2011. január 24., 09:362011. január 24., 09:36
Ez a stratégiai jelentősége folytán nagyobb figyelmet keltett ügy csupán egy a sok hasonló eset közül. Csak december folyamán a kínai Trinity megvásárolta a Cerruti divatcéget, az UVZ orosz vasúti felszerelést és tankokat gyártó konszern többségi részesedést szerzett a Sambre et Meuse acélipari vállalkozásban, a dél-afrikai Steinhoff International megvásárolta a francia Conforama bútor-nagykereskedelmi vállalkozást, a Sinopec kínai petrokémiai vállalat pedig megszerezte az amerikai Occidental Petroleum argentínai létesítményeit.
A Shellhez tartozó Butagaz hamarosan a brazil Ultragaz birtokába kerülhet, és miután megvásárolta az állat-tápra szakosodott Adisseo céget, a ChemChina, az egyik fő kínai vegyipari konszern egyebek között az izraeli Makteshim Agan Industries – a világ egyik vezető növényvédőszer-gyártója – fölött is meg szeretné szerezni az ellenőrzést.
2010 igazolta az év elején támadt aggodalmakat. Márciusban a svéd Volvo autóipari céget a kínai Geely szerezte meg – pontosan két évvel azt követően, hogy az indiai Tata megvásárolt két másik európai autógyártót, nevezetesen a Jaguart és a Land Rovert.
A Le Monde szerint a fejlődő országok cégeinek étvágya egyre nő. A Dealogic kutatási központ adatai szerint 2010-ben a vállalatfelvásárlási és összeolvadási üzletek közül minden harmadik esetben ezek a cégek voltak a kezdeményezők – 2005-ben még csak minden hetedik esetben került ki közülük a vevő. Kína a legaktívabb feltörekvő beruházó, majd India és Oroszország következik – igaz, hogy ezeknek az üzleteknek mintegy felében a megvásárolt cégek is feltörekvő országokban működnek. Így például minden ötödik feltörekvő országbeli vevő által megszerzett cég kínai volt.
A feltörekvők által megvásárolt fejlett országbeli cégek tekintetében az amerikaiak állnak az első helyen, legalábbis az utóbbiak forgalmi értékét tekintve (19,3 százalék), őket a megvett olasz (17 százalék) és francia (15,5) vállalatok követik, Ausztrália 13,9, Kanada 9,6, Németország 6 százalékkal szerepel a felmérésben, a franciák és a hollandok a 7-8. helyen állnak 3,7-3,7 százalékkal.
A jelenséget az magyarázza, hogy a feltörekvő országbeli vásárlóknak megvannak az eszközeik céljaik elérésére. Különösen érvényes ez a kínai cégekre, amelyek nem csupán a két nagy állami banktól, az Eximbanktól és a China Development Banktól képesek könnyen kölcsönt szerezni, de maguk is komoly likviditással rendelkeznek. A kínai állami vállalatok felügyelőhatósága szerint a 122 vezető kínai vállalatcsoport 2010-re kalkulált profitja kétszerese lehet az előző évinek és elérheti az 1000 milliárd jüant (113 milliárd euró).
Sok feltörekvő országbeli vállalkozás a bővülő hazai piacon erősödött meg annyira, hogy elegendő likviditással rendelkezzen a válság által sebezhetővé tett fejlett országbeli cégek megszerzéséhez. Nyugati cégek megvásárlásával tekintélyes, bevezetett márkákra, különböző szabadalmakra és a sajátjukat kiegészítő kereskedelmi elosztóhálózatra tehetnek szert.
Természetesen a fejlett országok vállalatai továbbra is folytatnak külföldi vásárlásokat, de a válság erősen visszafogta ezt a tevékenységet. A Thomson Reuters ügynökség szerint továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi beruházó a világon, a cégvásárlások mintegy negyedrészével, a második helyen Nagy-Britannia áll – de a harmadikon már Kína, bár Franciaországgal és Kanadával holtversenyben.
A feltörekvők előretörése mérséklődhet a gazdasági helyzet javulásával. A 2010-es gazdasági talpra állással párhuzamosan ugyanis világszerte – a Thomson Reuters szerint mintegy 23 százalékkal – ismét nőnek a vállalati beruházások és összeolvadások, és 2011-ben ez folytatódhat. A CAC 40 indexben számon tartott 40 vezető francia vállalatcsoport, miután meg kellett húznia a nadrágszíjat, ismét növeli profitját: az elemzők szerint a 2010-ben mintegy 90 százalékkal. A Boston Consulting Group elemzése szerint ezek a cégek rekordösszegű likviditással rendelkeznek, és 2011-re új növekedési szférákat keresnek, például be akarnak lépni a hongkongi tőzsdére, hogy helyben vásároljanak cégeket. A verseny azonban erősnek ígérkezik, mivel a feltörekvő országbeli cégek erős adukkal rendelkeznek. A BCG elemzője, Fabrice Cohen szerint például egy-egy francia cégért versenytársaiknál 10–20 százalékkal többet ajánlanak, hogy piaci részesedést szerezzenek – tudják ugyanis, hogy különben elesnek az üzlettől. A fejlett országok számára is van persze hozadéka ennek az átrendeződésnek. A külföldi beruházókkal foglalkozó francia ügynökség szerint 2007 óta a külföldi cégek több mint 30 ezer új munkahelyet teremtettek Franciaországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Látogatottsági adatok