
Hosszas betegség után kedden elhunyt Dinu Patriciu, az egyik legismertebb és leggazdagabb román üzletember, aki korábban a politikai életnek is aktív szereplője volt.
2014. augusztus 19., 19:102014. augusztus 19., 19:10
A 64 éves Patriciu, akinél májrákot diagnosztizáltak, egy londoni klinikán halt meg, ahol egy, vélhetően a májátültetése után fellépett fertőzés miatt kezelték. Patriciu közel három éve küzdött a kórral.
A családhoz közeli forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség arról írt, hogy előfordulhat: a brit fővárosban helyezik örök nyugalomra. Patriciu, aki 1950-ben, Bukarestben született, apja, Valeriu Patriciu közismert geológus és kőolajipari szakember volt.
A politikában és az üzleti szférában egyaránt otthonosan mozgó Dinu Patriciu többek között a kőolajiparban, valamint a banki és az ingatlanszektorban rendelkezett üzleti érdekeltségekkel. Mind a politikai, mind az üzleti életbe 1990-ben lépett be: ekkor alapító tagként vett részt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) újraalapításában, egyúttal arról vált nevezetessé, hogy ő jegyeztette be az első romániai magánvállalkozást a rendszerváltás után: az Alpha Rt. ingatlanfejlesztéssel és ingatlanbefektetésekkel foglalkozott.
Az 1990–92-es törvényhozási ciklusban Temes megyében parlamenti képviselővé választották, majd az 1992 és 1996 közötti ciklusban Dâmboviţa megyében nyert képviselői mandátumot a Demokratikus Konvenció színeiben. 1991-ben a Petre Roman vezette kormányban miniszteri tisztséget kapott: a közmunkaügyi és területfejlesztési miniszteri tárcát bízták rá.
A Liberális Párt ’93, majd 1994-ig a Polgári Párt Szövetség frakcióvezetője volt. 2000-ben szintén képviselővé választották a Nemzeti Liberális Párt színeiben, de 2003-ban összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról, ezt követően pedig csak üzletemberként tevékenykedett.
A Capital gazdasági hetilap toplistája szerint Patriciu vagyona jelentős mértékben csökkent az utóbbi években, és csupán 250 millió dollárra rúg, miután 2007-ben még mintegy 3 milliárd dollárt tett ki. Ezzel akkor ő volt Románia leggazdagabb embere. Akkor vagyona annak révén ugrott meg, hogy több mint kétmilliárd euróért adott túl a Rompetrol kőolajipari cégen.
Egy idén Kínában kiadott lista, a Hurun Global Rich List 2014 szerint ugyanakkor Patriciu vagyona idén is 2,9 milliárd dollárra rúgott, ezzel a világon az 597. helyen állt. A kiadvány szerint az üzletember vagyona a tavalyi évhez képest növekedett, akkor ugyanis 2,8 milliárd dollárra taksálták. Patriciu mintegy százmillió eurós adósságot halmozott fel, és számos peres ügye volt.
Patriciu egyik legnagyobb üzleti tranzakciója a Rompetrol kőolajcéghez kapcsolódik, amelyet 1998-ban üzlettársával, Sorin Marinnal vásárolt meg. Az akkor 6,6 millió dolláros üzleti forgalommal és 1,5 milliós adóssággal rendelkező cég részvénypakettjének 75 százalékát 2007-ben 2,7 milliárd dollárért adta el a kazah KazMunaiGaz vállalatnak.
2012-ben közel száz ingatlant birtokolt Romániában és Németországban egymilliárd euró értékben, emellett ő volt az Adevărul Holding médiakonszern főrészvényese, társtulajdonosa volt egy grúz banknak, valamint nap- és szélenergia-ipari érdekeltségei is voltak Hollandiában és Angliában.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
szóljon hozzá!