
Felelős költekezést várnak a helyi önkormányzatoktól, a kivitelező cégeket pedig óvatosságra intik a székelyföldi megyei közgyűlések vezetői.
2014. július 21., 20:282014. július 21., 20:28
Kovászna megyében ugyanis több település önkormányzatát utolsó percben mentette meg a csődtől a tavasszal kiutalt kormánytámogatás. Köröspatak és Bükszád számláit akkorra ugyanis – amint arról írtunk – már zárolták, mert a csatornázási munkálatokat elvégző cégek pereltek és nyertek.
Összesen húsz közigazgatási egységnek jelentett mentőövet, hogy a Kovászna megyei közgyűlés tavasszal 25 millió lejt kapott a fejlesztési minisztériumtól – ezek az önkormányzatok az adósság
csapdájába kerültek, a kormányprogramok esetleges finanszírozására várva – mondta el a Krónika megkeresésére Henning László, a Kovászna megyei közgyűlés alelnöke.
A veszélyessé vált helyzetet végül sikerült rendezni, a megyei tanács azoknak a községeknek és városoknak a tartozásait fizette ki, ahol elkészült a víz- és csatornázási munkálatok több mint 60 százaléka. Ezzel helyreállt a települések anyagi függetlensége, ám az érintettek úgy vélik, a teljes államigazgatási rendszer átalakítására lenne szükség, hogy ne képződjenek újabb adósságok, hangolják össze a kormányzati fejlesztési programokat, és időben folyósítsák a támogatásokat.
Hargita megyében eközben úgy próbálják elkerülni az adósságcsapdákat, hogy felelős költekezésre intik az önkormányzatokat. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta, 2009 óta tudatosan arra kérnek valamennyi önkormányzatot a megyében, hogy csak annyi munkálatot rendeljenek meg a cégektől, amennyire biztosan van pénzük.
„Felelőtlen költekezésről nincs tudomásunk. Ha valami például 10 lejbe kerül, de nekünk biztosan csak 3 lejünk van, akkor 3 lejre rendelünk munkálatokat a cégektől. Nincs szükség arra, hogy a Hargita megyei cégek bedőljenek a politikai ígérgetéseknek” – szögezte le Borboly Csaba. A tanácselnök hangsúlyozta, a kis- és közepes vállalkozásoknak nem segítség, ha elvégeznek egy munkát, de nem kapják meg érte a pénzüket. A kifizetésekben lehetnek csúszások, ha minőségi kifogások merülnek fel, az önkormányzatok csak akkor fizetnek, ha ezeket megoldották.
Borboly ugyanakkor egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: amikor nem helyi cégek felelőtlenül, áron alul bevállalnak munkálatokat, azt később kiadják alvállalkozásba a helyi vállalkozóknak, végül pedig indokokat keresnek, hogy ne fizessenek.
„Erre az a megoldás, ha a Hargita megyei cégek fővállalkozóként vesznek részt a közbeszerzéseken, nem lesznek másnak a bérmunkásai, kizsákmányoltjai. Nehezen értetjük meg, hogy pályázni nemcsak a nagyoknak szabad, inkább a kis- és közepes vállalkozókat segítenénk, hogy a profit a székelyföldi családoknál maradjon, ne a megyén, vagy éppen az országhatáron kívüli bankszámlákon. Ez is az autonómia alapja” – szögezte le Borboly Csaba.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!