Bizonyos „erők” tiltakozása ellenére a Székelyföld brand egyre inkább beivódott a köztudatba (archív felvétel)
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Egyetlen célpontként határoznák meg a Székelyföldet a Kovászna, Hargita és Maros megyei idegenforgalomban érdekelt hatóságok, ugyanis így jobban be lehet vonzani a turistákat. Nagy reményeket fűznek az országos helyreállítási terv mentén lehívható pénzekhez is.
2021. június 06., 16:592021. június 06., 16:59
Előrelépésként értékeli László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Management Klaszter (TDM) elnöke, hogy az országos helyreállítási tervbe (PNRR) bekerült a turizmus, lesz pénz a kulturálisörökség-útvonalak létrehozására. Kiemelte, Székelyföld eddig nem jelent meg a turisztikai minisztérium népszerűsítő anyagaiban, a különböző idegenforgalmi vásárokon is hiányzott ez a szelet.
– fogalmazta meg kérdésünkre a klaszter elnöke. Hangsúlyozta, nagyon várják a turisztikai törvény megjelenését, amely keretet biztosít a turisztikai egyesületek működésére. Jelenleg a székelyföldi turisztikai egyesületeket önkormányzati pénzekből finanszírozzák – a turisztikai desztináció menedzsment lényege, hogy integrálja a magánszférát, és tanácsadóként az akadémiai szférát is. A törvénytervezetben az is benne van, hogy kikerül a fakultatív státuszból az idegenforgalmi illeték.
„Fontos, hogy a szakmabelieknek, a vállalkozóknak legyen beleszólásuk abba, mire fordítják az illetékből befolyt összeget, ez a turizmus fejlesztését szolgálja. Ne ugorjanak bele egy Borvizek útja-szerű projektbe, hogy aztán idővel romba dőljön az egész” – húzta alá László Endre.
„A magyarországi és a nyugati piac felé a legüzembiztosabb, ha Székelyföldet egyetlen desztinációként népszerűsítik, hiszen például egy angol vendégnek terjedelmét tekintve még így is kis célpont” – vallja hasonlóképpen Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre rámutatott, a székelyföldi megyéknek turisztikai értelemben az a céljuk, hogy ne egy lábon álljanak, ne csak a belföldi turizmusból éljenek, hanem a fizetőképes külföldi keresletnek is fogalmazzanak meg ajánlatokat.
– fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.
„A székely megyék turisztikai szervezetei évek óta dolgoznak együtt, közösen képviselik a régiót a nagyobb – bukaresti, budapesti – turisztikai vásárokon – emlékeztetett kérdésünkre Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Hozzátette,
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a turisták, a turistacsoportok régión belüli mozgatását az utazási irodák tudják piaci alapon megszervezni. „Fejlődik az infrastruktúra, ezeknek a csomagoknak egyre jobb lesz a piacuk, külföldön, belföldön egyaránt eladható történet lesz” – véli Szabó Károly. Meglátása szerint Hargita megyében a természeti környezet adható el leginkább, erre minőségi szolgáltatásokat kell ráépíteni, már sok nagyon jó kezdeményezés van. Hargita megyében 600 hivatalosan működő szálláshely van, a többség a családbarát környezetre fekteti a hangsúlyt.
„Két Maros megyei célpont – Szováta és Segesvár – kiemelkedik a régióból, Szováta önmagában a székelyföldi turizmus 25 százalékát hozza” – fejtette ki lapunknak Szőcs Levente, a Visit Maros Egyesület elnöke.
Szőcs Levente úgy véli, a belföldi turizmusban idén is óriási lesz a kereslet, még akkor is, ha a nagy versenytársak – Bulgária, Görögország – készülnek a járvány utáni nagy nyitásra. „Szélesíteni kell a kínálatot, segíteni a vállalkozókat, bővíteni a programkínálatot” – összegezte a teendőket az egyesület vezetője. Aláhúzta, Maros megye Szeben, Brassó és Bihar megyékhez méri magát, és ahhoz, hogy az országos ötödik helyét megtartsa, tovább kell fejleszteni, erősíteni az online népszerűsítést. „Az országos helyreállítási alapból lehívható támogatások növelik az esélyeket, majd gazdasági alapon, a kereslet-kínálat tengelyében kell tervezni” – szögezte le Szőcs Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!