
A bankrendszer hangsúlyos leépítése nyomán vidéken egy fióknak jelenleg 9000 ügyfelet kell kiszolgálnia
Fotó: 123RF
Semmilyen állami hatóság vagy hivatal nem szabályozhatja a bankok politikáját, ám a Versenytanácsnál abban bíznak, hogy a pénzintézetek vezetői találnak áthidaló megoldásokat arra a sokak számára kellemetlen helyzetre, hogy sorra tűnnek el a bankfiókok, ami főként vidéken okoz gondot.
2022. január 03., 08:372022. január 03., 08:37
A bankfiókok bezárása megnehezíti a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz –
állapította meg a bukaresti Versenytanács jelentése. Mint a dokumentum rámutat, a bankrendszer hangsúlyos digitalizálása az elmúlt években oda vezetett, hogy sok bankfiókot megszüntettek, ennek következményeként pedig megnőtt a különbség a város és a vidék között a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
Az elemzés szerint 2015 és 2020 között nem mutatható ki jelentős eltérés aközött, hogy hány természetes és jogi személy nyitott bankszámlát, a növekedés mindössze 0,3 százalékos. Városon egy bankfiók 4200 potenciális ügyfelet szolgált ki 2015-ben, jelenleg ez 4700-ra emelkedett.
Vidéken a változás ennél drámaibb,
A Versenytanács ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a városon élő lakosság általában jobban hozzáfér az internethálózathoz, jobban elboldogul az online szolgáltatásokkal, használja az alkalmazásokat, tehát ez esetben a digitalizálás nemcsak a banknak, hanem az ügyfélnek is hatékony. Viszont vidéken más a helyzet, a bankfiókok bezárása, az emiatt megnövekedett potenciális ügyfélszám megnehezíti az embereknek, hogy hozzáférjenek a banki szolgáltatásokhoz.
A versenyhivatal azt is megállapította, hogy
tavaly a városi bankfiókok 79 százalékában volt multifunkcionális bankautomata, amely önkiszolgáló műveletekre alkalmas, falvakon pedig mindössze 8 százalék ez az arány. Az Európai Unió tagállamai között Románia a 26. helyen áll a digitalizálásban az Unió Digitális Gazdasági és Társadalmi Indexe alapján. Az internet és a digitális közszolgálatok használata alapján az utolsó helyen áll az ország.

Erőteljesen nőtt a tíz legnagyobb romániai bank profitja az első félévben, együttesen 3,8 milliárd lejes nettó nyereségre tettek szert, ami 43,9 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához mérten.
„A bankok elsősorban a hatékonyságot tartják szem előtt, átszervezik a regionális, megyei hálózataikat, így sok fiókot bezártak” – fejtette ki megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint aláhúzta, mindez oda vezetett, hogy a vidéki embereknek sok esetben be kell utazniuk a legközelebbi városba, ahol még működik bankfiók, hogy elintézzék a pénzügyeiket.
– hangsúlyozta a Versenytanács tagja. Leszögezte: a jelentés arra mutat rá, hogy ez egy hiányosság, ám hiába mondja egy állami intézmény, hogy a pénzintézetek nyissanak fiókot minden nagyobb községben, ha ezek nem hatékonyak, nemhogy nyereségesen, de még nullszaldósan sem lehet ezeket működtetni.
„El kell ismernünk, hogy vidéken nincs nagy forgalmuk a bankoknak, a kisebb falvakban csak az állami támogatások, a nyugdíjak érkeznek be a számlákra, és kisebb pénzletétek mozognak, néhány nagyobb községben erősebb a gazdaság, és pörög a forgalom” – fogalmazta meg Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor arra számít, hogy a pénzintézetek menedzsmentje elgondolkodik azon, miként orvosolják ezt a helyzetet, áthidaló megoldásokat találnak, például okos pénzautomatát szerelnek fel a községközpontokban, amelyek lehetővé tesznek különböző műveleteket.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
1 hozzászólás