Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője Olli Rehnt, a brüsszeli testület gazdasági ügyekért felelős tagját bízta meg, hogy hangolja össze az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségnyújtásra irányuló törekvéseket az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), más pénzügyi intézmények, az uniós tagállamok és az unión kívüli országok között – derül ki az Európai Külügyi Szolgálat szerda este kiadott közleményéből.
2014. február 27., 18:202014. február 27., 18:20
A kommüniké szerint Ashton (képünkön) aznap magas szintű találkozót hívott össze, amelyen Rehn mellett részt vett Karel De Gucht kereskedelmi biztos, Janusz Lewandowski költségvetési biztos, Krisztalina Georgieva, aki a humanitárius segítségnyújtásért felel, és Andris Piebalgs fejlesztéspolitikai biztos.
A találkozón Stefan Fülét, a bővítés és szomszédságpolitika felelősét, Cecilia Malmström belügyi és Günther Oettinger energiapolitikai biztost, valamint José Manuel Barroso bizottsági elnököt és Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét stábjaik magas rangú tagjai képviselték – derül ki a közleményből. „A tájékoztatón Ashton világossá tette, hogy Ukrajna stabilitásának támogatásának azonnali prioritást kell élveznie, mind politikai, mind gazdasági értelemben\" – tudatta a külügyi szolgálat.
Ukrajna az elmúlt napok fejleményei ellenére továbbra is fizetésimérleg-válság felé tart, ezért \"sürgős és igen nagy\", valószínűleg 20 milliárd dollárt meghaladó külső pénzügyi segítségre van szüksége – vélekedtek egyébként szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics számításai szerint Ukrajnának csak az idén 20-25 milliárd dolláros külső pénzügyi csomagra lesz szüksége. Más nagy londoni házak még borúlátóbb előrejelzéseket adtak.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték: számításaik szerint Ukrajnának rövid távon 25-30 milliárd dollárra lesz szüksége, de hosszabb távon, a következő hét évben 50 milliárd dollárt jóval meghaladó külső pénzügyi támogatás is szükségessé válhat. A ház várakozása szerint első lépésként az IMF 24-36 hónapra szóló készenléti csomagot állít össze hozzávetőleg 20 milliárd dollár értékben; ennek folyósítása akár március végétől megkezdődhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!