Mi sül ki ebből? A szeptemberi 10–15 százalékos drágítás után újra nőhet a kenyér ára, ha az ágazat nem kap állami támogatást
Fotó: Haáz Vince
Állami beavatkozás nélkül elkerülhetetlennek tűnik a kenyér és más sütőipari termékek drágulása az ágazatban tevékenykedő munkáltatók szerint. Mint közleményükben hangsúlyozzák, az ágazatot egyszerre sújtja az energiaár- és az alapanyag-drágulás. A Krónikának nyilatkozó illetékes szerint egyelőre kivárnak, de minden segítség elkel. A mezőgazdasági miniszter támogatást ígér.
2022. január 18., 08:022022. január 18., 08:02
Állami beavatkozást sürget a malom- és sütőipari munkáltatók szervezete (Rompan), miután az ágazatot egyszerre sújtja az energiaár- és az alapanyag-drágulás. A munkáltatói szervezet képviselői úgy vélik, támogatás nélkül nem lehet tompítani a liszt és a kenyér ára emelkedésének sokkját. Már az elmúlt év végén figyelmeztettek, hogy
A munkáltatói szervezet képviselői most aláhúzzák: míg a búza tonnája aratáskor 800 lejbe került, most már 1450 lej, a földgáz ára öt-hatszorosára, míg a villamos energia ára négy-ötszörösére növekedett egy negyedév alatt. A humánerőforrással járó költségek is folyamatosan emelkednek, a munkavállalók részéről hatalmas a nyomás, béremelést kérnek a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és rezsiárakra hivatkozva.
A gond az, hogy a költségek nem állnak meg a jelenlegi megnövekedett szinten, hanem további emelkedések várhatók.
A Rompan igazgatótanácsa mindezt figyelembe véve azt javasolja, hogy a búzát őrlő romániai malmok kapjanak szubvenciót, így valamennyire mérsékelni lehet a liszt árát, ami hatással van a kenyér árára is. Meglátásuk szerint a támogatással ki lehetne fehéríteni az ágazatot, megszűnne a feketén feldolgozott búza, ezzel 25–30 százalékkal növekednének az állam bevételei is. Javaslatuk szerint ezt a szubvenciót az első félévben már megkaphatnák, majd a második félévre újratárgyalnák a piac alakulásának függvényében.
Adókedvezményt is kérnek az ágazatban dolgozók fizetésére, hasonlóképpen, mint az építőiparban, mert ezzel anélkül növekedne az alkalmazottak bevétele, hogy emelkednének a termelési költségek. A fordított adózási rendszer bevezetését kérik továbbá az energiaszámlák fizetésére, valamint támogatási alapokat az élelmiszeripari befektetésekre.
Még kivárnak. Ha nem kapnak segítséget, újabb áremelés jöhet a sütőiparban
Fotó: Pixabay
Úgy tűnik, kéréseikkel – legalábbis azok egy részével – nyitott kapukat döngetnek. Adrian Chesnoiu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat számára is terveznek egy támogatási csomagot, már dolgoznak ezen. Annyit máris elárult, hogy a drasztikusan megemelkedett energiaárak hatásától védenék a termelőket és a feldolgozókat, a tervek szerint a kogenerációs bónuszt és a zöldbizonylatok árát kompenzálnák az energiaszámláikon.„Nem veszélyeztethetjük ezeket az ágazatokat, a kockázatokra életképes megoldást kell találnunk” – szögezte le a mezőgazdasági tárca vezetője.
Albert László, Hargita megye legnagyobb pékipari vállalata, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, elsődleges szempontjuk a meglevő piac megtartása, az áremelésekkel óvatosan bánnak, de veszteségesen sem lehet termelni.
a villany- és földgázszámlákat fizetni kell, különben levágják, az embereket pedig csak úgy tudjuk megtartani, ha megkapják a fizetésüket” – részletezte Albert László.
Rámutatott, utoljára szeptemberben emelték 10 százalékkal az árakat, akkor a teljes ágazatban 10–15 százalékos drágulás volt. Egyelőre kivárnak, de sok jóra nem számítanak.
Fotó: Haáz Vince
„Minden segítség jól jön, áfacsökkentés, energiaár-kompenzálás is segíti a vállalkozókat” – szögezte le kérdésünkre Albert László. Az adócsökkentésről kifejtette, elsősorban abban segítené az ágazatot, hogy legalább szürkítené azt, hiszen hatalmas méreteket öltött a feketézés, ami a tisztességesen adózó vállalatoknak jelent gondot.
„Az energiaár-emelkedések minden vállalatnál változnak, attól függ, ki hogy tudott szerződést kötni, alkudni, de a legkedvezőbb megállapodások esetén is a villanyáram kétszeresére, a földgáz pedig háromszorosára drágult egy év alatt. Egy kilogramm búza ára 80 baniról 1,40 lejre emelkedett, ezt nem tudja kompenzálni az állam” – sorolta az illetékes. Hozzátette: a Harmopan ugyan tavaly szeptemberben 10 százalékkal emelte az árait, de abba még nem számolták bele a januártól életbe lépett minimálbér-növekedést, amiről a kormány döntött, de a cégeknek kell előteremteniük rá a pénzt, beépítve az árképzésbe. Albert László arra is kitért, hogy
Eddig tudták, hogy aratáskor alacsonyak az árak, azt követően pedig felkúsznak, de a következő betakarításkor újra visszaesnek, kezdődik a ciklus elölről. Most viszont 240 százalékkal drágult a műtrágya, növekedett az üzemanyag ára, tehát nincs garancia arra, hogy aratáskor olcsóbban adják a búzát, sőt már vannak olyan hírek, hogy a nagykereskedők a jelenlegi áron szerződnék le a még le nem aratott gabonát.
Albert László hangsúlyozta, számukra elsődleges, hogy a meglevő piacot meg tudják tartani, ezért az áremelésekkel óvatosan bánnak, de veszteségbe senki nem tud termelni. Az alkalmazottakat fizetni kell, az energiaszámlákat ki kell egyenlíteni, ez minden ágazatban a végén a fogyasztón csattan – összegezte a pékipari igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!