Elérhetőek az alternatív fűtési megoldások – Otthonra szabottan kell vizsgálni, mit lehet, mit érdemes és mennyiért

„Sok mindentől függ, hogy hányad részét egészítjük ki, de az első és legfontosabb tényező, hogy mennyire szigetelt az adott ház, épület. Egy le nem szigetelt panellakás hőigénye lehet akár 250–260 watt/négyzetméter is, míg az európai standard 40–50 watt négyzetméterenként. Tulajdonképpen az kell legyen az első kérdés: igaz-e, hogy nekem kevés energia kell a fűtéshez, és ha igen, akkor a következő az, hogy ez a kevés miből legyen” – magyarázta a vállalkozó.

A Németországban elektro-energetikát tanult szakember felhívta a figyelmet, hogy az épületszigetelés, illetve a folyamat, hogy minél alacsonyabb energiaigényűvé tegyünk egy ingatlant, jelentős befektetés. És a plafonszigeteléssel kezdődik, ahova nem 5, hanem 25–30 centis szigetelőanyag ajánlott, nyílászárókat kell cserélni, körbe kell szigetelni a házat, majd az eredmény függvényében lehet fűtésrendszert választani. Ha valaki alternatív megoldásokon gondolkozik, már a ház építésénél érdemes figyelembe venni a lehetőségeket. Nyugat-Európában egyre elterjedtebb az úgynevezett puffer hőtárolótartályok használata, amelyek tulajdonképpen a napelemek által termelt többlethőt tárolják el akkorra, amikor már nem süt a nap. Ezek helyigényes berendezések, egy ilyen tároló általában 1000 literesnél kezdődik, de akár tízezer literes is lehet. Nemcsak vizes, hanem téglahőtárolók is léteznek, ám ezek nálunk még alig ismertek.

Nem luxus tudatosnak lenni

Német László azt is hangsúlyozta, ma már nem számít luxusnak, ha az ember ezeket a rendszereket választja, mivel már kifejlett technológiák, elérhető az áruk, továbbá a Zöld Ház Program is támogatja azokat, akik például a napelemet választják.

Erre a problémára jelent megoldást, ha a fogyasztó nem hagyja távozni a hálózatba a pluszenergiát, hanem megoldást talál a tárolására, ám általában a tárolt energia nem elegendő a napfény nélküli időkre, így csak kiegészítésként szolgálhat. Kivéve, ha valakinek van lehetősége nagyban gondolkodni és cselekedni, akár több 10 kilowattos mértékben, ez esetben viszont a befektetés már 15 ezer euró körül mozog.

Magyarországon ennél kedvezőbb a rendszer, ott az állam úgy támogatja a hasonló törekvéseket, hogy a nyáron kitermelt villamos energiát télen visszaigényelheti a fogyasztó, azaz például ha nyáron termelt 100 kilowattot, akkor télen addig nem fizet, amíg azt a mennyiséget fel nem használta. Német László összegzésként elmondta, a napelem nem luxus, de tény, hogy nem az választja, akinek nincs miből kifizetnie a számláit, vagy épp az autóvásárlás jelenti számára a prioritást, hanem aki rendszerezte a prioritásait, esetleg befektetésként tekint erre a megoldásra. Azt is megjegyezte, hogy nem csak természetes személyek, hanem cégek is választják ezt a megoldást, nemrég egy faipari vállalkozás számára szereltek, üzemeltek be egy hatalmas rendszert.

„Az ilyen típusú épület kivitelezésével eleve komoly hátrányból indulunk, mivel óriási kihívással és erőfeszítéssel jár egy átlagon felüli szintet nyújtani az építkezés során, betudhatóan a kevés szakképzett munkásnak és az egyre jobban eluralkodó inkompetenciának azok esetében, akik ezt a szakmát képviselik. Ezért nem is taglalnám az időigényességet a passzív házak esetében, de talán párhuzamot lehet vonni az épület többletköltségével. Épülettípustól függően ez a többletköltség 10–30 százalék közé tehető általában, pontosabban volt tehető az elmúlt egy év áremelkedései előtt” – nyilatkozta Karda Szilárd.

Egyébként három típusú hőszivattyút különböztetünk meg. A víz-víz típusú hőszivattyúk működési elve magában foglalja a mélyfúrásban található magas hőmérsékletű víz extrakcióját a talajból, a hőcserélőket, amelyek segítségével a víz energiáját továbbítani lehet a fűtés- vagy hűtésrendszerbe, és egy további fúrást, amin keresztül az elhasznált víz visszakerül a talajba. A talaj-víz típusú hőszivattyúk esetében a megfelelő mélységben lévő fúrásokat eszközölnek, amikbe U formájú polietiléncsöveket helyeznek be, biztosítva ezáltal geotermikus energia továbbítását a hőcserélőkhöz.

Ezek a hőszivattyúk összességében relatív magas hőmérsékleten működnek. A levegő-víz annyiban különbözik, hogy előmelegíti vagy előhűti a földben található csőrendszeren keresztül a levegőt, aminek az energiáját a hőcserélőnek adja le. Ezek viszont alacsonyabb hőmérsékletet tudnak előállítani. Kisebb a hőfok, és nem kell olyan mély ásást/fúrást végezni, mint a víz-víz vagy talaj-víz hőszivattyúknál, ahol 100 méter mélyre is le kell fúrni – márpedig a fúrás ára általában 10 ezer euró körül mozog.

A levegő-víz hőszivattyúk járható utat jelentenek

„Azt szoktam mondani, hogy úgy működik ez a rendszer, mint egy hűtőszekrény. Ahhoz, hogy a hűtőszekrényben hideg legyen, hőelvonás kell hogy történjen: a hűtőnek a hátán ott a rács, ami melegedik. Ez a rendszer is így dolgozik, a külső környezetből vesz el energiát, és ezt átalakítja bent meleg vízre” – fejtette ki a levegő-víz hőszivattyúk kapcsán Baki Tivadar, a csíkszeredai Hot & Cool Energy cég munkatársa, hozzátéve, ez a megoldás biztonságos, és károsanyag-kibocsátással sem jár. Ma már számos változatban léteznek ezek a berendezések, amelyek alapvetően elektromos árammal működnek, és egy elfogyasztott kilowatt elektromos energiából 2,5–4 kilowatt fűtésenergiát „termelnek”. A termelt fűtésenergiát padlófűtés formájában, befújt levegőként vagy „radiátoros” formában használják fel, ezek közül az előbbi a leghatékonyabb.

Baki Tivadar hangsúlyozta, bár nem olcsó, korszerű rendszert jelentenek a levegő-víz hőszivattyúk. Tapasztalatai szerint Erdélyben, Székelyföldön még kissé idegenkednek az ilyen újszerű megoldásoktól, bár cégük már tervezett teljesen önellátó házat is kérésre. A szakértő arra is kitért, hogy ennek a fűtésrendszernek a beszerelése és a beüzemelése nem jelent pluszidőt és -energiát egy hagyományos rendszerhez képest.

Baki Tivadar kiemelte, hogy például a csíkszeredai Bécsi Szelet Panzió levegő-levegő hőpumpát használ, ami sokévnyi próbálkozás után számukra a legoptimálisabb, legköltséghatékonyabb megoldásnak tűnik. A szakértő azt is elmondta, bár ezeknek a rendszereknek még nincs nagy múltja Romániában, a tapasztalatok szerint 15–20 évig működhet hibátlanul, ezek után pedig felléphetnek apróbb, javítható hibák. A rendszert egyébként akár okostelefonról is kezelni lehet, a megoldás teljes egészében modern.