A bankrendszer hangsúlyos leépítése nyomán vidéken egy fióknak jelenleg 9000 ügyfelet kell kiszolgálnia
Fotó: 123RF
Semmilyen állami hatóság vagy hivatal nem szabályozhatja a bankok politikáját, ám a Versenytanácsnál abban bíznak, hogy a pénzintézetek vezetői találnak áthidaló megoldásokat arra a sokak számára kellemetlen helyzetre, hogy sorra tűnnek el a bankfiókok, ami főként vidéken okoz gondot.
2022. január 03., 08:372022. január 03., 08:37
A bankfiókok bezárása megnehezíti a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz –
állapította meg a bukaresti Versenytanács jelentése. Mint a dokumentum rámutat, a bankrendszer hangsúlyos digitalizálása az elmúlt években oda vezetett, hogy sok bankfiókot megszüntettek, ennek következményeként pedig megnőtt a különbség a város és a vidék között a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
Az elemzés szerint 2015 és 2020 között nem mutatható ki jelentős eltérés aközött, hogy hány természetes és jogi személy nyitott bankszámlát, a növekedés mindössze 0,3 százalékos. Városon egy bankfiók 4200 potenciális ügyfelet szolgált ki 2015-ben, jelenleg ez 4700-ra emelkedett.
Vidéken a változás ennél drámaibb,
A Versenytanács ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a városon élő lakosság általában jobban hozzáfér az internethálózathoz, jobban elboldogul az online szolgáltatásokkal, használja az alkalmazásokat, tehát ez esetben a digitalizálás nemcsak a banknak, hanem az ügyfélnek is hatékony. Viszont vidéken más a helyzet, a bankfiókok bezárása, az emiatt megnövekedett potenciális ügyfélszám megnehezíti az embereknek, hogy hozzáférjenek a banki szolgáltatásokhoz.
A versenyhivatal azt is megállapította, hogy
tavaly a városi bankfiókok 79 százalékában volt multifunkcionális bankautomata, amely önkiszolgáló műveletekre alkalmas, falvakon pedig mindössze 8 százalék ez az arány. Az Európai Unió tagállamai között Románia a 26. helyen áll a digitalizálásban az Unió Digitális Gazdasági és Társadalmi Indexe alapján. Az internet és a digitális közszolgálatok használata alapján az utolsó helyen áll az ország.
Erőteljesen nőtt a tíz legnagyobb romániai bank profitja az első félévben, együttesen 3,8 milliárd lejes nettó nyereségre tettek szert, ami 43,9 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához mérten.
„A bankok elsősorban a hatékonyságot tartják szem előtt, átszervezik a regionális, megyei hálózataikat, így sok fiókot bezártak” – fejtette ki megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint aláhúzta, mindez oda vezetett, hogy a vidéki embereknek sok esetben be kell utazniuk a legközelebbi városba, ahol még működik bankfiók, hogy elintézzék a pénzügyeiket.
– hangsúlyozta a Versenytanács tagja. Leszögezte: a jelentés arra mutat rá, hogy ez egy hiányosság, ám hiába mondja egy állami intézmény, hogy a pénzintézetek nyissanak fiókot minden nagyobb községben, ha ezek nem hatékonyak, nemhogy nyereségesen, de még nullszaldósan sem lehet ezeket működtetni.
„El kell ismernünk, hogy vidéken nincs nagy forgalmuk a bankoknak, a kisebb falvakban csak az állami támogatások, a nyugdíjak érkeznek be a számlákra, és kisebb pénzletétek mozognak, néhány nagyobb községben erősebb a gazdaság, és pörög a forgalom” – fogalmazta meg Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor arra számít, hogy a pénzintézetek menedzsmentje elgondolkodik azon, miként orvosolják ezt a helyzetet, áthidaló megoldásokat találnak, például okos pénzautomatát szerelnek fel a községközpontokban, amelyek lehetővé tesznek különböző műveleteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás