Elsősorban a tűző napon dolgozókat kellene védeni, vélik az európai szakszervezetek
Fotó: Barabás Ákos
Uniós szinten szabályozni kellene a maximális munkahelyi hőmérsékletet, hogy elejét vegyék az elmúlt időszakban a kánikula miatt Nyugat-Európa-szerte megnőtt munkahelyi haláleseteknek – kéri az Európai Szakszervezetek Szövetsége (CES).
2022. július 26., 19:372022. július 26., 19:37
Az érdekvédelmi szervezet hétfőn azt kérte az uniós illetékesektől, hogy állapítsák meg, mennyi lehet a a maximális hőmérséklet a munkahelyeken, az elmúlt hetekben ugyanis több nyugat-európai országban haltak meg alkalmazottak a nagy hőség miatt – számolt be az AFP hírügynökség alapján az Agerpres.
Franciaországban 2020-ban összesen 12 személy vesztette életét a munkahelyén a nagy hőség miatt, írja a szakszervezeti szövetség. Emléleztet, hogy az Eurofound kimutatása szerint az Európai Unióban az alkalmazottak 23 százalékának kell magas hőmérsékleten dolgoznia munkahelyén a munkaideje legkevesebb egynegyedében. A mezőgazdaságban ez az arány 36 százalékra nő, míg az építkezésben eléri a 38 százalékot. Ennek ellenére
Belgiumban például 22 Celsius fok felett tilos fizikailag megerőltető munkát végezni, míg Magyarországon az ilyen típusú munkát 5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet esetén kell beszüntetni. Szlovéniában 28 Celsius fok a határ, ennél magasabb hőmérsékleten semmilyen típusú munkát nem engedélyeznek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 16 és 24 Celsius fok között van az optimális munkahelyi hőmérséklet.
– hívta fel a figyelmet Claes-Mikael Stahl, a CES főtitkárhelyettese. Rámutatott: az időjárás nem veszi figyelembe az országhatárokat, épp ezért van szükség uniós szintű szabályozásra.
A júliusban egész Nyugat-Európát elborító hőhullám csak Spanyolországban több mint 500 halálesetet okozott, de megdőltek a melegrekordok Franciaországban, Nagy-Britanniában és Dániában is. A rendkívül magas hőmérsékletet a szakemberek a klímaváltozásnak és az ezzel együtt járó üvegházhatásnak tudják be.
írta a hazai szabályozást összegző cikkében a Cotidianul. A bukaresti lap szerint azt, hogy mely szakterületen dolgozókat kell védelemben részesíteni magas hőmérséklet esetén a 2000/99-es sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Kimondja, hogy extrém hőmérséklet esetén a munkaadónak óvintézkedéseket kell bevezetni az alkalmazottak egészségének és biztonságának a védelme érdekében.
Ilyenkor a munkaadónak csökkenteni kell a munka időtartalmát, gyakrabban kell szünetet elrendelni, amikor az alkalmazottak árnyékos, hűvös helyen pihenhetnek, illetve biztosítania kell a helyiség megfelelő szellőzését. Emellett biztosítania kell a 2–4 liter ivóvizet minden alkalmazottnak, a megfelelő védőfelszerelést és adott esetben 11 óra előtti, illetve 17 óra utáni időszakra kell átcsoportosítani a munkaidőt.
és amennyiben az alkalmazottak 6 hónapon belül bepótolják a kieső órákat, megkaphatják a teljes bérüket. De az is lehetséges, hogy csökkentett munkaidővel dolgozzak és ennek megfelelő, kisebb bért kapjanak erre az időszakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!