2010. július 05., 10:192010. július 05., 10:19
Háromszéken különben 11,26 százalékos a hivatalos munkanélküliségi mutató, az ügynökség nyilvántartásában valamivel több mint tízezer állástalan szerepel. Kelemen szerint a valós munkanélküliség ennél sokkal nagyobb, évente mintegy négyezren tűnnek el a munkavállalók sorából, róluk nem tudják, hogy külföldön vagy feketén dolgoznak-e. Kelemen úgy véli, a valós munkanélküliségi ráta elérheti a húsz százalékot is. Eközben egyre növekszik a szociális segélyt igénylők, valamint a munkanélküliek körében a pszichés betegek száma, akik ezáltal már nem számítanak munkaképesnek.
Radu Preda, a bibarcfalvi üzem igazgatója a Krónikának elmondta, a gazdasági válság, valamint az elmúlt időszak fejlesztései miatt kénytelen megválni az alkalmazottak egy részétől. Az ok összetett, magyarázta az igazgató, a gazdasági válság miatt csökkent vásárlóerő, a piac és a konkurencia is rákényszeríti őket áraik csökkentésére, így valamiképpen az előállítási árat is csökkenteni kellett. Ezért új gépsort vásároltak lízingre valamivel több mint négymillió euróért. Az automatizált gépsor naponta 300 ezer pillepalack ásványvizet palackoz, háromszor többet, mint a régi töltősorok. Miközben a régi rendszerben, három műszakban öszszesen 36 gépkezelő dolgozott, az új gépsort három műszakban 15-en üzemeltetik. „Kénytelenek vagyunk elbocsátani a feleslegessé vált munkásokat” – jelentette ki az igazgató. Radu Preda ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a nyári szezonban általában megkétszereződik az eladásuk, de miközben az átlagmegrendelésük 2000–2005 között folyamatosan növekedett, öt éve folyamatosan csökken. A Kovászna megyei bibarcfalvi gyárban jelenleg 4 millió liter borvizet palackoznak havonta, de még így sem dolgoznak a maximális kapacitással. A bibarcfalvi ásványvizet az egész országban forgalmazzák, de főként Bukarestben, Brassóban és a tengerparton van igény az itteni termék iránt, emellett megjelentek a külföldi érdeklődők. Radu Preda szerint az ásványvíznek hatalmas a szállítási költsége, a forgalmazás mértéke az üzemtől távolodva „koncentrikus körökben” csökken, így minden töltődének elsősorban a saját környezetében éri meg piacot keresni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.