2010. március 05., 09:312010. március 05., 09:31
Tiltakozásuk oka, hogy az Európai Bizottság nyomása és a piaci helyzet diktálta kényszer miatt a görög szocialista kormány 4,8 milliárd euró értékű – a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő – költségvetési szigorításról döntött. A kényszerintézkedések következtében emelik az általános forgalmi adó mértékét, és csökkentik a munkabéreket. Ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy fény derült a görög költségvetés valós helyzetére, vagyis arra, hogy az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát. A görög közszolgálati szakszervezet március 16-ára 24 órás sztrájkot hirdetett, a harmadikat az év kezdete óta a megszorító intézkedések ellen.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is üdvözölte a görög kormány új megszorító intézkedéseit, aminek célja a költségvetés rendbetétele. A világ egyik vezető hitelminősítője, a Moody’s szerint a kormány által ismertetett intézkedések egyértelműen azt bizonyítják, hogy rendbe kívánja tenni a költségvetést. A hitelminősítő szerint az új intézkedések jelentősen javítják annak a lehetőségét, hogy sikerüljön stabilizálni az adóssághelyzetet, és az államháztartási hiány feletti ellenőrzést. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedéseket mielőbb életbe kell léptetni. Az EKB szerint a költségvetési és szerkezeti reformprogram nyertesei a görög állampolgárok lesznek azáltal, hogy a görög gazdaság felülkerekedik a jelenlegi válságon, fenntartható középtávú növekedési pályára áll, és ezzel nő a foglalkoztatottak száma. Az IMF szerint a görög kormány rendkívül szilárd költségvetési csomagot dolgozott ki az idei évre.
Görögország kész a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni segítségért, ha az uniós társállamok nem adják meg számára azt a pénzügyi támogatást, amelyet az utóbbi évtizedek legkeményebb kiadáscsökkentő intézkedéseinek bejelentése után vár tőlük – írta a csütörtöki Financial Times. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte: Görögország megmutatta, hogy képes nehéz döntésekre, most pedig várja Európa támogatását, ami „a megállapodás másik fele”. Szerinte ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat „vészhitelért” – írta a Financial Times egy görög kormánytisztviselőt idézve. Londoni elemzők szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni.
Eközben privatizációt, egyebek között lakatlan szigetek eladását javasolják liberális és konzervatív német politikusok a görög kormánynak. Görögország területének nagyjából 20 százalékát több mint 2 ezer sziget teszi ki az Égei- és a Jón-tengeren. Köztük sok a lakatlan, és ezekről nem volna szabad megfeledkeznie a sorrendben harmadik megszorító csomag bevezetésére készülő athéni kormánynak, vélekednek német politikusok. „Csődveszélyben mindent pénzzé kell tenni, és a görög állam tulajdonában vannak vállalatok, épületek és lakatlan szigetek is, amelyek értékesítésével enyhíteni lehetne az adósságválságon” – mondta a Bild című lapnak Josef Schlarmann, a konzervatív CDU vállalkozói tagozatának vezetője. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pénteken Berlinbe látogat, Angela Merkel kancellárt pedig a német pártok csaknem egyöntetűen arra szólítják fel, hogy ne ígérjen támogatást a dél-európai országnak a német adófizetők pénzéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok