Az emberek úgy érzik, tavalyhoz képest romlott az életszínvonaluk
Fotó: Borbély Fanni
Romlott a romániai lakosság életszínvonala az elmúlt egy évben: legalábbis az emberek 60 százaléka állítja azt, hogy rosszabb körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt, és mindössze tízből egy személy gondolja úgy, hogy helyzete javult az IRSOP közvélemény-kutató által szerdán közzétett gazdasági témájú felmérés fontosabb következtetései szerint. Ám úgy tűnik, hogy előző hónaphoz képest márciusban nőtt az optimisták köre, akik szerint jövőre már jobb lesz az életszínvonal.
2026. március 25., 17:512026. március 25., 17:51
A közvélemény-kutatás szerint azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy személyes pénzügyi helyzetük rosszabb, mint tavaly, 61 százalékon maradt, ami megegyezik a februári értékkel. A jövőre tekintve azonban a válaszadók 25 százaléka mondta azt, hogy egy év múlva jobb lesz az életszínvonal – ez hat százalékpontos ugrás az előző hónaphoz képest, amikor ez az arány 19% volt. A rövid távú pesszimisták aránya eközben enyhén, 67 százalékról 64 százalékra csökkent.
A hosszabb, ötéves távlatot illetően viszont Románia szinte pontosan két részre oszlik:
– ez a kényes egyensúly tükrözi az ország gazdasági pályájával kapcsolatos mély bizonytalanságot a Hotnews.ro portálnak a felmérés adatain alapuló elemzése szerint.
A cikk szerzője szerint az egyik legaggasztóbb jelzés a munkaerőpiacról érkezik. A munkavállalók közel háromtizede – 29%, szemben a februári 25 százalékkal – úgy véli, hogy munkahelye veszélyben van. Közülük 86% azt állítja, hogy nehezen találna új munkát a lakóhelyén, szemben a múlt havi 75 százalékkal.
Az elbocsátástól való félelem és az alternatívák hiánya az IRSOP elemzői szerint „veszélyes kombinációt” jelent, amely mind az adósságállomány növekedését, mind a hitelek törlesztésének elmaradását hozhatja magával.
a válaszadók 75 százaléka számít az árak emelkedésére a következő 12 hónapban, szemben a februári 78 százalékkal.
Ugyanakkor a válaszadók 64 százaléka a lej gyengülését várja az elkövetkező 12 hónapban, ami a múlt hónaphoz képest változatlan arány, míg 69% magasabb kamatokat vár – szemben a februári 67 százalékkal. Ezek a számok arra utalnak, hogy a lakosság nem bízik abban, hogy a monetáris politika további költségek nélkül képes lesz megfékezni az inflációt – fogalmazta meg Dan Popa gazdasági elemző.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
A fogyasztói magatartás tükrözi az érzékelt nyomást: a válaszadók 56 százaléka állítja, hogy a tavalyi évhez képest kevesebbet vásárol a mindennapi fogyasztásra, ami enyhe csökkenést jelent a februári 60 százalékhoz képest. Ugyanakkor a megelőző jellegű megtakarítási szándék jelentősen nőtt –
Az oktatás és a szakképzés iránti érdeklődés 39 százalékról 49 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a lakosság egy része a saját munkaképességébe való befektetéssel próbálja magát biztosítani.
Az autóvásárlási szándék is hirtelen emelkedett, 12 százalékról 20 százalékra, míg az állampapírok vagy tőzsdei részvények iránti érdeklődés 8 százalékról 12 százalékra nőtt. Ezzel szemben a lakásvásárlási szándék 11 százalékról 8 százalékra csökkent, megerősítve azt, amit az IRSOP „megfizethetőségi válságnak” nevez – vagyis azt, hogy a lakosság nagy része nem engedheti meg magának a magas értékű javakat.
A Hotnews elemzése ugyanakkor aláhúzza, hogy az IRSOP-jelentés egy kutatási dokumentumhoz képest szokatlanul egyértelmű figyelmeztetéssel zárul. Hivatkozva ugyanis a Leninnek tulajdonított és Keynes által is átvett híres mondásra – „A kapitalista rendszer tönkretételének legjobb módja a valuta elértéktelenítése” – a közvélemény-kutató intézet elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a tartós infláció csendesen rontja a magánvagyont, és semlegesíti a minimálbér emelésének pozitív hatásait, a gazdasági ösztönzőket általános szorongással váltva fel.
Az IRSOP felmérése március 16–20. között készült egy 500 felnőttből álló mintán, a hibahatár ±4,4 százalék.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!