
2012. október 26., 09:102012. október 26., 09:10
A tanulmányt romániai menedzserekkel, vállalatvezetőkkel és piaci szakértőkkel készített interjúk nyomán valósították meg. A válaszadók rámutattak, a feketepiac előretörése mellett más jelenségek is aggodalomra adnak okot az élelmiszeriparban. Az illetékesek leginkább a nyersanyagok drágulásától tartanak, de az eurózóna instabilitása, a romániai politika és törvényhozás kifogásolt működése, a munkanélküliségi ráta folyamatos növekedése, illetve a korrupció miatt is borúlátóan tekintenek a jövőbe.
Ennek ellenére a felmérésben részt vevő szakemberek többsége, 66 százalékuk középtávon – a következő 1-3 évben – enyhe, maximum 3 százalékpontos gazdasági növekedésre számít, és csak 11 százalékuk gondolja úgy, hogy a gazdaság helyzete romlani fog. További 11 százalék stagnáló gazdaságra készült fel, a legoptimistább csoport pedig – a megkérdezettek 12 százaléka – 3 százalékponton felüli növekedést vetített előre.
Az élelmiszer-ipari vállalatok képviselőinek nagy része, 72 százalékuk a következő évben nem számít adómódosításra, 4,5 százalékuk ezzel szemben az illetékek növelésétől tart, míg 23 százalékuk nem tartja kizártnak ezek csökkentését. A megkérdezettek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy gazdasági és pénzügyi szempontból nehéz év áll az ország előtt, a helyzeten pedig tovább ront az elmúlt időszak fogyasztói magatartása: a polgárok felhalmozott hitelei, valamint a demográfiai tényezők. A szakértők különösen az említett összetevők hosszú távú következményeitől tartanak.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.