Sokrétű magyar–román gazdasági megállapodás

Mint a Magyar–Román Gazdasági Vegyesbizottság budapesti, plenáris ülését követően elmondta, meghozták a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését segítő döntéseket. Az államtitkár, aki egyben a gazdasági vegyesbizottság magyar társelnöke, kifejtette: döntöttek a finanszírozás és a határon való átjárhatóság segítéséről.

Constantin Niță gazdasági miniszter, a bizottság román társelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szándékukban áll a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat bővítése, belátható időben belül szeretnék elérni az évi 10 milliárd euró forgalmat, kiegyensúlyozott kereskedelmi mérleg mellett.

Számos megállapodás született

Szijjártó Péter kifejtette: Románia Magyarország számára a második legfontosabb exportpiac Németország után. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 6,7 milliárd eurót tett ki, az idén az első négy hónapban a forgalom 7 százalékos növekedést ért el.  

Az államtitkár szólt arról, hogy a magyar export 75 százalékát 850 nagyvállalat adja, de a magyar–román gazdasági együttműködésben a kkv-k arány magasabb, mint általában. 

Szijjártó kiemelte: a két ország eximbankja megállapodott abban, hogy több tízmillió eurós, felülről nyitott hitelkeretet hoznak létre a két ország kis- és középvállalkozásai közös gazdasági tevékenységének segítésére. Így támogatják a határ menti és a harmadik piacon való együttműködést, valamint az export- és importkapcsolatokat is.

Szijjártó Péter elmondta: 12 ezer román–magyar vegyesvállalat működik, rájuk is építeni kívánnak a gazdasági kapcsolat erősítésében. A még nagyobb sikerek érdekében a Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében Romániában működő öt iroda, a szükséges jogszabályi változtatást követően, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. keretében tevékenykedik majd.

Niță is arról beszélt, hogy a kereskedelmi forgalom bővítésében számítanak a két ország kamaráira, szándék szerint Budapesten is létrehoznának egy román–magyar vegyes kamarát.

Határátkelők és autópályák

Döntöttek arról is, hogy folytatják a határátkelő-fejlesztési programot, a 2014-2020 közötti hétéves uniós fejlesztési ciklusban igyekeznek 12 új határátkelőt építeni, amivel felére csökkenne a jelenlegi 40-45 kilométeres átlagos távolság a használható határátkelőhelyek között. Az ehhez szükséges jogi keretekről megszületett a megállapodás, amelyet július végén a két ország fejlesztési miniszterei Bukarestben írnak majd alá – mondta Szijjártó.

Az államtitkár tájékoztatása szerint az idén megteremtik az első közúti gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között azzal, hogy összekapcsolják az M43-as magyar és az A1-es román autópályát, 2017-ig pedig az M4-es magyar és az A3-as román autópályát kötik össze.

Az energiabiztonságról is szó esett

A vegyesbizottsági ülésen az energiabiztonság kérdése hangsúlyosan szerepelt a napirenden – jelentette ki Szjjártó Péter. A két ország között 2010-ben átadott gázvezetéken még nem működik a kétirányú forgalmazás, a román fél arról adott tájékoztatást, hogy az idén kiírják az ehhez szükséges közbeszerzési eljárásokat, s két éven belül kétirányú lesz a gázvezeték.

Megállapodtak a villamosenergia-hálózat összekötésében is, és az ülésen üdvözölték, hogy Románia novemberben csatlakozik a magyar–cseh–szlovák összekapcsolt árampiachoz – mondta az államtitkár. 

A megbeszélésen szó volt a Mol Nyrt. romániai tevékenységéről is, s megállapodtak abban, hogy a szükséges eljárások felgyorsításával a román kormány segíti a céget abban, hogy a feltételek teljesítése után minél előbb megkezdhesse a kutatást a határ menti térségben a nemrégiben elnyert területeken.

Constantin Niță fontosnak nevezte az energetikai rendszerek összekapcsolását. A román gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködés megteremtésére törekednek a Duna Stratégia megvalósításában, a konstancai tengeri kikötő hatékonyabb kihasználásában, a vasúti forgalomban, valamint a mezőgazdaság, a turizmus területén.