A bankrendszer hangsúlyos leépítése nyomán vidéken egy fióknak jelenleg 9000 ügyfelet kell kiszolgálnia
Fotó: 123RF
Semmilyen állami hatóság vagy hivatal nem szabályozhatja a bankok politikáját, ám a Versenytanácsnál abban bíznak, hogy a pénzintézetek vezetői találnak áthidaló megoldásokat arra a sokak számára kellemetlen helyzetre, hogy sorra tűnnek el a bankfiókok, ami főként vidéken okoz gondot.
2022. január 03., 08:372022. január 03., 08:37
A bankfiókok bezárása megnehezíti a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz –
állapította meg a bukaresti Versenytanács jelentése. Mint a dokumentum rámutat, a bankrendszer hangsúlyos digitalizálása az elmúlt években oda vezetett, hogy sok bankfiókot megszüntettek, ennek következményeként pedig megnőtt a különbség a város és a vidék között a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
Az elemzés szerint 2015 és 2020 között nem mutatható ki jelentős eltérés aközött, hogy hány természetes és jogi személy nyitott bankszámlát, a növekedés mindössze 0,3 százalékos. Városon egy bankfiók 4200 potenciális ügyfelet szolgált ki 2015-ben, jelenleg ez 4700-ra emelkedett.
Vidéken a változás ennél drámaibb,
A Versenytanács ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a városon élő lakosság általában jobban hozzáfér az internethálózathoz, jobban elboldogul az online szolgáltatásokkal, használja az alkalmazásokat, tehát ez esetben a digitalizálás nemcsak a banknak, hanem az ügyfélnek is hatékony. Viszont vidéken más a helyzet, a bankfiókok bezárása, az emiatt megnövekedett potenciális ügyfélszám megnehezíti az embereknek, hogy hozzáférjenek a banki szolgáltatásokhoz.
A versenyhivatal azt is megállapította, hogy
tavaly a városi bankfiókok 79 százalékában volt multifunkcionális bankautomata, amely önkiszolgáló műveletekre alkalmas, falvakon pedig mindössze 8 százalék ez az arány. Az Európai Unió tagállamai között Románia a 26. helyen áll a digitalizálásban az Unió Digitális Gazdasági és Társadalmi Indexe alapján. Az internet és a digitális közszolgálatok használata alapján az utolsó helyen áll az ország.
Erőteljesen nőtt a tíz legnagyobb romániai bank profitja az első félévben, együttesen 3,8 milliárd lejes nettó nyereségre tettek szert, ami 43,9 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához mérten.
„A bankok elsősorban a hatékonyságot tartják szem előtt, átszervezik a regionális, megyei hálózataikat, így sok fiókot bezártak” – fejtette ki megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint aláhúzta, mindez oda vezetett, hogy a vidéki embereknek sok esetben be kell utazniuk a legközelebbi városba, ahol még működik bankfiók, hogy elintézzék a pénzügyeiket.
– hangsúlyozta a Versenytanács tagja. Leszögezte: a jelentés arra mutat rá, hogy ez egy hiányosság, ám hiába mondja egy állami intézmény, hogy a pénzintézetek nyissanak fiókot minden nagyobb községben, ha ezek nem hatékonyak, nemhogy nyereségesen, de még nullszaldósan sem lehet ezeket működtetni.
„El kell ismernünk, hogy vidéken nincs nagy forgalmuk a bankoknak, a kisebb falvakban csak az állami támogatások, a nyugdíjak érkeznek be a számlákra, és kisebb pénzletétek mozognak, néhány nagyobb községben erősebb a gazdaság, és pörög a forgalom” – fogalmazta meg Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor arra számít, hogy a pénzintézetek menedzsmentje elgondolkodik azon, miként orvosolják ezt a helyzetet, áthidaló megoldásokat találnak, például okos pénzautomatát szerelnek fel a községközpontokban, amelyek lehetővé tesznek különböző műveleteket.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
1 hozzászólás