A liciten nem csupán a finomítónak keresnek új gazdát, hanem áruba bocsátják a kiegészítő létesítményeket, a vezetékhálózatot, a laboratóriumokat, valamint magát a területet is, amelyen a létesítmény áll. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Bihar megyei törvényszék még áprilisban hozott a csődeljárás megkezdéséről szóló ítéletet. A Petrolsub problémái 1997-ben kezdődtek, amikor az akkor 25 százalékban részvényes Euro House 2000 Kft.-vel kötött szerződés értelmében a kft. vásárolta meg a kész terméket, és vállalta, hogy harminc napon belül kifizeti azt. Az Euro House azonban 2000 októberétől nem fizetett, ám a szerződést nem bontották föl. Ennek nyomán a Petrolsub sem tudta kiegyenlíteni a kőolajat szállító Petrom felé a tartozásait, így 2001 februárjáig 430 milliárd régi lejes adósságot halmozott föl, ebből 340 milliárddal tartozott az Euro House a Petrolsubnak. A Petrom 2001 és 2004 között saját igazgatása alá vonta a finomítót az adósság behajtása érdekében, de ez nem sikerült. 2005-ben azután beszüntette a kőolajszállítást, és csupán úgy lett volna hajlandó új szerződést kötni, ha a finomító vállalja, hogy előre fizet, és banki garanciákat mutat fel. Mivel ez nem valósult meg, és a Petrolsub részvényesi közgyűlését sem hívták össze a tulajdonosok, végül – a finomító munkásainak sorozatos tüntetései nyomán – a Bihar megyei prefektúra közbenjárására kaphatták meg az alkalmazottak elmaradt béreiket, és indulhatott el a csődeljárás.
A Petrolsub 1990-ben jött létre az 1967-ben létrehozott Crisana finomító átszervezése nyomán. A finomító egyik fő részvényese a Virgin-szigeteken bejegyzett Fertinvest Ltd. és az Euro House 2000 Kft., amelynek sajtóértesülések szerint Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat egykori igazgatója a tulajdonosa.
A kimutatások szerint a Petrolsub volt a legalacsonyabb termelékenységű finomító az országban évi 460 ezer tonna bitumen, üzemanyag és fűtőolaj előállításával.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.