2010. március 05., 09:312010. március 05., 09:31
Tiltakozásuk oka, hogy az Európai Bizottság nyomása és a piaci helyzet diktálta kényszer miatt a görög szocialista kormány 4,8 milliárd euró értékű – a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő – költségvetési szigorításról döntött. A kényszerintézkedések következtében emelik az általános forgalmi adó mértékét, és csökkentik a munkabéreket. Ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy fény derült a görög költségvetés valós helyzetére, vagyis arra, hogy az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát. A görög közszolgálati szakszervezet március 16-ára 24 órás sztrájkot hirdetett, a harmadikat az év kezdete óta a megszorító intézkedések ellen.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is üdvözölte a görög kormány új megszorító intézkedéseit, aminek célja a költségvetés rendbetétele. A világ egyik vezető hitelminősítője, a Moody’s szerint a kormány által ismertetett intézkedések egyértelműen azt bizonyítják, hogy rendbe kívánja tenni a költségvetést. A hitelminősítő szerint az új intézkedések jelentősen javítják annak a lehetőségét, hogy sikerüljön stabilizálni az adóssághelyzetet, és az államháztartási hiány feletti ellenőrzést. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedéseket mielőbb életbe kell léptetni. Az EKB szerint a költségvetési és szerkezeti reformprogram nyertesei a görög állampolgárok lesznek azáltal, hogy a görög gazdaság felülkerekedik a jelenlegi válságon, fenntartható középtávú növekedési pályára áll, és ezzel nő a foglalkoztatottak száma. Az IMF szerint a görög kormány rendkívül szilárd költségvetési csomagot dolgozott ki az idei évre.
Görögország kész a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni segítségért, ha az uniós társállamok nem adják meg számára azt a pénzügyi támogatást, amelyet az utóbbi évtizedek legkeményebb kiadáscsökkentő intézkedéseinek bejelentése után vár tőlük – írta a csütörtöki Financial Times. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte: Görögország megmutatta, hogy képes nehéz döntésekre, most pedig várja Európa támogatását, ami „a megállapodás másik fele”. Szerinte ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat „vészhitelért” – írta a Financial Times egy görög kormánytisztviselőt idézve. Londoni elemzők szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni.
Eközben privatizációt, egyebek között lakatlan szigetek eladását javasolják liberális és konzervatív német politikusok a görög kormánynak. Görögország területének nagyjából 20 százalékát több mint 2 ezer sziget teszi ki az Égei- és a Jón-tengeren. Köztük sok a lakatlan, és ezekről nem volna szabad megfeledkeznie a sorrendben harmadik megszorító csomag bevezetésére készülő athéni kormánynak, vélekednek német politikusok. „Csődveszélyben mindent pénzzé kell tenni, és a görög állam tulajdonában vannak vállalatok, épületek és lakatlan szigetek is, amelyek értékesítésével enyhíteni lehetne az adósságválságon” – mondta a Bild című lapnak Josef Schlarmann, a konzervatív CDU vállalkozói tagozatának vezetője. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pénteken Berlinbe látogat, Angela Merkel kancellárt pedig a német pártok csaknem egyöntetűen arra szólítják fel, hogy ne ígérjen támogatást a dél-európai országnak a német adófizetők pénzéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok