Mi sül ki ebből? A szeptemberi 10–15 százalékos drágítás után újra nőhet a kenyér ára, ha az ágazat nem kap állami támogatást
Fotó: Haáz Vince
Állami beavatkozás nélkül elkerülhetetlennek tűnik a kenyér és más sütőipari termékek drágulása az ágazatban tevékenykedő munkáltatók szerint. Mint közleményükben hangsúlyozzák, az ágazatot egyszerre sújtja az energiaár- és az alapanyag-drágulás. A Krónikának nyilatkozó illetékes szerint egyelőre kivárnak, de minden segítség elkel. A mezőgazdasági miniszter támogatást ígér.
2022. január 18., 08:022022. január 18., 08:02
Állami beavatkozást sürget a malom- és sütőipari munkáltatók szervezete (Rompan), miután az ágazatot egyszerre sújtja az energiaár- és az alapanyag-drágulás. A munkáltatói szervezet képviselői úgy vélik, támogatás nélkül nem lehet tompítani a liszt és a kenyér ára emelkedésének sokkját. Már az elmúlt év végén figyelmeztettek, hogy
A munkáltatói szervezet képviselői most aláhúzzák: míg a búza tonnája aratáskor 800 lejbe került, most már 1450 lej, a földgáz ára öt-hatszorosára, míg a villamos energia ára négy-ötszörösére növekedett egy negyedév alatt. A humánerőforrással járó költségek is folyamatosan emelkednek, a munkavállalók részéről hatalmas a nyomás, béremelést kérnek a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és rezsiárakra hivatkozva.
A gond az, hogy a költségek nem állnak meg a jelenlegi megnövekedett szinten, hanem további emelkedések várhatók.
A Rompan igazgatótanácsa mindezt figyelembe véve azt javasolja, hogy a búzát őrlő romániai malmok kapjanak szubvenciót, így valamennyire mérsékelni lehet a liszt árát, ami hatással van a kenyér árára is. Meglátásuk szerint a támogatással ki lehetne fehéríteni az ágazatot, megszűnne a feketén feldolgozott búza, ezzel 25–30 százalékkal növekednének az állam bevételei is. Javaslatuk szerint ezt a szubvenciót az első félévben már megkaphatnák, majd a második félévre újratárgyalnák a piac alakulásának függvényében.
Adókedvezményt is kérnek az ágazatban dolgozók fizetésére, hasonlóképpen, mint az építőiparban, mert ezzel anélkül növekedne az alkalmazottak bevétele, hogy emelkednének a termelési költségek. A fordított adózási rendszer bevezetését kérik továbbá az energiaszámlák fizetésére, valamint támogatási alapokat az élelmiszeripari befektetésekre.
Még kivárnak. Ha nem kapnak segítséget, újabb áremelés jöhet a sütőiparban
Fotó: Pixabay
Úgy tűnik, kéréseikkel – legalábbis azok egy részével – nyitott kapukat döngetnek. Adrian Chesnoiu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat számára is terveznek egy támogatási csomagot, már dolgoznak ezen. Annyit máris elárult, hogy a drasztikusan megemelkedett energiaárak hatásától védenék a termelőket és a feldolgozókat, a tervek szerint a kogenerációs bónuszt és a zöldbizonylatok árát kompenzálnák az energiaszámláikon.„Nem veszélyeztethetjük ezeket az ágazatokat, a kockázatokra életképes megoldást kell találnunk” – szögezte le a mezőgazdasági tárca vezetője.
Albert László, Hargita megye legnagyobb pékipari vállalata, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, elsődleges szempontjuk a meglevő piac megtartása, az áremelésekkel óvatosan bánnak, de veszteségesen sem lehet termelni.
a villany- és földgázszámlákat fizetni kell, különben levágják, az embereket pedig csak úgy tudjuk megtartani, ha megkapják a fizetésüket” – részletezte Albert László.
Rámutatott, utoljára szeptemberben emelték 10 százalékkal az árakat, akkor a teljes ágazatban 10–15 százalékos drágulás volt. Egyelőre kivárnak, de sok jóra nem számítanak.
Fotó: Haáz Vince
„Minden segítség jól jön, áfacsökkentés, energiaár-kompenzálás is segíti a vállalkozókat” – szögezte le kérdésünkre Albert László. Az adócsökkentésről kifejtette, elsősorban abban segítené az ágazatot, hogy legalább szürkítené azt, hiszen hatalmas méreteket öltött a feketézés, ami a tisztességesen adózó vállalatoknak jelent gondot.
„Az energiaár-emelkedések minden vállalatnál változnak, attól függ, ki hogy tudott szerződést kötni, alkudni, de a legkedvezőbb megállapodások esetén is a villanyáram kétszeresére, a földgáz pedig háromszorosára drágult egy év alatt. Egy kilogramm búza ára 80 baniról 1,40 lejre emelkedett, ezt nem tudja kompenzálni az állam” – sorolta az illetékes. Hozzátette: a Harmopan ugyan tavaly szeptemberben 10 százalékkal emelte az árait, de abba még nem számolták bele a januártól életbe lépett minimálbér-növekedést, amiről a kormány döntött, de a cégeknek kell előteremteniük rá a pénzt, beépítve az árképzésbe. Albert László arra is kitért, hogy
Eddig tudták, hogy aratáskor alacsonyak az árak, azt követően pedig felkúsznak, de a következő betakarításkor újra visszaesnek, kezdődik a ciklus elölről. Most viszont 240 százalékkal drágult a műtrágya, növekedett az üzemanyag ára, tehát nincs garancia arra, hogy aratáskor olcsóbban adják a búzát, sőt már vannak olyan hírek, hogy a nagykereskedők a jelenlegi áron szerződnék le a még le nem aratott gabonát.
Albert László hangsúlyozta, számukra elsődleges, hogy a meglevő piacot meg tudják tartani, ezért az áremelésekkel óvatosan bánnak, de veszteségbe senki nem tud termelni. Az alkalmazottakat fizetni kell, az energiaszámlákat ki kell egyenlíteni, ez minden ágazatban a végén a fogyasztón csattan – összegezte a pékipari igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!