Együtt a székelyföldi turizmusért: lendületet adhat az idegenforgalomnak az országos helyreállítási terv

– fogalmazta meg kérdésünkre a klaszter elnöke. Hangsúlyozta, nagyon várják a turisztikai törvény megjelenését, amely keretet biztosít a turisztikai egyesületek működésére. Jelenleg a székelyföldi turisztikai egyesületeket önkormányzati pénzekből finanszírozzák – a turisztikai desztináció menedzsment lényege, hogy integrálja a magánszférát, és tanácsadóként az akadémiai szférát is. A törvénytervezetben az is benne van, hogy kikerül a fakultatív státuszból az idegenforgalmi illeték.

„Fontos, hogy a szakmabelieknek, a vállalkozóknak legyen beleszólásuk abba, mire fordítják az illetékből befolyt összeget, ez a turizmus fejlesztését szolgálja. Ne ugorjanak bele egy Borvizek útja-szerű projektbe, hogy aztán idővel romba dőljön az egész” – húzta alá László Endre.

A kocka el van vetve

„A magyarországi és a nyugati piac felé a legüzembiztosabb, ha Székelyföldet egyetlen desztinációként népszerűsítik, hiszen például egy angol vendégnek terjedelmét tekintve még így is kis célpont” – vallja hasonlóképpen Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre rámutatott, a székelyföldi megyéknek turisztikai értelemben az a céljuk, hogy ne egy lábon álljanak, ne csak a belföldi turizmusból éljenek, hanem a fizetőképes külföldi keresletnek is fogalmazzanak meg ajánlatokat.

– fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.

„A székely megyék turisztikai szervezetei évek óta dolgoznak együtt, közösen képviselik a régiót a nagyobb – bukaresti, budapesti – turisztikai vásárokon – emlékeztetett kérdésünkre Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Hozzátette,

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a turisták, a turistacsoportok régión belüli mozgatását az utazási irodák tudják piaci alapon megszervezni. „Fejlődik az infrastruktúra, ezeknek a csomagoknak egyre jobb lesz a piacuk, külföldön, belföldön egyaránt eladható történet lesz” – véli Szabó Károly. Meglátása szerint Hargita megyében a természeti környezet adható el leginkább, erre minőségi szolgáltatásokat kell ráépíteni, már sok nagyon jó kezdeményezés van. Hargita megyében 600 hivatalosan működő szálláshely van, a többség a családbarát környezetre fekteti a hangsúlyt. 

Szélesíteni kell a kínálatot

„Két Maros megyei célpont – Szováta és Segesvár – kiemelkedik a régióból, Szováta önmagában a székelyföldi turizmus 25 százalékát hozza” – fejtette ki lapunknak Szőcs Levente, a Visit Maros Egyesület elnöke.

Szőcs Levente úgy véli, a belföldi turizmusban idén is óriási lesz a kereslet, még akkor is, ha a nagy versenytársak – Bulgária, Görögország – készülnek a járvány utáni nagy nyitásra. „Szélesíteni kell a kínálatot, segíteni a vállalkozókat, bővíteni a programkínálatot” – összegezte a teendőket az egyesület vezetője. Aláhúzta, Maros megye Szeben, Brassó és Bihar megyékhez méri magát, és ahhoz, hogy az országos ötödik helyét megtartsa, tovább kell fejleszteni, erősíteni az online népszerűsítést. „Az országos helyreállítási alapból lehívható támogatások növelik az esélyeket, majd gazdasági alapon, a kereslet-kínálat tengelyében kell tervezni” – szögezte le Szőcs Levente.