
Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője Olli Rehnt, a brüsszeli testület gazdasági ügyekért felelős tagját bízta meg, hogy hangolja össze az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségnyújtásra irányuló törekvéseket az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), más pénzügyi intézmények, az uniós tagállamok és az unión kívüli országok között – derül ki az Európai Külügyi Szolgálat szerda este kiadott közleményéből.
2014. február 27., 18:202014. február 27., 18:20
A kommüniké szerint Ashton (képünkön) aznap magas szintű találkozót hívott össze, amelyen Rehn mellett részt vett Karel De Gucht kereskedelmi biztos, Janusz Lewandowski költségvetési biztos, Krisztalina Georgieva, aki a humanitárius segítségnyújtásért felel, és Andris Piebalgs fejlesztéspolitikai biztos.
A találkozón Stefan Fülét, a bővítés és szomszédságpolitika felelősét, Cecilia Malmström belügyi és Günther Oettinger energiapolitikai biztost, valamint José Manuel Barroso bizottsági elnököt és Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét stábjaik magas rangú tagjai képviselték – derül ki a közleményből. „A tájékoztatón Ashton világossá tette, hogy Ukrajna stabilitásának támogatásának azonnali prioritást kell élveznie, mind politikai, mind gazdasági értelemben\" – tudatta a külügyi szolgálat.
Ukrajna az elmúlt napok fejleményei ellenére továbbra is fizetésimérleg-válság felé tart, ezért \"sürgős és igen nagy\", valószínűleg 20 milliárd dollárt meghaladó külső pénzügyi segítségre van szüksége – vélekedtek egyébként szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics számításai szerint Ukrajnának csak az idén 20-25 milliárd dolláros külső pénzügyi csomagra lesz szüksége. Más nagy londoni házak még borúlátóbb előrejelzéseket adtak.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték: számításaik szerint Ukrajnának rövid távon 25-30 milliárd dollárra lesz szüksége, de hosszabb távon, a következő hét évben 50 milliárd dollárt jóval meghaladó külső pénzügyi támogatás is szükségessé válhat. A ház várakozása szerint első lépésként az IMF 24-36 hónapra szóló készenléti csomagot állít össze hozzávetőleg 20 milliárd dollár értékben; ennek folyósítása akár március végétől megkezdődhet.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!