon. Ez is az autonómia alapja” – szögezte le Borboly Csaba.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!