2011. január 24., 09:362011. január 24., 09:36
Ez a stratégiai jelentősége folytán nagyobb figyelmet keltett ügy csupán egy a sok hasonló eset közül. Csak december folyamán a kínai Trinity megvásárolta a Cerruti divatcéget, az UVZ orosz vasúti felszerelést és tankokat gyártó konszern többségi részesedést szerzett a Sambre et Meuse acélipari vállalkozásban, a dél-afrikai Steinhoff International megvásárolta a francia Conforama bútor-nagykereskedelmi vállalkozást, a Sinopec kínai petrokémiai vállalat pedig megszerezte az amerikai Occidental Petroleum argentínai létesítményeit.
A Shellhez tartozó Butagaz hamarosan a brazil Ultragaz birtokába kerülhet, és miután megvásárolta az állat-tápra szakosodott Adisseo céget, a ChemChina, az egyik fő kínai vegyipari konszern egyebek között az izraeli Makteshim Agan Industries – a világ egyik vezető növényvédőszer-gyártója – fölött is meg szeretné szerezni az ellenőrzést.
2010 igazolta az év elején támadt aggodalmakat. Márciusban a svéd Volvo autóipari céget a kínai Geely szerezte meg – pontosan két évvel azt követően, hogy az indiai Tata megvásárolt két másik európai autógyártót, nevezetesen a Jaguart és a Land Rovert.
A Le Monde szerint a fejlődő országok cégeinek étvágya egyre nő. A Dealogic kutatási központ adatai szerint 2010-ben a vállalatfelvásárlási és összeolvadási üzletek közül minden harmadik esetben ezek a cégek voltak a kezdeményezők – 2005-ben még csak minden hetedik esetben került ki közülük a vevő. Kína a legaktívabb feltörekvő beruházó, majd India és Oroszország következik – igaz, hogy ezeknek az üzleteknek mintegy felében a megvásárolt cégek is feltörekvő országokban működnek. Így például minden ötödik feltörekvő országbeli vevő által megszerzett cég kínai volt.
A feltörekvők által megvásárolt fejlett országbeli cégek tekintetében az amerikaiak állnak az első helyen, legalábbis az utóbbiak forgalmi értékét tekintve (19,3 százalék), őket a megvett olasz (17 százalék) és francia (15,5) vállalatok követik, Ausztrália 13,9, Kanada 9,6, Németország 6 százalékkal szerepel a felmérésben, a franciák és a hollandok a 7-8. helyen állnak 3,7-3,7 százalékkal.
A jelenséget az magyarázza, hogy a feltörekvő országbeli vásárlóknak megvannak az eszközeik céljaik elérésére. Különösen érvényes ez a kínai cégekre, amelyek nem csupán a két nagy állami banktól, az Eximbanktól és a China Development Banktól képesek könnyen kölcsönt szerezni, de maguk is komoly likviditással rendelkeznek. A kínai állami vállalatok felügyelőhatósága szerint a 122 vezető kínai vállalatcsoport 2010-re kalkulált profitja kétszerese lehet az előző évinek és elérheti az 1000 milliárd jüant (113 milliárd euró).
Sok feltörekvő országbeli vállalkozás a bővülő hazai piacon erősödött meg annyira, hogy elegendő likviditással rendelkezzen a válság által sebezhetővé tett fejlett országbeli cégek megszerzéséhez. Nyugati cégek megvásárlásával tekintélyes, bevezetett márkákra, különböző szabadalmakra és a sajátjukat kiegészítő kereskedelmi elosztóhálózatra tehetnek szert.
Természetesen a fejlett országok vállalatai továbbra is folytatnak külföldi vásárlásokat, de a válság erősen visszafogta ezt a tevékenységet. A Thomson Reuters ügynökség szerint továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi beruházó a világon, a cégvásárlások mintegy negyedrészével, a második helyen Nagy-Britannia áll – de a harmadikon már Kína, bár Franciaországgal és Kanadával holtversenyben.
A feltörekvők előretörése mérséklődhet a gazdasági helyzet javulásával. A 2010-es gazdasági talpra állással párhuzamosan ugyanis világszerte – a Thomson Reuters szerint mintegy 23 százalékkal – ismét nőnek a vállalati beruházások és összeolvadások, és 2011-ben ez folytatódhat. A CAC 40 indexben számon tartott 40 vezető francia vállalatcsoport, miután meg kellett húznia a nadrágszíjat, ismét növeli profitját: az elemzők szerint a 2010-ben mintegy 90 százalékkal. A Boston Consulting Group elemzése szerint ezek a cégek rekordösszegű likviditással rendelkeznek, és 2011-re új növekedési szférákat keresnek, például be akarnak lépni a hongkongi tőzsdére, hogy helyben vásároljanak cégeket. A verseny azonban erősnek ígérkezik, mivel a feltörekvő országbeli cégek erős adukkal rendelkeznek. A BCG elemzője, Fabrice Cohen szerint például egy-egy francia cégért versenytársaiknál 10–20 százalékkal többet ajánlanak, hogy piaci részesedést szerezzenek – tudják ugyanis, hogy különben elesnek az üzlettől. A fejlett országok számára is van persze hozadéka ennek az átrendeződésnek. A külföldi beruházókkal foglalkozó francia ügynökség szerint 2007 óta a külföldi cégek több mint 30 ezer új munkahelyet teremtettek Franciaországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok