A bankrendszer hangsúlyos leépítése nyomán vidéken egy fióknak jelenleg 9000 ügyfelet kell kiszolgálnia
Fotó: 123RF
Semmilyen állami hatóság vagy hivatal nem szabályozhatja a bankok politikáját, ám a Versenytanácsnál abban bíznak, hogy a pénzintézetek vezetői találnak áthidaló megoldásokat arra a sokak számára kellemetlen helyzetre, hogy sorra tűnnek el a bankfiókok, ami főként vidéken okoz gondot.
2022. január 03., 08:372022. január 03., 08:37
A bankfiókok bezárása megnehezíti a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz –
állapította meg a bukaresti Versenytanács jelentése. Mint a dokumentum rámutat, a bankrendszer hangsúlyos digitalizálása az elmúlt években oda vezetett, hogy sok bankfiókot megszüntettek, ennek következményeként pedig megnőtt a különbség a város és a vidék között a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
Az elemzés szerint 2015 és 2020 között nem mutatható ki jelentős eltérés aközött, hogy hány természetes és jogi személy nyitott bankszámlát, a növekedés mindössze 0,3 százalékos. Városon egy bankfiók 4200 potenciális ügyfelet szolgált ki 2015-ben, jelenleg ez 4700-ra emelkedett.
Vidéken a változás ennél drámaibb,
A Versenytanács ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a városon élő lakosság általában jobban hozzáfér az internethálózathoz, jobban elboldogul az online szolgáltatásokkal, használja az alkalmazásokat, tehát ez esetben a digitalizálás nemcsak a banknak, hanem az ügyfélnek is hatékony. Viszont vidéken más a helyzet, a bankfiókok bezárása, az emiatt megnövekedett potenciális ügyfélszám megnehezíti az embereknek, hogy hozzáférjenek a banki szolgáltatásokhoz.
A versenyhivatal azt is megállapította, hogy
tavaly a városi bankfiókok 79 százalékában volt multifunkcionális bankautomata, amely önkiszolgáló műveletekre alkalmas, falvakon pedig mindössze 8 százalék ez az arány. Az Európai Unió tagállamai között Románia a 26. helyen áll a digitalizálásban az Unió Digitális Gazdasági és Társadalmi Indexe alapján. Az internet és a digitális közszolgálatok használata alapján az utolsó helyen áll az ország.
Erőteljesen nőtt a tíz legnagyobb romániai bank profitja az első félévben, együttesen 3,8 milliárd lejes nettó nyereségre tettek szert, ami 43,9 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához mérten.
„A bankok elsősorban a hatékonyságot tartják szem előtt, átszervezik a regionális, megyei hálózataikat, így sok fiókot bezártak” – fejtette ki megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint aláhúzta, mindez oda vezetett, hogy a vidéki embereknek sok esetben be kell utazniuk a legközelebbi városba, ahol még működik bankfiók, hogy elintézzék a pénzügyeiket.
– hangsúlyozta a Versenytanács tagja. Leszögezte: a jelentés arra mutat rá, hogy ez egy hiányosság, ám hiába mondja egy állami intézmény, hogy a pénzintézetek nyissanak fiókot minden nagyobb községben, ha ezek nem hatékonyak, nemhogy nyereségesen, de még nullszaldósan sem lehet ezeket működtetni.
„El kell ismernünk, hogy vidéken nincs nagy forgalmuk a bankoknak, a kisebb falvakban csak az állami támogatások, a nyugdíjak érkeznek be a számlákra, és kisebb pénzletétek mozognak, néhány nagyobb községben erősebb a gazdaság, és pörög a forgalom” – fogalmazta meg Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor arra számít, hogy a pénzintézetek menedzsmentje elgondolkodik azon, miként orvosolják ezt a helyzetet, áthidaló megoldásokat találnak, például okos pénzautomatát szerelnek fel a községközpontokban, amelyek lehetővé tesznek különböző műveleteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás