Hosszas huzavonát követően elfogadta az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra vonatkozó keretköltségvetését kedden az Európai Parlament. Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés (multi-annual financial framework – MFF) részleteiről – mint arról több ízben is írtunk – hónapokon át tartó egyeztetés folyt az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács képviselői között.
2013. november 20., 18:402013. november 20., 18:40
A 2011-es árakon hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségvetést 537 EP-képviselő támogatta, 126-an szavaztak ellene és 19-en tartózkodtak. A végső szavazás egyébként azért húzódott el az év utolsó előtti hónapjáig, mert bár az Európai Bizottság, a tanács és az EP között még a nyáron megszületett a politikai megállapodás, az EP által megfogalmazott feltételek csak mostanra teljesültek – derül ki a parlament sajtószolgálata által kiadott közleményből.
Sok feltételből nem engedett az EP
Az EP a közlemény szerint biztosítani akarta, hogy a 2014-es évet ne mínuszban kezdje az Európai Unió. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a tagállamok fizessenek be 3,9 milliárd eurót az uniós kasszába annak érdekében, hogy az Európai Bizottság eleget tudjon tenni 2013-ra felhalmozódott fizetési kötelezettségeinek. A strasbourgi uniós parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy jöjjön létre egy magas szintű csoport az uniós költségvetés bevételi oldalának felülvizsgálatára. Erre az EP közleménye szerint azért van szükség, mert a jelenlegi – kivételekkel, visszatérítésekkel bonyolított, különböző bevételi forrásokra és a nemzeti költségvetésekre támaszkodó – rendszer az EP szerint áttekinthetetlenné vált. A tagállamok hozzájárultak a csoport létrehozásához, amely hamarosan megkezdi munkáját, és jövő év végéig előáll javaslataival - közölte a parlament.
Az EP már februárban közölte, feltétlenül lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha egyes években esetleg felhasználatlan pénz marad az uniós büdzsében, akkor azt évek és egyes költségvetési fejezetek között is át lehessen csoportosítani. \"Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol arra leginkább szükség van. Különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek\" – véli közleményében az Európai Parlament. Az EP abból sem engedett, hogy bekerüljön az MFF-be egy úgynevezett felülvizsgálati záradék, amely lefekteti, hogy az Európai Bizottság 2016-ban a gazdasági folyamatokra reagálva javaslatot terjeszthessen elő az MFF felülvizsgálatára.
A parlamenti elfogadás után az MFF-et formálisan még a tanácsnak is jóvá kell hagynia, az állam- és kormányfők várhatóan december elején ülnek össze és döntenek a témában.
Üdvözölt büdzsé
A szavazás után nem sokkal közleményben üdvözölte a büdzsé elfogadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez nagy nap Európa számára, rámutatva, hogy az EU költségvetése \"szerény\" az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítését lehetővé tevő teljes Marshall-terv. \"Az Európai Unió 2014 és 2020 között csaknem ezermilliárd eurót fektet a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe\" – idézi Barrosót a bizottsági közlemény.
Martin Schulz, az EP elnöke is kiemelkedően fontosnak nevezte a keddi szavazást, és rámutatott, hogy így időben, január 1-jén megindulhatnak majd a kifizetések az uniós forrásokból. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az elfogadott MFF \"korántsem tökéletes\", az EP ugyanis azt szerette volna, hogy az EU \"nagyratörőbb\" keretösszegekből gazdálkodhasson.
Amint arról beszámoltunk, korábban Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy a többéves pénzügyi keret kedvező Románia számára, hiszen a 2014–2020-as időszakban több forrással fog rendelkezni, mint a jelenlegi, 2007–2013-as időszakban. A gazdasági szakember azt mondta, az előzetes számítások szerint Románia legkevesebb 34 milliárd euró forrással fog rendelkezni, de a legoptimistább forgatókönyv szerint elérheti akár a 39 milliárd eurót is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!