
Egyre többen vásárolnak készételeket a bevásárlóközpontokban: a piaci ágazat évente 10 százalékos növekedést jegyez – derült ki a felvágottak gyártásával, valamint forgalmazásával foglalkozó hazai Cris-Tim csoport felméréséből.
2014. október 09., 16:032014. október 09., 16:03
Radu Timiş, a Cris-Tim tulajdonosa rámutatott: elsősorban a nagy, multinacionális vállalatok alkalmazottai közül mondanak le egyre többen a vendéglőben való étkezésről, és vásárolnak készételeket, amelyeket ugyanakkor egyre több háztartás is fogyaszt. A felmérés szerint az érintettek főként csirkehúsból készült ételeket, salátákat, padlizsánkrémet és babételeket fogyasztanak a bevásárlóközpontokból.
„Az ágazat bővüléséhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt időszakban a Mega Image üzletlánc, amely változatos készételeket árul, jelentős mértékben terjeszkedett. Ezek az élelmiszerek jóval olcsóbbak – 10–15 lejbe kerül egy ebéd –, mint az éttermi menük, így a megtakarítás is fontos szempont a nagyvállalatok alkalmazottai számára” – mutatott rá Radu Timiş.
A csoport tulajdonosa azt is elmondta, hogy a készételek iránt a háziasszonyok körében is megnőtt az érdeklődés. „Sokan úgy gondolják, hogy nem töltik az időt főzéssel, ha kész élelmiszert tudnak vásárolni a közeli üzletekben” – mutatott rá Timiş.
A szakemberek a jelenség kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy noha a készételek vásárlása valóban kevesebb pénzbe kerül, de ez a típusú étkezés veszélyeket is rejt, főként a fiatalok számára, hiszen ezek az élelmiszerek nem kifejezetten egészségesek. A szakértők arra is rámutattak, hogy egyre több fiatal alkalmazott hagyja ki étrendjéből a meleg ételt a zsúfolt munkaprogram miatt, így azok a legszerencsésebbek, akiknek a munkaadója biztosítja a napi ebédet.
A versenyképesség megtartása érdekében egyébként – mivel az ágazat bővülése miatt egyre több kereskedő jelenik meg a piacon – egyes üzletláncok fokozatosan csökkentették a becsomagolt készételek mennyiségét, így az adagok többsége már 200 gramm alatt van.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!