Mi sül ki ebből? A szeptemberi 10–15 százalékos drágítás után újra nőhet a kenyér ára, ha az ágazat nem kap állami támogatást
Fotó: Haáz Vince
Állami beavatkozás nélkül elkerülhetetlennek tűnik a kenyér és más sütőipari termékek drágulása az ágazatban tevékenykedő munkáltatók szerint. Mint közleményükben hangsúlyozzák, az ágazatot egyszerre sújtja az energiaár- és az alapanyag-drágulás. A Krónikának nyilatkozó illetékes szerint egyelőre kivárnak, de minden segítség elkel. A mezőgazdasági miniszter támogatást ígér.
2022. január 18., 08:022022. január 18., 08:02
Állami beavatkozást sürget a malom- és sütőipari munkáltatók szervezete (Rompan), miután az ágazatot egyszerre sújtja az energiaár- és az alapanyag-drágulás. A munkáltatói szervezet képviselői úgy vélik, támogatás nélkül nem lehet tompítani a liszt és a kenyér ára emelkedésének sokkját. Már az elmúlt év végén figyelmeztettek, hogy
A munkáltatói szervezet képviselői most aláhúzzák: míg a búza tonnája aratáskor 800 lejbe került, most már 1450 lej, a földgáz ára öt-hatszorosára, míg a villamos energia ára négy-ötszörösére növekedett egy negyedév alatt. A humánerőforrással járó költségek is folyamatosan emelkednek, a munkavállalók részéről hatalmas a nyomás, béremelést kérnek a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és rezsiárakra hivatkozva.
A gond az, hogy a költségek nem állnak meg a jelenlegi megnövekedett szinten, hanem további emelkedések várhatók.
A Rompan igazgatótanácsa mindezt figyelembe véve azt javasolja, hogy a búzát őrlő romániai malmok kapjanak szubvenciót, így valamennyire mérsékelni lehet a liszt árát, ami hatással van a kenyér árára is. Meglátásuk szerint a támogatással ki lehetne fehéríteni az ágazatot, megszűnne a feketén feldolgozott búza, ezzel 25–30 százalékkal növekednének az állam bevételei is. Javaslatuk szerint ezt a szubvenciót az első félévben már megkaphatnák, majd a második félévre újratárgyalnák a piac alakulásának függvényében.
Adókedvezményt is kérnek az ágazatban dolgozók fizetésére, hasonlóképpen, mint az építőiparban, mert ezzel anélkül növekedne az alkalmazottak bevétele, hogy emelkednének a termelési költségek. A fordított adózási rendszer bevezetését kérik továbbá az energiaszámlák fizetésére, valamint támogatási alapokat az élelmiszeripari befektetésekre.
Még kivárnak. Ha nem kapnak segítséget, újabb áremelés jöhet a sütőiparban
Fotó: Pixabay
Úgy tűnik, kéréseikkel – legalábbis azok egy részével – nyitott kapukat döngetnek. Adrian Chesnoiu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat számára is terveznek egy támogatási csomagot, már dolgoznak ezen. Annyit máris elárult, hogy a drasztikusan megemelkedett energiaárak hatásától védenék a termelőket és a feldolgozókat, a tervek szerint a kogenerációs bónuszt és a zöldbizonylatok árát kompenzálnák az energiaszámláikon.„Nem veszélyeztethetjük ezeket az ágazatokat, a kockázatokra életképes megoldást kell találnunk” – szögezte le a mezőgazdasági tárca vezetője.
Albert László, Hargita megye legnagyobb pékipari vállalata, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, elsődleges szempontjuk a meglevő piac megtartása, az áremelésekkel óvatosan bánnak, de veszteségesen sem lehet termelni.
a villany- és földgázszámlákat fizetni kell, különben levágják, az embereket pedig csak úgy tudjuk megtartani, ha megkapják a fizetésüket” – részletezte Albert László.
Rámutatott, utoljára szeptemberben emelték 10 százalékkal az árakat, akkor a teljes ágazatban 10–15 százalékos drágulás volt. Egyelőre kivárnak, de sok jóra nem számítanak.
Fotó: Haáz Vince
„Minden segítség jól jön, áfacsökkentés, energiaár-kompenzálás is segíti a vállalkozókat” – szögezte le kérdésünkre Albert László. Az adócsökkentésről kifejtette, elsősorban abban segítené az ágazatot, hogy legalább szürkítené azt, hiszen hatalmas méreteket öltött a feketézés, ami a tisztességesen adózó vállalatoknak jelent gondot.
„Az energiaár-emelkedések minden vállalatnál változnak, attól függ, ki hogy tudott szerződést kötni, alkudni, de a legkedvezőbb megállapodások esetén is a villanyáram kétszeresére, a földgáz pedig háromszorosára drágult egy év alatt. Egy kilogramm búza ára 80 baniról 1,40 lejre emelkedett, ezt nem tudja kompenzálni az állam” – sorolta az illetékes. Hozzátette: a Harmopan ugyan tavaly szeptemberben 10 százalékkal emelte az árait, de abba még nem számolták bele a januártól életbe lépett minimálbér-növekedést, amiről a kormány döntött, de a cégeknek kell előteremteniük rá a pénzt, beépítve az árképzésbe. Albert László arra is kitért, hogy
Eddig tudták, hogy aratáskor alacsonyak az árak, azt követően pedig felkúsznak, de a következő betakarításkor újra visszaesnek, kezdődik a ciklus elölről. Most viszont 240 százalékkal drágult a műtrágya, növekedett az üzemanyag ára, tehát nincs garancia arra, hogy aratáskor olcsóbban adják a búzát, sőt már vannak olyan hírek, hogy a nagykereskedők a jelenlegi áron szerződnék le a még le nem aratott gabonát.
Albert László hangsúlyozta, számukra elsődleges, hogy a meglevő piacot meg tudják tartani, ezért az áremelésekkel óvatosan bánnak, de veszteségbe senki nem tud termelni. Az alkalmazottakat fizetni kell, az energiaszámlákat ki kell egyenlíteni, ez minden ágazatban a végén a fogyasztón csattan – összegezte a pékipari igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!