Bizonyos „erők” tiltakozása ellenére a Székelyföld brand egyre inkább beivódott a köztudatba (archív felvétel)
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Egyetlen célpontként határoznák meg a Székelyföldet a Kovászna, Hargita és Maros megyei idegenforgalomban érdekelt hatóságok, ugyanis így jobban be lehet vonzani a turistákat. Nagy reményeket fűznek az országos helyreállítási terv mentén lehívható pénzekhez is.
2021. június 06., 16:592021. június 06., 16:59
Előrelépésként értékeli László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Management Klaszter (TDM) elnöke, hogy az országos helyreállítási tervbe (PNRR) bekerült a turizmus, lesz pénz a kulturálisörökség-útvonalak létrehozására. Kiemelte, Székelyföld eddig nem jelent meg a turisztikai minisztérium népszerűsítő anyagaiban, a különböző idegenforgalmi vásárokon is hiányzott ez a szelet.
– fogalmazta meg kérdésünkre a klaszter elnöke. Hangsúlyozta, nagyon várják a turisztikai törvény megjelenését, amely keretet biztosít a turisztikai egyesületek működésére. Jelenleg a székelyföldi turisztikai egyesületeket önkormányzati pénzekből finanszírozzák – a turisztikai desztináció menedzsment lényege, hogy integrálja a magánszférát, és tanácsadóként az akadémiai szférát is. A törvénytervezetben az is benne van, hogy kikerül a fakultatív státuszból az idegenforgalmi illeték.
„Fontos, hogy a szakmabelieknek, a vállalkozóknak legyen beleszólásuk abba, mire fordítják az illetékből befolyt összeget, ez a turizmus fejlesztését szolgálja. Ne ugorjanak bele egy Borvizek útja-szerű projektbe, hogy aztán idővel romba dőljön az egész” – húzta alá László Endre.
„A magyarországi és a nyugati piac felé a legüzembiztosabb, ha Székelyföldet egyetlen desztinációként népszerűsítik, hiszen például egy angol vendégnek terjedelmét tekintve még így is kis célpont” – vallja hasonlóképpen Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre rámutatott, a székelyföldi megyéknek turisztikai értelemben az a céljuk, hogy ne egy lábon álljanak, ne csak a belföldi turizmusból éljenek, hanem a fizetőképes külföldi keresletnek is fogalmazzanak meg ajánlatokat.
– fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.
„A székely megyék turisztikai szervezetei évek óta dolgoznak együtt, közösen képviselik a régiót a nagyobb – bukaresti, budapesti – turisztikai vásárokon – emlékeztetett kérdésünkre Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Hozzátette,
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a turisták, a turistacsoportok régión belüli mozgatását az utazási irodák tudják piaci alapon megszervezni. „Fejlődik az infrastruktúra, ezeknek a csomagoknak egyre jobb lesz a piacuk, külföldön, belföldön egyaránt eladható történet lesz” – véli Szabó Károly. Meglátása szerint Hargita megyében a természeti környezet adható el leginkább, erre minőségi szolgáltatásokat kell ráépíteni, már sok nagyon jó kezdeményezés van. Hargita megyében 600 hivatalosan működő szálláshely van, a többség a családbarát környezetre fekteti a hangsúlyt.
„Két Maros megyei célpont – Szováta és Segesvár – kiemelkedik a régióból, Szováta önmagában a székelyföldi turizmus 25 százalékát hozza” – fejtette ki lapunknak Szőcs Levente, a Visit Maros Egyesület elnöke.
Szőcs Levente úgy véli, a belföldi turizmusban idén is óriási lesz a kereslet, még akkor is, ha a nagy versenytársak – Bulgária, Görögország – készülnek a járvány utáni nagy nyitásra. „Szélesíteni kell a kínálatot, segíteni a vállalkozókat, bővíteni a programkínálatot” – összegezte a teendőket az egyesület vezetője. Aláhúzta, Maros megye Szeben, Brassó és Bihar megyékhez méri magát, és ahhoz, hogy az országos ötödik helyét megtartsa, tovább kell fejleszteni, erősíteni az online népszerűsítést. „Az országos helyreállítási alapból lehívható támogatások növelik az esélyeket, majd gazdasági alapon, a kereslet-kínálat tengelyében kell tervezni” – szögezte le Szőcs Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!