
Immár sok éve csak a gyógyüdülési jegyekkel érkező vendégekre alapoz néhány kovásznai szálloda, így amikor ennek nincs szezonja, elbocsátják alkalmazottaikat. Amikor viszont indul az új idény, mindenkit visszavesznek. A dolgozóknak viszont nem éri meg Brassópojánán munkát vállalni, nincs akkora különbség a fizetések között.
2017. január 18., 20:492017. január 18., 20:49
Három Kovászna városi szállodából több mint száz alkalmazottat bocsátottak el januártól – számolt be Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint emlékeztetett, ez már többéves gyakorlat, ezek a szállodák, gyógykezelési központok ugyanis arra rendezkedtek be, hogy az ingyenes és támogatott gyógykezelési jegyekkel érkező vendégeket fogadják, amikor pedig ennek nincs „szezonja”, néhány hónapra megválnak az alkalmazottaik többségétől.
„Eleve meghatározott időre kötik meg a munkaszerződést, de néhány hónap után visszaveszik a munkatársaikat, így idén is valószínű, hogy már márciustól újra alkalmazzák őket, addig viszont kapják a munkanélküliségi segélyt” – osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató.
Mint rámutatott, a gyógyturizmusban tapasztalt szakembereket alkalmaznák például Brassópojánán is – az ott működő, felkapott és zsúfolt vendéglátó-egységek ugyan folyamatosan hirdetik az állásokat Háromszéken is, ám a fizetésbeli különbségek nem akkorák, hogy azért a kovásznaiak bevállalják az ingázást vagy a költözést.
Kizsákmányolás zajlik
„Ezek a szállodák valójában az államon élősködnek, kizsákmányolják az alkalmazottaikat, és év végén sokkal nagyobb nyereséget vágnak zsebre, mint azok, akik a szabadpiacon értékesítik az ajánlataikat” – szögezte le a Krónika érdeklődésére Vasile Neagovici. A Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke rámutatott, ezeknek az egységeknek a működtetői nem tesznek semmit azért, hogy a szabadpiacon szerezzenek ügyfeleket.
„Karba tett kézzel várják a gyógyüdülési jeggyel érkezőket, bezsebelik az államtól a nagy összegeket, majd holtszezonban bezárnak, és újra az állam fizeti az alkalmazottaiknak a munkanélküli-segélyt. Azokban a hónapokban pedig, amikor jönnek a vendégek, túlhajszolják a munkatársaikat, hiszen a lehívott pénzt el kell költeni” – fogalmazta meg aggályaira a szakszervezeti vezető. Neagovici szerint ez a politika előbb-utóbb visszaüt, hiszen már most egyre fogyatkoznak az ágazatban dolgozók, inkább profilt váltanak, vagy külföldre mennek, utánpótlás sincs, ha a jelenlegi alkalmazottak nyugdíjba mennek. „Ha nem lesz, akivel dolgozzanak, lakatot tehetnek a vállalkozásra” – összegezte a szakszervezet elnöke.
Wellnessközpontot tervez az önkormányzat
Jelenleg az államilag támogatott gyógyturizmus a domináns Kovásznán, a kommunizmusban megépített szállodák működtetői nem akarnak és nehezen is tudnak ezen változtatni – vallja hasonlóképpen Gyerő József, Kovászna város polgármestere. Mint érdeklődésünkre rámutatott, ezeknek a szállodáknak a betegek és a nyugdíjasok a vendégeik, és még pluszgondot okoz, hogy három-négy hónapig az állam nem is adja ezeket az ártámogatott jegyeket, ilyenkor pangás van. Ki vannak szolgáltatva, hiszen bármikor dönthet úgy az egészségbiztosító vagy a nyugdíjpénztár, hogy nem Kovásznára, hanem Buziásfürdőre vagy Félixfürdőre adja a jegyeket.
Az elöljáró hangsúlyozta, az lenne a megoldás, ha megpróbálnának a szabadpiacon érvényesülni, fizetőképes vendégeket bevonzani. Erre jó példa a városban működő két négycsillagos szálloda, amelyek vezetői a korszerű idegenforgalom minden eszközét bevetik, hogy ügyfeleket szerezzenek, és megtartsák őket. „Az önkormányzat az infrastruktúra fejlesztésével tudja segíteni a turizmus fellendítését” – mondta Gyerő József, aki abban bízik, hogy a következő négy évben sikerül megépíteni a wellnessközpontot és a strandot, amely pluszvonzerőt jelenthet a természetes gyógymódokról, mofettákról és borvízfürdőkről híres Kovásznának. Kiderült egyébként, hogy EU-s forrásokat nem tudnak megpályázni erre a célra, de önerőből és a Kovászna megyei közgyűlés támogatásával még idén szeretnék elkészítetni a terveket.
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
szóljon hozzá!