Sokaknak kényelmesebb. A pandémia miatt megugrott az otthonról dolgozók száma
Fotó: Pixabay
Üdvözlik az érintettek a kormánynak a munkaviszony digitalizálásáról szóló terveit, főként olyan körülmények között, hogy a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett óvintézkedések miatt egyre többen dolgoznak otthoni vagy távmunkában.
A munkaviszony digitalizálásáról szóló jogszabálytervezetet dolgozott ki a munkaügyi minisztérium, ami egyebek mellett bevezeti az elektronikus kézjegyet a szerződések aláírásakor és egyszerűsíti a távmunka tevékenységét – jelentette be Facebook-oldalán Violeta Alexandru tárcavezető. Jelezte: a törvényjavaslat véglegesítését megelőzően a minisztérium illetékesei konzultáltak a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyaránt.
A miniszter posztja szerint a jogszabály előírja majd, hogy digitális aláírást lehet használni az egyéni munkaszerződések aláírásakor, módosításakor, illetve felbontásakor, mint ahogy a munkaegészségügyi és -biztonsági képzésekről szóló dokumentumok aláírása esetében, amennyiben az alkalmazott távmunkában dolgozik. Az így aláírt dokumentumokat digitális archívumban lehet majd tárolni.
A távmunkában dolgozónak emellett – közös megállapodás alapján – lehetősége nyílik a saját laptopját/felszerelését használni a munkavégzés során, a munkáltató pedig nem lesz köteles felelni a távmunkás alkalmazott által választott munkakörülményekért. „Úgy hiszem, hogy a hasonló intézkedések időt spórolnak a polgároknak, csökkentik a bürokráciát, és növelik a közszférába vetett bizalmat. További tájékozódásért közzéteszem a jogszabályt, de kellőképpen makacs vagyok abban, hogy függetlenül az akadályoktól, átvigyem. Elismerem, vannak olyan reakciók is, amelyek célja, hogy lebeszéljenek róla. Máris vita van az elektronikus aláírás megszerzése körül, hogy az milyen drága, és hogyan lehet megszerezni. Lesz egy átmeneti időszak, ami alatt lehetőség lesz a saját kezű aláírás használatára is” – részletezte a munkaügyi miniszter, aki szerint Romániának mielőbb korszerűbbé kell válnia, mivel ahogy telnek az évek, úgy marad le a többi európai országhoz mérten.
Fotó: Pixabay.com
„Megkönnyítené a munkaadó és az alkalmazott helyzetét is, ha digitalizálnák a munkaviszony módozatait” – értékelt a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő. Mint részletezte, jelenleg papírformában kérik a különböző dokumentumokat, ám ez különösen a jelenlegi helyzetben, amikor egyre több cég dönt úgy, hogy otthoni vagy távmunkában foglalkoztatja az alkalmazottait, plusz megterhelést jelent.
A másik megoldás, ha futárral küldi ki a cég, majd az alkalmazott ugyanígy juttatja vissza a papírokat, de ez is felesleges bonyodalom, amit meg lehetne oldani, ha valóban bevezetik az elektronikus aláírás használatát” – részletezte a HR- szakértő.
Szerinte ugyanakkor tovább könnyítené a folyamatot, ha az elektronikus aláírás beszerzését is egyszerűsítenék. Jelenleg ennek az a módja, hogy az erre szakosodott cégek oldaláról lehet letölteni az űrlapokat, szerződéskötés után el kell küldeni a dokumentumokat, majd a jelentkező kap egy tokent.
Vitályos Erzsébet rámutatott, a munkaadók tudnak segíteni, és valószínűleg segítenek is, hogy az alkalmazott beszerezze az elektronikus aláírást. Meglátása szerint különben megoldás lehetne, ha hivatalosan elismerik a szkennelt vagy az okostelefonról aláírt PDF-dokumentumokat.
A szakember kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a koronavírus-világjárvány kitörése óta nagyon sok cég az otthoni munkavégzést választotta, a távmunka ellenében, mert az utóbbi sokkal bürokratikusabb.
Ez csak az alkalmazott lakcímén végezhető, de bármilyen tevékenység beletartozhat, például védőmaszkokat is lehet otthon varrni.
A távmunkát eközben a 2018-ból származó 81-es számú törvény szabályozza, ennek értelmében nemcsak otthonról, hanem bárhonnan dolgozhatnak a munkavállalók, a helyszínekről azonban előzetesen meg kell állapodni a munkaadóval. Csak a telekommunikációs eszközökkel végezhető munka minősül távmunkának, a már említett példa, vagyis a maszkvarrás már nem.
Vitályos Erzsébet elmondása szerint a távmunka rengeteg feladatot ró az alkalmazóra munkavédelmi szempontból, például előírják a hány négyzetmétert kell biztosítani a munkavégzésre, milyennek kell lennie az asztalnak, a széknek, meg kell győződni, hogy van természetes fény, megfelelő a hőmérséklet, lehetőség van a szellőztetésre, meg kell bizonyosodni, hogy nem szigetelődik el a csapat többi tagjától, mindez hatalmas bürokráciával jár.
Fotó: 123RF
Mivel az egyszerűbb folyamat miatt sokan inkább az otthoni munkavégzést választották a járvány begyűrűzését követően, ez azzal a hátránnyal járt, hogy a munkaadó nem igényelhette a távmunkában dolgozó alkalmazottak után járó egyszeri 2500 lejes támogatást. Vitályos Erzsébet rámutatott,
A 2018/81-es törvényben ugyanis az áll, hogy a távmunkát a munkaszerződés mellékletében rögzíteni kell, majd azt jelenteni az alkalmazottakat nyilvántartó elektronikus rendszerbe (REVISAL). A szükségállapotban a munkaügyi minisztérium közölte, erre nincs szükség, elég egy belső rendelet. A veszélyhelyzetben viszont újra visszavezették a jelentés kötelezettségét. Ám amikor kérni lehetett a 2500 lejes támogatást, ami abban az esetben is jár, ha az alkalmazott legkevesebb 15 napig végzett távmunkát, kiderült, csak azok kapnak, akik a munkaszerződés-módosítást jelentették, így sokan elestek a szubvenciótól.
„Eljött az ideje a digitalizálásnak, a korszerűsítésnek” – vallja hasonlóképpen Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Mint lapunk kérdésére kifejtette, egyre több munkaadó és munkavállaló dönt az otthoni munkavégzés vagy a távmunka mellett, azonban a munkaügyi dokumentumokat még mindig papíron aláírva kérik.
– mondta Ördög Lajos, hangsúlyozva, a járványhelyzet miatt került inkább előtérbe a távmunka, az otthoni munkavégzés, előnyt jelentett, hogy erre már megvoltak a jogszabályok. Az ellenőrzés terén viszont még sok kérdés felmerül, de ezekre menet közben megtalálják a megoldást. „Minden újítás, változás bevezetése után rövid idő alatt felzárkóztunk, most is ez fog történni” – szögezte le az igazgató.
Sokan szeretnének választani, honnan folytatják a munkát
Tízből kilenc munkavállaló mondja azt, hogy a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett megszorítások enyhítése után szeretne választani, hogy az irodában vagy otthonról folytatja a munkát – derül ki a Cisco Systems által 10 000 európai, közel-keleti és oroszországi személy megkérdezésével készített, A jövő munkaereje című közvélemény-kutatás eredményeiből. Miközben a pandémia előtt a megkérdezettek alig 5 százaléka dolgozott nagyobbrészt otthonról, jelenleg az alkalmazottak 87 százaléka szeretné, ha megadnák neki a lehetőséget, hogy maga döntse el, hogy hol, hogyan és mikor dolgozik a korlátozások feloldása után. A felmérés eredményeinek ismeretében Gordon Thomson, a Cisco Systems alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a cégek kénytelenek lesznek újragondolni a működésüket, hogy eleget tegyenek az alkalmazottak igényeinek, akik számára a hatékony kommunikáció és az együttműködés mindenekfelett áll. A Cisco Systems Inc. egyike a világ legnagyobb technológiai vállalatainak, egy amerikai multinacionális cég, amely fogyasztói elektronikai berendezéseket, hálózati eszközöket, hang-, illetve kommunikációs technológiát és szolgáltatásokat tervez és értékesít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás