Fotó: Magyari Hunor
Elfogadta kedden délután a parlament a 2021-es állami költségvetési törvényt. A parlament két házának együttes ülésén a jogszabály elfogadását 234 törvényhozó támogatta, 170 ellene szavazott. Egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el, a plenáris a kormány által benyújtott formában szavazta meg az államháztartási törvényt.
2021. március 02., 19:432021. március 02., 19:43
2021. március 02., 19:462021. március 02., 19:46
A két ház hétfőn délután kezdte meg a cikkelyenkénti vitát a közalkalmazotti bérek befagyasztása elleni szakszervezeti tüntetések közepette. Ezt megelőzően a parlament szakbizottságaiban az ellenzék által beterjesztett több mint 3500 módosító indítvány mindegyikét leszavazta a kormányoldal.
Florin Cîțu miniszterelnök parlamenti beszédében az állami szektor „minden zugára” kiterjedő reformot ígért, s megerősítette Románia európai és euroatlanti elkötelezettségét. A csaknem másfél éve ellenzékben lévő, de továbbra is a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) a családi pótlékok korábban egyöntetűen megszavazott megduplázását kérte számon a tavaly év végén hivatalba lépett jobbközép koalíciós kormányon. Ezt nyomatékosítandó a PSD törvényhozói játékbabákat osztogattak az ülésteremben a kormányoldal politikusainak a miniszterelnök beszéde alatt.
Kiegyensúlyozott költségvetés-tervezet készült, amely a közberuházásokra és az európai uniós alapok lehívására összpontosít, ezért az RMDSZ támogatja és megszavazza – ismertette kedden még a voksolás előtt a Krónika megkeresésére a szövetség álláspontját Miklós Zoltán. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja előrevetítette, a tervezetet abban a formában szavazzák meg, ahogy azt a kormány előterjesztette – ez így is történt. Az ellenzék több mint 3000 módosító javaslatot fogalmazott meg a költségvetés-tervezet kapcsán, ezek egy részét a szakbizottságokban, majd a plénumban is bemutatták, szavaztak róla, ám minden indítványt elutasítottak,
A képviselő felidézte, hogy az ország már a 2019-es évet 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal zárta, ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított. Ezt követően a 2020-as esztendőben tovább mélyült a költségvetés hiánya, hiszen komoly egészségügyi és gazdasági válsággal kellett szembenézni. Ez pedig rengeteg pénzbe került, az elmúlt év végére már az államháztartási hiány megközelítette a 10 százalékot.
– húzta alá Miklós Zoltán.
Jelezte egyúttal, a folyamat nem egyszerű, már rövidtávon is beavatkozásokra van szükség. Elmondása szerint ez 2021-ben arról szól, hogy befagyasztották a közalkalmazottak fizetését, nem növelik a nyugdíjpont értékét.
Mindez azonban nem elég, középtávon reformokra van szükség, meg kell újítani a rendszereket, hogy a merevnek számító személyzeti kiadások mellett nagyobb összegek jussanak Az állami beruházásokra, az egyéb jellegű költségekre” – fogalmazta meg a parlamenti képviselő, aki szerint a jelenlegi költségvetés-tervezet egyik nagy érdeme, hogy ezen az úton elindítja a közpénzügyi rendszer átalakítását.
„A költségvetés mindig csak egy terv, számok a papíron, de sok mindentől függ, hogy a valóságban miként valósul meg. Idén elsősorban a járványügyi helyzet alakulásán múlik sok minden” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán, aki ettől eltekintve úgy gondolja, a büdzsé kiegyensúlyozott, a fejlesztésekre, középtávú reformokra koncentrál, tehát fenntartható.
Felvetésünkre, miszerint a költségvetési hiányt nemcsak a válságkezelés mélyítette, ismételten aláhúzta, hogy a szerkezeti hiányt a merev személyzeti kiadások okozzák. „Két-három évvel ezelőtt, 2018–2019-ben nem fenntartható módon emelték a kiadásokat, tehát magasabb arányban növekedtek a személyzeti költségek, mint amit a gazdasági növekedés engedett volna.
– magyarázta a pénzügyi szakember. Hozzáfűzte: emiatt alakul ki a szerkezeti hiány, amit rövidtávon nem lehet megváltoztatni, mélyebb beavatkozásokra, reformokra van szükség, hiszen Romániának hatalmas államapparátusa van, magas fizetésekkel, ezért téma a különleges nyugdíjak kérdése is.
„Ez folyamatosan téma, ezeket a merev költségeket fel kell oldani” – szögezte le a politikus.
Meglátása szerint ugyanakkor előrelépés, hogy az idei költségvetésben sikerült 62 milliárd lejt az állami beruházásokra előirányozni, ez nem csak abszolút értékben, hanem a bruttó hazai termékhez (GDP) arányítva is nagy összeg, a GDP 5,5 százaléka. „Az iránymutatás a fontos, hogy minden idők legnagyobb összegét fordítja közberuházásokra Románia, tehát a fejlesztésekre összpontosít. Az RMDSZ lényegesnek tartotta, hogy az európai uniós pályázatok önrészei kerüljenek be a költségvetésbe, és hogy megvalósuljanak a magyar közösség számára fontos projektek, egészségügyi beruházások, kórházépítések, fejlesztések, a repülőterek támogatása” – sorolta Miklós Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!