
Egyre többen vásárolnak készételeket a bevásárlóközpontokban: a piaci ágazat évente 10 százalékos növekedést jegyez – derült ki a felvágottak gyártásával, valamint forgalmazásával foglalkozó hazai Cris-Tim csoport felméréséből.
2014. október 09., 16:032014. október 09., 16:03
Radu Timiş, a Cris-Tim tulajdonosa rámutatott: elsősorban a nagy, multinacionális vállalatok alkalmazottai közül mondanak le egyre többen a vendéglőben való étkezésről, és vásárolnak készételeket, amelyeket ugyanakkor egyre több háztartás is fogyaszt. A felmérés szerint az érintettek főként csirkehúsból készült ételeket, salátákat, padlizsánkrémet és babételeket fogyasztanak a bevásárlóközpontokból.
„Az ágazat bővüléséhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt időszakban a Mega Image üzletlánc, amely változatos készételeket árul, jelentős mértékben terjeszkedett. Ezek az élelmiszerek jóval olcsóbbak – 10–15 lejbe kerül egy ebéd –, mint az éttermi menük, így a megtakarítás is fontos szempont a nagyvállalatok alkalmazottai számára” – mutatott rá Radu Timiş.
A csoport tulajdonosa azt is elmondta, hogy a készételek iránt a háziasszonyok körében is megnőtt az érdeklődés. „Sokan úgy gondolják, hogy nem töltik az időt főzéssel, ha kész élelmiszert tudnak vásárolni a közeli üzletekben” – mutatott rá Timiş.
A szakemberek a jelenség kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy noha a készételek vásárlása valóban kevesebb pénzbe kerül, de ez a típusú étkezés veszélyeket is rejt, főként a fiatalok számára, hiszen ezek az élelmiszerek nem kifejezetten egészségesek. A szakértők arra is rámutattak, hogy egyre több fiatal alkalmazott hagyja ki étrendjéből a meleg ételt a zsúfolt munkaprogram miatt, így azok a legszerencsésebbek, akiknek a munkaadója biztosítja a napi ebédet.
A versenyképesség megtartása érdekében egyébként – mivel az ágazat bővülése miatt egyre több kereskedő jelenik meg a piacon – egyes üzletláncok fokozatosan csökkentették a becsomagolt készételek mennyiségét, így az adagok többsége már 200 gramm alatt van.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
szóljon hozzá!