
Hosszas huzavonát követően elfogadta az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra vonatkozó keretköltségvetését kedden az Európai Parlament. Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés (multi-annual financial framework – MFF) részleteiről – mint arról több ízben is írtunk – hónapokon át tartó egyeztetés folyt az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács képviselői között.
2013. november 20., 18:402013. november 20., 18:40
A 2011-es árakon hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségvetést 537 EP-képviselő támogatta, 126-an szavaztak ellene és 19-en tartózkodtak. A végső szavazás egyébként azért húzódott el az év utolsó előtti hónapjáig, mert bár az Európai Bizottság, a tanács és az EP között még a nyáron megszületett a politikai megállapodás, az EP által megfogalmazott feltételek csak mostanra teljesültek – derül ki a parlament sajtószolgálata által kiadott közleményből.
Sok feltételből nem engedett az EP
Az EP a közlemény szerint biztosítani akarta, hogy a 2014-es évet ne mínuszban kezdje az Európai Unió. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a tagállamok fizessenek be 3,9 milliárd eurót az uniós kasszába annak érdekében, hogy az Európai Bizottság eleget tudjon tenni 2013-ra felhalmozódott fizetési kötelezettségeinek. A strasbourgi uniós parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy jöjjön létre egy magas szintű csoport az uniós költségvetés bevételi oldalának felülvizsgálatára. Erre az EP közleménye szerint azért van szükség, mert a jelenlegi – kivételekkel, visszatérítésekkel bonyolított, különböző bevételi forrásokra és a nemzeti költségvetésekre támaszkodó – rendszer az EP szerint áttekinthetetlenné vált. A tagállamok hozzájárultak a csoport létrehozásához, amely hamarosan megkezdi munkáját, és jövő év végéig előáll javaslataival - közölte a parlament.
Az EP már februárban közölte, feltétlenül lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha egyes években esetleg felhasználatlan pénz marad az uniós büdzsében, akkor azt évek és egyes költségvetési fejezetek között is át lehessen csoportosítani. \"Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol arra leginkább szükség van. Különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek\" – véli közleményében az Európai Parlament. Az EP abból sem engedett, hogy bekerüljön az MFF-be egy úgynevezett felülvizsgálati záradék, amely lefekteti, hogy az Európai Bizottság 2016-ban a gazdasági folyamatokra reagálva javaslatot terjeszthessen elő az MFF felülvizsgálatára.
A parlamenti elfogadás után az MFF-et formálisan még a tanácsnak is jóvá kell hagynia, az állam- és kormányfők várhatóan december elején ülnek össze és döntenek a témában.
Üdvözölt büdzsé
A szavazás után nem sokkal közleményben üdvözölte a büdzsé elfogadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez nagy nap Európa számára, rámutatva, hogy az EU költségvetése \"szerény\" az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítését lehetővé tevő teljes Marshall-terv. \"Az Európai Unió 2014 és 2020 között csaknem ezermilliárd eurót fektet a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe\" – idézi Barrosót a bizottsági közlemény.
Martin Schulz, az EP elnöke is kiemelkedően fontosnak nevezte a keddi szavazást, és rámutatott, hogy így időben, január 1-jén megindulhatnak majd a kifizetések az uniós forrásokból. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az elfogadott MFF \"korántsem tökéletes\", az EP ugyanis azt szerette volna, hogy az EU \"nagyratörőbb\" keretösszegekből gazdálkodhasson.
Amint arról beszámoltunk, korábban Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy a többéves pénzügyi keret kedvező Románia számára, hiszen a 2014–2020-as időszakban több forrással fog rendelkezni, mint a jelenlegi, 2007–2013-as időszakban. A gazdasági szakember azt mondta, az előzetes számítások szerint Románia legkevesebb 34 milliárd euró forrással fog rendelkezni, de a legoptimistább forgatókönyv szerint elérheti akár a 39 milliárd eurót is.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!