
Eladja romániai üzemeit és számos más európai országbeli gyárát a világ egyik legnagyobb cementipari vállalata, a francia Lafarge – a tranzakcióra azért van szükség, mert a csoport hamarosan egyesül az ágazat másik vezető vállalatával, a svájci Holcimmel, az illetékes hatóságok pedig csak a termelőegységek csökkentése nyomán adnak engedélyt a fúzióra.
2014. július 08., 16:202014. július 08., 16:20
A két vállalat egyesülésére az Európai Unió 15 tagállamának versenytanácsának kell rábólintania, a fúzió lehetőségét és várható következményeit pedig az Európai Bizottság is vizsgálja. A Lafarge és a Holcim ugyanakkor nemrég különbizottságot alapított, amely kiválasztja az eladásra kínált egységeket, a fúzió nyomán ugyanis a svájci vállalatnak is meg kell válnia néhány gyárától.
A két legnagyobb cementipari csoport hétfőn nyilvánosságra hozott egy listát, amely az eladásra kínált üzemek többségét tartalmazza: eszerint Romániában és Németországban a Lafarge, Magyarországon és Szerbiában pedig a Holcim ad tovább termelőegységein. A vállalatok emellett Ausztriában, Franciaországban és Nagy-Britanniában készülnek tranzakcióra, de elképzelhető, hogy Kanadában, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken is eladnak néhány üzemet.
A listáról a továbbiakban az egyes országok illetékes hatóságaival tárgyalnak, illetve bizonyos esetekben a partnercégek beleegyezését is igényelniük kell. A tranzakciók véglegesítése az egyesítés menetétől függ, amelyet a tervek szerint már 2015 első felében megvalósítanák. A fúzió nyomán létrejövő csoportot LafargeHolcim névre keresztelnék: az új társaság 90 országban lesz jelen, bevételei 20 százalékát ugyanakkor Európában termelné.
Mindkét vállalat eladásai növekedtek
A francia és a svájci vállalat illetékesei április elején állapodtak meg az egyesülésről, amitől költségeik csökkentését, adósságállományuk mérséklését, valamint az ágazatot a 2008-as válság óta megterhelő magas energiaárak és alacsony kereslet hatékonyabb kezelését várják. A Lafarge cementeladásai ez év első felében egyébként 37,4 százalékkal emelkedtek, ez főként a kedvező időjárási feltételeknek tudható be, az építkezési beruházások ugyanis hamarabb kezdődtek.
A Holcim 5,1 százalékos növekedést jegyzett ugyanebben az időszakban, a cement ugyanakkor 6,6 százalékkal drágult. A két vállalatnak a hazai piacon a német HeidelbergCement tulajdonában lévő Carpatcement társasággal kell versenyeznie.
Aggódnak a hazai üzletemberek
A Lafarge és a Holcim bejelentése nyomán a hazai beruházók arra kérték a kormányt, illetve a gazdasági minisztériumot, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak érdekében, hogy megmaradjanak a még létező ipari létesítmények. A Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) közleményben jelezte, hogy a tevékenységet akár annak árán is fenn kell tartani, hogy néhány vállalatot ideiglenesen államosítanak.
„Az államnak elsősorban az acél-, cement- és gyógyszeripari vállalatok megfelelő működésére kell odafigyelnie, például úgy, hogy részvényeket vásárol egy adott csoportban, így a hazai gazdasági érdekeknek megfelelően irányíthatja a cégstratégiát” – vélekednek a hazai üzletemberek.
Az egyesület szerint Romániának olyan országokról kellene példát vennie, mint Lengyelország, Szlovénia, Franciaország és Németország. Az AOAR példaként a bukaresti Cantacuzino Intézet „elfogadhatatlan helyzetét” hozza fel, amely a beruházók szerint azért aggasztó, mert a brassói gyógyszergyártás felfüggesztésének esetére hasonlít.
„Ennél is nyugtalanítóbb az acélipar helyzete, miután az orosz tulajdonban lévő Mechel vállalat miatt t hazai gyártó ment csődbe” – magyarázzák az üzletemberek, akik annak következményeitől aggódnak, hogy a hazai cementipar külföldi kézbe kerülhet. Szerintük ennek nyomán Románia még több gyógyszert, acélt és cementet importál majd, ahelyett hogy exportálná ezeket a termékeket.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!