Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti – összegezte Európa Projekt-kutatásának eredményeit a Századvég.
2023. október 27., 20:002023. október 27., 20:00
2023. október 27., 20:022023. október 27., 20:02
A honlapjukon pénteken közzétett elemzés szerint az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen
ennek következtében az európaiak több mint ötöde nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát.
Felidézték, hogy Paolo Gentiloni uniós biztos az európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor azt mondta, az EU gazdasága a vártnál jobban teljesít, ezért a tagállamoknak 2023 végéig meg kell szüntetniük az energiatámogatási programjaikat. A Századvég kutatása ugyanakkor megjegyzi, hogy a várakozásokon felüli teljesítmény túlzás, a felhívás végrehajtásának pedig súlyos társadalmi következményei lennének.
Az MTI által idézett elemzés szerint a piaci energiaárak részleges korrekciója ellenére a magas lakossági tarifák továbbra is számos tagállamban tömegek számára okoznak egzisztenciális nehézségeket, így mivel az uniós polgárok 22 százaléka nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát, az aktív gazdaságpolitikai beavatkozás 2023 után is indokolt.
és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb 10 százaléknál. Az Európa Projekt-kutatás szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak, ahol a válaszadók több mint fele (55 százalék) számolt be fűtési nehézségekről.
Az elemzésben hangsúlyozták, hogy az eredmények a közüzemi díjelmaradások esetében is hasonlóan aggasztó képet festenek; az elmúlt egy évben az uniós polgárok 15 százalékával egy, 8 százalékával több alkalommal fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni számláit.
A problémában érintettek összesített aránya – Csehország (15 százalék) és Szlovákia (16 százalék) után – Magyarországon és Németországban (17–17 százalék) a legalacsonyabb – írták.
A legnehezebb helyzetben ebben a kategóriában is a görögök vannak, ahol a lakosság 23 százaléka egy, 25 százaléka pedig több alkalommal is egzisztenciális okokból késett a díjak befizetésével – olvasható a Századvég kutatási eredményeit elemző összegzésben, melyben arról is tájékoztattak, hogy november 13-án tartják a Szuverenitás Konferenciát, ahol a kutatás eredményeit is részletesen bemutatják.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Ha a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet „még két-három hónapig” fennmarad, Európában is ellátási problémák léphetnek fel, ahogyan az már néhány ázsiai országban is megfigyelhető – kongatta meg a vészharangot a TotalEnergies vezérigazgatója.
A kormány idén is folytatja az Új otthon programot, 500 millió lejes hitelgarancia-kerettel – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett jogszabálytervezetéből.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Friss felmérés szerint Románia Közép- és Kelet-Európában első helyen áll az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos megtakarítási szándék tekintetében.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Márciusban 10,2 ponttal 38,2-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte pénteken a CFA Románia Egyesület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!