2010. március 05., 09:312010. március 05., 09:31
Tiltakozásuk oka, hogy az Európai Bizottság nyomása és a piaci helyzet diktálta kényszer miatt a görög szocialista kormány 4,8 milliárd euró értékű – a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő – költségvetési szigorításról döntött. A kényszerintézkedések következtében emelik az általános forgalmi adó mértékét, és csökkentik a munkabéreket. Ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy fény derült a görög költségvetés valós helyzetére, vagyis arra, hogy az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát. A görög közszolgálati szakszervezet március 16-ára 24 órás sztrájkot hirdetett, a harmadikat az év kezdete óta a megszorító intézkedések ellen.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is üdvözölte a görög kormány új megszorító intézkedéseit, aminek célja a költségvetés rendbetétele. A világ egyik vezető hitelminősítője, a Moody’s szerint a kormány által ismertetett intézkedések egyértelműen azt bizonyítják, hogy rendbe kívánja tenni a költségvetést. A hitelminősítő szerint az új intézkedések jelentősen javítják annak a lehetőségét, hogy sikerüljön stabilizálni az adóssághelyzetet, és az államháztartási hiány feletti ellenőrzést. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedéseket mielőbb életbe kell léptetni. Az EKB szerint a költségvetési és szerkezeti reformprogram nyertesei a görög állampolgárok lesznek azáltal, hogy a görög gazdaság felülkerekedik a jelenlegi válságon, fenntartható középtávú növekedési pályára áll, és ezzel nő a foglalkoztatottak száma. Az IMF szerint a görög kormány rendkívül szilárd költségvetési csomagot dolgozott ki az idei évre.
Görögország kész a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni segítségért, ha az uniós társállamok nem adják meg számára azt a pénzügyi támogatást, amelyet az utóbbi évtizedek legkeményebb kiadáscsökkentő intézkedéseinek bejelentése után vár tőlük – írta a csütörtöki Financial Times. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte: Görögország megmutatta, hogy képes nehéz döntésekre, most pedig várja Európa támogatását, ami „a megállapodás másik fele”. Szerinte ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat „vészhitelért” – írta a Financial Times egy görög kormánytisztviselőt idézve. Londoni elemzők szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni.
Eközben privatizációt, egyebek között lakatlan szigetek eladását javasolják liberális és konzervatív német politikusok a görög kormánynak. Görögország területének nagyjából 20 százalékát több mint 2 ezer sziget teszi ki az Égei- és a Jón-tengeren. Köztük sok a lakatlan, és ezekről nem volna szabad megfeledkeznie a sorrendben harmadik megszorító csomag bevezetésére készülő athéni kormánynak, vélekednek német politikusok. „Csődveszélyben mindent pénzzé kell tenni, és a görög állam tulajdonában vannak vállalatok, épületek és lakatlan szigetek is, amelyek értékesítésével enyhíteni lehetne az adósságválságon” – mondta a Bild című lapnak Josef Schlarmann, a konzervatív CDU vállalkozói tagozatának vezetője. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pénteken Berlinbe látogat, Angela Merkel kancellárt pedig a német pártok csaknem egyöntetűen arra szólítják fel, hogy ne ígérjen támogatást a dél-európai országnak a német adófizetők pénzéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok