
A kínai társadalom mindössze két százalékát teszik ki a tehetősek, ugyanakkor ők vásárolják fel a világ luxustermékeinek csaknem egyharmadát – írja a Money Weekly sanghaji pénzügyi és gazdasági magazin, az óriási jövedelmi különbségekre emlékeztetve. A lap számításai szerint az 1,359 milliárdosra becsült kínai lakosságból mintegy 27 millió fő tartozik a legtehetősebb felső-középosztály tagjai és a vagyonosok, valamint a szupergazdagok közé.
2013. október 14., 17:022013. október 14., 17:02
Ez a szűknek nevezhető réteg az, amely megengedheti ma magának, hogy luxustermékeket vásároljon az országon belül és az országhatárokon kívül. Ugyan mindössze a lakosság két százalékát teszik ki, ők a nagy nemzetközi luxusvállalatok kiemelt célpontjai, a statisztikák szerint ugyanis a világon értékesített luxustermékek egyharmadát ők vásárolják fel.
A Gazdasági Reform Kínai Társasága (CSER) szerint egyébként a kínai lakosság leggazdagabb 10 százaléka mintegy 21-szeresét keresi a legszegényebb 10 százalék jövedelmének. A tehetős lakosság aránya a következő években a gazdaság növekedésével párhuzamosan emelkedik majd. A Bain & Co. nemzetközi tanácsadó cég 2012 decemberében jelentette, hogy a kelet-ázsiai ország megelőzte az Egyesült Államokat a luxusvásárlások arányát illetően. Akkor Kína 25, az Egyesült Államok 20 százalékát adta a luxustermékek globális piacának. Ez az arány előbbit illetően 30 százalék körébe emelkedett 2013 első féléve során – írta az AT Kearney tanácsadó cég.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
szóljon hozzá!