Fotó: Magyari Hunor
Elfogadta kedden délután a parlament a 2021-es állami költségvetési törvényt. A parlament két házának együttes ülésén a jogszabály elfogadását 234 törvényhozó támogatta, 170 ellene szavazott. Egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el, a plenáris a kormány által benyújtott formában szavazta meg az államháztartási törvényt.
2021. március 02., 19:432021. március 02., 19:43
2021. március 02., 19:462021. március 02., 19:46
A két ház hétfőn délután kezdte meg a cikkelyenkénti vitát a közalkalmazotti bérek befagyasztása elleni szakszervezeti tüntetések közepette. Ezt megelőzően a parlament szakbizottságaiban az ellenzék által beterjesztett több mint 3500 módosító indítvány mindegyikét leszavazta a kormányoldal.
Florin Cîțu miniszterelnök parlamenti beszédében az állami szektor „minden zugára” kiterjedő reformot ígért, s megerősítette Románia európai és euroatlanti elkötelezettségét. A csaknem másfél éve ellenzékben lévő, de továbbra is a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) a családi pótlékok korábban egyöntetűen megszavazott megduplázását kérte számon a tavaly év végén hivatalba lépett jobbközép koalíciós kormányon. Ezt nyomatékosítandó a PSD törvényhozói játékbabákat osztogattak az ülésteremben a kormányoldal politikusainak a miniszterelnök beszéde alatt.
Kiegyensúlyozott költségvetés-tervezet készült, amely a közberuházásokra és az európai uniós alapok lehívására összpontosít, ezért az RMDSZ támogatja és megszavazza – ismertette kedden még a voksolás előtt a Krónika megkeresésére a szövetség álláspontját Miklós Zoltán. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja előrevetítette, a tervezetet abban a formában szavazzák meg, ahogy azt a kormány előterjesztette – ez így is történt. Az ellenzék több mint 3000 módosító javaslatot fogalmazott meg a költségvetés-tervezet kapcsán, ezek egy részét a szakbizottságokban, majd a plénumban is bemutatták, szavaztak róla, ám minden indítványt elutasítottak,
A képviselő felidézte, hogy az ország már a 2019-es évet 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal zárta, ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított. Ezt követően a 2020-as esztendőben tovább mélyült a költségvetés hiánya, hiszen komoly egészségügyi és gazdasági válsággal kellett szembenézni. Ez pedig rengeteg pénzbe került, az elmúlt év végére már az államháztartási hiány megközelítette a 10 százalékot.
– húzta alá Miklós Zoltán.
Jelezte egyúttal, a folyamat nem egyszerű, már rövidtávon is beavatkozásokra van szükség. Elmondása szerint ez 2021-ben arról szól, hogy befagyasztották a közalkalmazottak fizetését, nem növelik a nyugdíjpont értékét.
Mindez azonban nem elég, középtávon reformokra van szükség, meg kell újítani a rendszereket, hogy a merevnek számító személyzeti kiadások mellett nagyobb összegek jussanak Az állami beruházásokra, az egyéb jellegű költségekre” – fogalmazta meg a parlamenti képviselő, aki szerint a jelenlegi költségvetés-tervezet egyik nagy érdeme, hogy ezen az úton elindítja a közpénzügyi rendszer átalakítását.
„A költségvetés mindig csak egy terv, számok a papíron, de sok mindentől függ, hogy a valóságban miként valósul meg. Idén elsősorban a járványügyi helyzet alakulásán múlik sok minden” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán, aki ettől eltekintve úgy gondolja, a büdzsé kiegyensúlyozott, a fejlesztésekre, középtávú reformokra koncentrál, tehát fenntartható.
Felvetésünkre, miszerint a költségvetési hiányt nemcsak a válságkezelés mélyítette, ismételten aláhúzta, hogy a szerkezeti hiányt a merev személyzeti kiadások okozzák. „Két-három évvel ezelőtt, 2018–2019-ben nem fenntartható módon emelték a kiadásokat, tehát magasabb arányban növekedtek a személyzeti költségek, mint amit a gazdasági növekedés engedett volna.
– magyarázta a pénzügyi szakember. Hozzáfűzte: emiatt alakul ki a szerkezeti hiány, amit rövidtávon nem lehet megváltoztatni, mélyebb beavatkozásokra, reformokra van szükség, hiszen Romániának hatalmas államapparátusa van, magas fizetésekkel, ezért téma a különleges nyugdíjak kérdése is.
„Ez folyamatosan téma, ezeket a merev költségeket fel kell oldani” – szögezte le a politikus.
Meglátása szerint ugyanakkor előrelépés, hogy az idei költségvetésben sikerült 62 milliárd lejt az állami beruházásokra előirányozni, ez nem csak abszolút értékben, hanem a bruttó hazai termékhez (GDP) arányítva is nagy összeg, a GDP 5,5 százaléka. „Az iránymutatás a fontos, hogy minden idők legnagyobb összegét fordítja közberuházásokra Románia, tehát a fejlesztésekre összpontosít. Az RMDSZ lényegesnek tartotta, hogy az európai uniós pályázatok önrészei kerüljenek be a költségvetésbe, és hogy megvalósuljanak a magyar közösség számára fontos projektek, egészségügyi beruházások, kórházépítések, fejlesztések, a repülőterek támogatása” – sorolta Miklós Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!