Fotó: Gov.ro
Miközben mindenki azt számolgatja, hogy meglesz-e a parlamenti többség Ludovic Orban kormányának beiktatásához, a Krónika arra volt kíváncsi, milyen gazdasági helyzettel kell szembenéznie egy új kabinetnek, mennyire nyomasztó a PSD-kormányzás öröksége, illetve hogy egy új kabinetnek milyen intézkedéseket kell prioritásként kezelnie.
A bér- és nyugdíjemelések miatt mélyülő, a 3 százalékos kritikus küszöbhöz közelítő költségvetési hiány, a túlpörgött fogyasztás által okozott külkereskedelmi mérleg hiánya, növekvő árak, gyengülő lej, hatalmas állami apparátus, egy hírhedt 114-es kormányrendelet, egy minden irányból támadott és sokak szerint a realitással köszönő viszonyban sem levő nyugdíjtörvény, hatalmas államadósság – csak néhány azokból a problémákból, amelyeket a szociáldemokrata párti (PSD) többségű, majd tisztán szociáldemokrata kormányzás nehéz örökségeként emlegetett az elmúlt napokban a romániai sajtó.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy nem lesz könnyű dolga a következő kormánynak, és bizony, népszerűtlen intézkedéseket is kénytelen lesz meghozni a gazdaság megfelelő működése érdekében.
A Krónika által megszólaltatott gazdasági szakértők is úgy látják,
Abban is egyetértenek, hogy „nem irigylik” a következő kormányokat, nem lesz könnyű dolguk, amíg megbirkóznak a Dăncilă-kormány örökségével.
„Függetlenül attól, hogy milyen színezetű kormány kerül hatalomra, nem lesz könnyű feladata, mert az államháztartás hiánya rosszul alakul” – szögezte le megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott, az elmúlt kétéves béremelési folyamatok eredményeképpen
Akár a bérek lefaragására is sor kerülhet
Fotó: Pixabay.com
Az új kormány számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy a költségvetési hiányt a 3 százalékos küszöb alatt tartsa – fogalmazta meg a szakértő, aki amúgy úgy látja, az ország eladósodottságával nincs probléma, Románia az Európai Unióban ebből a szempontból az egyik legjobb mutatóval rendelkezik, de a 3 százalék alatti deficitet így is tartani kell.
Králik Lóránd kifejtette, az újabb hitelből lehet fedezni a költségvetési hiányt, de annak mértékére ez nincs befolyással, tehát mindenképpen adóemelésekre, a költségek lefaragására lenne szükség. Az egyetemi oktató arra is kitért: nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy jelenleg is éppen egy választási kampány közepén van az ország, államelnök-választások következnek, jövőre szintén választási év lesz,
„A parlamenti választások után, tehát jövő év végén lehet számítani visszafogottabb, szigorúbb fiskális politikára, ami adónövelésekben és az állami kiadások lefaragásában nyilvánul meg” – vetítette előre Králik Lóránd. Emlékeztetett, hogy Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök is tulajdonképpen kampánybeszédet tartott: kilátásba helyezte, hogy eltörlik a jövedéki adók legutóbbi emelését, vagyis csökkentik az üzemanyagra kirótt adót, holott ezzel csökkentik az adóbevételeket, és tovább növelik a költségvetési hiányt, amikor most épp ennek az ellenkezőjére lenne szükség.
„Nem azt mondom, hogy növelni kell az üzemanyag jövedéki adóját, de mindenképpen új bevételi forrásokat kell találni” – szögezte le a gazdasági szakember. Véleménye szerint
ami jelenleg Romániában 30 százalékos, vagyis az áfa mintegy 30 százaléka nem érkezik be a költségvetésbe – ez régebb ennél is rosszabb volt, de még így is európai uniós szinten ez az egyik leggyengébb mutató.
Az egyetemi adjunktus szerint különben erre is lenne megoldás, de azt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Kiemelte,
A szakértő hangsúlyozta, a személyi jövedelemadót az önkormányzatok között osztják szét a legutóbbi költségvetési törvény alapján, tehát a kormány legjelentősebb bevételi forrása az áfa és a jövedéki adók, ennek behajtását kellene hatékonyabbá tenni, vagy elkerülhetetlen a növelés.
A népszerűtlen intézkedéseket előbb-utóbb meg kell lépni
Fotó: Pixabay.com
„A vállalkozók szempontjából vizsgálva a szociáldemokrata kormány hozott jó fiskális döntéseket” – értékelte az elmúlt három év történéseit Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint rámutatott, a szociáldemokrata kormány liberális intézkedéseket is foganatosított, hiszen csökkentette az adókat, de szociáldemokrataként szociálisan is próbált érzékeny maradni, megnövelve a nyugdíjakat és az állami szektorban a béreket. A kettőnek együtt viszont negatív hatásai vannak a költségvetés hiányra. Édler András szerint
az adócsökkentés után bekövetkezett gazdasági növekedést nem tudta megfelelő módon kamatoztatni, a pénzeket úgy visszafektetni, akár állami beruházásokkal is, hogy azok további jövedelmet generáljanak.
„A nyugdíjelemelésre, a költségvetési szférában a béremelésre szükség volt, de ami szükséges, nem mindig lehetséges” – szögezte le a kamara elnöke. Úgy véli, ha a szociáldemokraták kormányon maradnak, megpróbálták volna a növekvő hiányt „szőnyeg alá söpörni”, de egy új kormány ezt már nem teheti meg.
– összegzett a szakember.
Emlékeztetett egyúttal arra is, hogy Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök beszélt a nagy állami beruházások beindításáról, de felmerül a kérdés, hogy miből fedezik ezeket. „Papírra sok mindent le lehet írni, de mindenhez elő kell teremteni a forrásokat” – szögezte le Édler András.
Infrastruktúra terén helyben topogott a szociáldemokrata kormány
Csaknem háromévnyi PSD-kormányzás után nincs egyetlen kilométer olyan autópálya sem, amelynek építése elkezdődött, és át is adták a forgalomnak, csökkentek a vasúti infrastruktúra felújítására szánt összegek, a vízi közlekedés pedig szinte nem is létezik – vont mérleget a minap a szociáldemokrata kormányzás infrastrukturális beruházásairól a Digi 24 hírtelevízió. Mint emlékeztetnek, a PSD-sek első perctől sztrádakilométerek százait ígérték négyéves kormányzásuk alatt, ehhez képest csupán az előző kormány által elkezdett projektekkel dicsekedhetnek. Az elmúlt három év alatt összesen alig 95 kilométer autópályát nyitottak meg a forgalom előtt, abból 15 kilométer még a Cioloș-kormányzás idején elkészült. Van ugyanakkor három „autópálya-múzeum”, vagyis elkészült sztrádaszakasz, amelyeket különböző okokból nem lehet megnyitni a forgalom előtt, sok-sok fennakadás és túllépett határidő. Viorica Dăncilă távozó kormányfő 2018. januári hatalomra kerülésekor például azt mondta, hogy „az elkövetkező években 350 kilométer autópálya kézül el”. Azóta 80 kilométert nyitottak meg, idén pedig kevesebb mint 22 kilométer készült el. Holott a bukaresti hatóságok 118 kilométert ígértek, de úgy tűnik, a prognózisok és a valóság ezúttal sincsenek köszönő viszonyban egymással. A Pro Infrastruktúra Egyesület képviselői ugyanis úgy számolnak, az idei év végéig legtöbb 43 kilométert lehet megnyitni. A helyzet vészesen hasonlít a tavalyihoz, amikor 100 kilométer sztrádát ígértek, és végül 60 kilométert sikerült átadni a forgalomnak. Ami a vasúti infrastruktúrát illeti, a Digi24 elemzése szerint az elmúlt években érezhetően csökkentek a fejlesztésre és karbantartásra szánt pénzösszegek. Eközben a vízi közlekedésről „szinte teljes mértékben megfeledkeztek”, és míg egyre nő a légi közlekedést választó utasok száma, állami beruházások alig vannak. „Következtetés? Az infrastruktúra magasztos papíron, de terepen teljes mértékben hiányzik” – összegez a hírcsatorna elemzése, emlékeztetve, hogy az infrastrukturális fejlesztések elmaradása miatt az elmúlt években számos bírálat illette a bukaresti kormányt Brüsszelből is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás