Eladja romániai üzemeit és számos más európai országbeli gyárát a világ egyik legnagyobb cementipari vállalata, a francia Lafarge – a tranzakcióra azért van szükség, mert a csoport hamarosan egyesül az ágazat másik vezető vállalatával, a svájci Holcimmel, az illetékes hatóságok pedig csak a termelőegységek csökkentése nyomán adnak engedélyt a fúzióra.
2014. július 08., 16:202014. július 08., 16:20
A két vállalat egyesülésére az Európai Unió 15 tagállamának versenytanácsának kell rábólintania, a fúzió lehetőségét és várható következményeit pedig az Európai Bizottság is vizsgálja. A Lafarge és a Holcim ugyanakkor nemrég különbizottságot alapított, amely kiválasztja az eladásra kínált egységeket, a fúzió nyomán ugyanis a svájci vállalatnak is meg kell válnia néhány gyárától.
A két legnagyobb cementipari csoport hétfőn nyilvánosságra hozott egy listát, amely az eladásra kínált üzemek többségét tartalmazza: eszerint Romániában és Németországban a Lafarge, Magyarországon és Szerbiában pedig a Holcim ad tovább termelőegységein. A vállalatok emellett Ausztriában, Franciaországban és Nagy-Britanniában készülnek tranzakcióra, de elképzelhető, hogy Kanadában, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken is eladnak néhány üzemet.
A listáról a továbbiakban az egyes országok illetékes hatóságaival tárgyalnak, illetve bizonyos esetekben a partnercégek beleegyezését is igényelniük kell. A tranzakciók véglegesítése az egyesítés menetétől függ, amelyet a tervek szerint már 2015 első felében megvalósítanák. A fúzió nyomán létrejövő csoportot LafargeHolcim névre keresztelnék: az új társaság 90 országban lesz jelen, bevételei 20 százalékát ugyanakkor Európában termelné.
Mindkét vállalat eladásai növekedtek
A francia és a svájci vállalat illetékesei április elején állapodtak meg az egyesülésről, amitől költségeik csökkentését, adósságállományuk mérséklését, valamint az ágazatot a 2008-as válság óta megterhelő magas energiaárak és alacsony kereslet hatékonyabb kezelését várják. A Lafarge cementeladásai ez év első felében egyébként 37,4 százalékkal emelkedtek, ez főként a kedvező időjárási feltételeknek tudható be, az építkezési beruházások ugyanis hamarabb kezdődtek.
A Holcim 5,1 százalékos növekedést jegyzett ugyanebben az időszakban, a cement ugyanakkor 6,6 százalékkal drágult. A két vállalatnak a hazai piacon a német HeidelbergCement tulajdonában lévő Carpatcement társasággal kell versenyeznie.
Aggódnak a hazai üzletemberek
A Lafarge és a Holcim bejelentése nyomán a hazai beruházók arra kérték a kormányt, illetve a gazdasági minisztériumot, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak érdekében, hogy megmaradjanak a még létező ipari létesítmények. A Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) közleményben jelezte, hogy a tevékenységet akár annak árán is fenn kell tartani, hogy néhány vállalatot ideiglenesen államosítanak.
„Az államnak elsősorban az acél-, cement- és gyógyszeripari vállalatok megfelelő működésére kell odafigyelnie, például úgy, hogy részvényeket vásárol egy adott csoportban, így a hazai gazdasági érdekeknek megfelelően irányíthatja a cégstratégiát” – vélekednek a hazai üzletemberek.
Az egyesület szerint Romániának olyan országokról kellene példát vennie, mint Lengyelország, Szlovénia, Franciaország és Németország. Az AOAR példaként a bukaresti Cantacuzino Intézet „elfogadhatatlan helyzetét” hozza fel, amely a beruházók szerint azért aggasztó, mert a brassói gyógyszergyártás felfüggesztésének esetére hasonlít.
„Ennél is nyugtalanítóbb az acélipar helyzete, miután az orosz tulajdonban lévő Mechel vállalat miatt t hazai gyártó ment csődbe” – magyarázzák az üzletemberek, akik annak következményeitől aggódnak, hogy a hazai cementipar külföldi kézbe kerülhet. Szerintük ennek nyomán Románia még több gyógyszert, acélt és cementet importál majd, ahelyett hogy exportálná ezeket a termékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!