Egyre többen vásárolnak készételeket a bevásárlóközpontokban: a piaci ágazat évente 10 százalékos növekedést jegyez – derült ki a felvágottak gyártásával, valamint forgalmazásával foglalkozó hazai Cris-Tim csoport felméréséből.
2014. október 09., 16:032014. október 09., 16:03
Radu Timiş, a Cris-Tim tulajdonosa rámutatott: elsősorban a nagy, multinacionális vállalatok alkalmazottai közül mondanak le egyre többen a vendéglőben való étkezésről, és vásárolnak készételeket, amelyeket ugyanakkor egyre több háztartás is fogyaszt. A felmérés szerint az érintettek főként csirkehúsból készült ételeket, salátákat, padlizsánkrémet és babételeket fogyasztanak a bevásárlóközpontokból.
„Az ágazat bővüléséhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt időszakban a Mega Image üzletlánc, amely változatos készételeket árul, jelentős mértékben terjeszkedett. Ezek az élelmiszerek jóval olcsóbbak – 10–15 lejbe kerül egy ebéd –, mint az éttermi menük, így a megtakarítás is fontos szempont a nagyvállalatok alkalmazottai számára” – mutatott rá Radu Timiş.
A csoport tulajdonosa azt is elmondta, hogy a készételek iránt a háziasszonyok körében is megnőtt az érdeklődés. „Sokan úgy gondolják, hogy nem töltik az időt főzéssel, ha kész élelmiszert tudnak vásárolni a közeli üzletekben” – mutatott rá Timiş.
A szakemberek a jelenség kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy noha a készételek vásárlása valóban kevesebb pénzbe kerül, de ez a típusú étkezés veszélyeket is rejt, főként a fiatalok számára, hiszen ezek az élelmiszerek nem kifejezetten egészségesek. A szakértők arra is rámutattak, hogy egyre több fiatal alkalmazott hagyja ki étrendjéből a meleg ételt a zsúfolt munkaprogram miatt, így azok a legszerencsésebbek, akiknek a munkaadója biztosítja a napi ebédet.
A versenyképesség megtartása érdekében egyébként – mivel az ágazat bővülése miatt egyre több kereskedő jelenik meg a piacon – egyes üzletláncok fokozatosan csökkentették a becsomagolt készételek mennyiségét, így az adagok többsége már 200 gramm alatt van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!