Eladja romániai üzemeit és számos más európai országbeli gyárát a világ egyik legnagyobb cementipari vállalata, a francia Lafarge – a tranzakcióra azért van szükség, mert a csoport hamarosan egyesül az ágazat másik vezető vállalatával, a svájci Holcimmel, az illetékes hatóságok pedig csak a termelőegységek csökkentése nyomán adnak engedélyt a fúzióra.
2014. július 08., 16:202014. július 08., 16:20
A két vállalat egyesülésére az Európai Unió 15 tagállamának versenytanácsának kell rábólintania, a fúzió lehetőségét és várható következményeit pedig az Európai Bizottság is vizsgálja. A Lafarge és a Holcim ugyanakkor nemrég különbizottságot alapított, amely kiválasztja az eladásra kínált egységeket, a fúzió nyomán ugyanis a svájci vállalatnak is meg kell válnia néhány gyárától.
A két legnagyobb cementipari csoport hétfőn nyilvánosságra hozott egy listát, amely az eladásra kínált üzemek többségét tartalmazza: eszerint Romániában és Németországban a Lafarge, Magyarországon és Szerbiában pedig a Holcim ad tovább termelőegységein. A vállalatok emellett Ausztriában, Franciaországban és Nagy-Britanniában készülnek tranzakcióra, de elképzelhető, hogy Kanadában, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken is eladnak néhány üzemet.
A listáról a továbbiakban az egyes országok illetékes hatóságaival tárgyalnak, illetve bizonyos esetekben a partnercégek beleegyezését is igényelniük kell. A tranzakciók véglegesítése az egyesítés menetétől függ, amelyet a tervek szerint már 2015 első felében megvalósítanák. A fúzió nyomán létrejövő csoportot LafargeHolcim névre keresztelnék: az új társaság 90 országban lesz jelen, bevételei 20 százalékát ugyanakkor Európában termelné.
Mindkét vállalat eladásai növekedtek
A francia és a svájci vállalat illetékesei április elején állapodtak meg az egyesülésről, amitől költségeik csökkentését, adósságállományuk mérséklését, valamint az ágazatot a 2008-as válság óta megterhelő magas energiaárak és alacsony kereslet hatékonyabb kezelését várják. A Lafarge cementeladásai ez év első felében egyébként 37,4 százalékkal emelkedtek, ez főként a kedvező időjárási feltételeknek tudható be, az építkezési beruházások ugyanis hamarabb kezdődtek.
A Holcim 5,1 százalékos növekedést jegyzett ugyanebben az időszakban, a cement ugyanakkor 6,6 százalékkal drágult. A két vállalatnak a hazai piacon a német HeidelbergCement tulajdonában lévő Carpatcement társasággal kell versenyeznie.
Aggódnak a hazai üzletemberek
A Lafarge és a Holcim bejelentése nyomán a hazai beruházók arra kérték a kormányt, illetve a gazdasági minisztériumot, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak érdekében, hogy megmaradjanak a még létező ipari létesítmények. A Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) közleményben jelezte, hogy a tevékenységet akár annak árán is fenn kell tartani, hogy néhány vállalatot ideiglenesen államosítanak.
„Az államnak elsősorban az acél-, cement- és gyógyszeripari vállalatok megfelelő működésére kell odafigyelnie, például úgy, hogy részvényeket vásárol egy adott csoportban, így a hazai gazdasági érdekeknek megfelelően irányíthatja a cégstratégiát” – vélekednek a hazai üzletemberek.
Az egyesület szerint Romániának olyan országokról kellene példát vennie, mint Lengyelország, Szlovénia, Franciaország és Németország. Az AOAR példaként a bukaresti Cantacuzino Intézet „elfogadhatatlan helyzetét” hozza fel, amely a beruházók szerint azért aggasztó, mert a brassói gyógyszergyártás felfüggesztésének esetére hasonlít.
„Ennél is nyugtalanítóbb az acélipar helyzete, miután az orosz tulajdonban lévő Mechel vállalat miatt t hazai gyártó ment csődbe” – magyarázzák az üzletemberek, akik annak következményeitől aggódnak, hogy a hazai cementipar külföldi kézbe kerülhet. Szerintük ennek nyomán Románia még több gyógyszert, acélt és cementet importál majd, ahelyett hogy exportálná ezeket a termékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!