Eladja romániai üzemeit és számos más európai országbeli gyárát a világ egyik legnagyobb cementipari vállalata, a francia Lafarge – a tranzakcióra azért van szükség, mert a csoport hamarosan egyesül az ágazat másik vezető vállalatával, a svájci Holcimmel, az illetékes hatóságok pedig csak a termelőegységek csökkentése nyomán adnak engedélyt a fúzióra.
2014. július 08., 16:202014. július 08., 16:20
A két vállalat egyesülésére az Európai Unió 15 tagállamának versenytanácsának kell rábólintania, a fúzió lehetőségét és várható következményeit pedig az Európai Bizottság is vizsgálja. A Lafarge és a Holcim ugyanakkor nemrég különbizottságot alapított, amely kiválasztja az eladásra kínált egységeket, a fúzió nyomán ugyanis a svájci vállalatnak is meg kell válnia néhány gyárától.
A két legnagyobb cementipari csoport hétfőn nyilvánosságra hozott egy listát, amely az eladásra kínált üzemek többségét tartalmazza: eszerint Romániában és Németországban a Lafarge, Magyarországon és Szerbiában pedig a Holcim ad tovább termelőegységein. A vállalatok emellett Ausztriában, Franciaországban és Nagy-Britanniában készülnek tranzakcióra, de elképzelhető, hogy Kanadában, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken is eladnak néhány üzemet.
A listáról a továbbiakban az egyes országok illetékes hatóságaival tárgyalnak, illetve bizonyos esetekben a partnercégek beleegyezését is igényelniük kell. A tranzakciók véglegesítése az egyesítés menetétől függ, amelyet a tervek szerint már 2015 első felében megvalósítanák. A fúzió nyomán létrejövő csoportot LafargeHolcim névre keresztelnék: az új társaság 90 országban lesz jelen, bevételei 20 százalékát ugyanakkor Európában termelné.
Mindkét vállalat eladásai növekedtek
A francia és a svájci vállalat illetékesei április elején állapodtak meg az egyesülésről, amitől költségeik csökkentését, adósságállományuk mérséklését, valamint az ágazatot a 2008-as válság óta megterhelő magas energiaárak és alacsony kereslet hatékonyabb kezelését várják. A Lafarge cementeladásai ez év első felében egyébként 37,4 százalékkal emelkedtek, ez főként a kedvező időjárási feltételeknek tudható be, az építkezési beruházások ugyanis hamarabb kezdődtek.
A Holcim 5,1 százalékos növekedést jegyzett ugyanebben az időszakban, a cement ugyanakkor 6,6 százalékkal drágult. A két vállalatnak a hazai piacon a német HeidelbergCement tulajdonában lévő Carpatcement társasággal kell versenyeznie.
Aggódnak a hazai üzletemberek
A Lafarge és a Holcim bejelentése nyomán a hazai beruházók arra kérték a kormányt, illetve a gazdasági minisztériumot, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak érdekében, hogy megmaradjanak a még létező ipari létesítmények. A Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) közleményben jelezte, hogy a tevékenységet akár annak árán is fenn kell tartani, hogy néhány vállalatot ideiglenesen államosítanak.
„Az államnak elsősorban az acél-, cement- és gyógyszeripari vállalatok megfelelő működésére kell odafigyelnie, például úgy, hogy részvényeket vásárol egy adott csoportban, így a hazai gazdasági érdekeknek megfelelően irányíthatja a cégstratégiát” – vélekednek a hazai üzletemberek.
Az egyesület szerint Romániának olyan országokról kellene példát vennie, mint Lengyelország, Szlovénia, Franciaország és Németország. Az AOAR példaként a bukaresti Cantacuzino Intézet „elfogadhatatlan helyzetét” hozza fel, amely a beruházók szerint azért aggasztó, mert a brassói gyógyszergyártás felfüggesztésének esetére hasonlít.
„Ennél is nyugtalanítóbb az acélipar helyzete, miután az orosz tulajdonban lévő Mechel vállalat miatt t hazai gyártó ment csődbe” – magyarázzák az üzletemberek, akik annak következményeitől aggódnak, hogy a hazai cementipar külföldi kézbe kerülhet. Szerintük ennek nyomán Románia még több gyógyszert, acélt és cementet importál majd, ahelyett hogy exportálná ezeket a termékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!