Egyre javulnak a gazdasági kilátások

Ez egyébként immár a második pozitív módosítás, a legutóbbi, februári előrejelzésben szintén felfelé módosította a brüsszeli testület Románia kilátásait. Mint ismeretes, a tavalyi 3,5 százalékos gazdasági növekedés meghaladta a legoptimistább várakozásokat is, ami főként a bőséges mezőgazdasági termésnek tudható be, azonban az Európai Bizottság szakértői 2014-ben és 2015-ben egyaránt a bővülés lassulásával számolnak.

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a strukturális reformok, köztük az energiapiac árliberalizációja, illetve az új munkatörvénykönyv előírásai kezdik meghozni a várt pozitív hatást. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a belföldi kereslet fokozatosan kezdi meghaladni az exportokat, mint a gazdasági növekedés fő mozgatóját.

A brüsszeli szakemberek ugyanakkor arra számítanak, hogy idén fellendülnek a befektetések, amiket az európai uniós források hatékonyabb lehívása is segít majd például a nagy infrastrukturális beruházások esetében. A magánfogyasztás várhatóan mérsékelten fog bővülni, olyan ütemben, ahogy visszajön a fogyasztók bizalma, illetve nőnek a fizetések.

Nem csak jó hírekkel szolgál ugyanakkor a jelentés: az infláció idén a vártnál nagyobb mértékben nőhet, a korábban jósolt 2,4 százalékos ráta helyett most már 2,5 százalékot vetítenek előre. Jövőre viszont jobbak a kilátások, a korábbi jelentésben szereplő 3,4 százalék után most már csak 3,3 százalékos inflációs rátát becsülnek.

A brüsszeli testület eközben arra számít, hogy a költségvetési hiány a tavalyi 2,3 százalék után idén a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékára rúg majd, jövőre pedig 1,9 százalékig apadna. Az államadósság viszont a tavalyi 38,4 százalékról várhatóan 40 százalékra bővül, s jövőre is ezen a szinten marad. Az Európai Bizottság szakértői szerint egyébként a költségvetésre a választások és az adóbehajtás üteme jelentik a legnagyobb veszélyt.

Az EU-ban is egyre jobb a helyzet

Nemcsak Romániában, hanem uniós szinten is folytatódik a tavaszi gazdasági előrejelzés szerint a válságból való kilábalás, miután a kontinens nagyjából egy évvel ezelőtt kijutott a recesszióból. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint a tavalyi, alig kimutatható, 0,1 százalékos uniós GDP-bővülés és a 0,4 százalékos euróövezeti csökkenés után idén az EU 28 országában összességében 1,6 százalék, azon belül pedig a 18 tagú euróövezetben 1,2 százalék lesz a növekedés. Jövőre a GDP bővülése valamelyest tovább erősödik: az EU-ban 2 százalékra, az euróövezetben 1,7 százalékra.

Az Egyesült Államokban az Unió adatai szerint tavaly 1,9 százalék volt, az idén 2,8 százalék lesz, jövőre pedig 3,2 százalékra nő a GDP-bővülés üteme.  A német gazdaság esetében a tavalyi 0,4 százalékos GDP-bővülés után idén 1,8 százalékos, jövőre 2 százalékos növekedés várható, Németország tehát az eurózóna átlagához képest jobban teljesít.

Siim Kallas bizottsági alelnök – aki az EP-kampányban való részvétele miatt távollevő Olli Rehn gazdasági-pénzügyi alelnököt helyettesíti – az előrejelzéshez kapcsolódó nyilatkozatában megállapította: a válságból való kilábalás tartósnak mutatkozik, a deficit csökken, újraéled a beruházási kedv, és ami a legfontosabb, javulni kezdett a foglalkoztatási helyzet.

Kifizetődnek az erőfeszítések

„Kifizetődik a tagállamok és az EU folyamatos reform-erőfeszítése. Ez a folyamatos szerkezetváltoztatás arra a mélyreható kiigazításra emlékeztet, amelyre a közép- és kelet-európai gazdaságok vállalkoztak az 1990-es és az azt követő években, az éppen tíz évvel ezelőtt megvalósult EU-csatlakozásukkal összefüggésben” – fogalmazott Kallas. Szerinte azok a tapasztalatok jól mutatják, hogy idejekorán el kell kezdeni a szerkezeti reformokat, és mindenfajta kihívás ellenére meg kell maradni a reformpályán.

A brüsszeli bizottsági előrejelzés fontos megállapítása, hogy a növekedés fő hajtóerejévé a hazai kereslet növekedése válik, az exporttöbblet ebben játszott szerepe elenyészik. A fogyasztás fokozatosan növekedésnek indul annak nyomán, hogy a reálbevételek alakulására kedvező hatást gyakorol az alacsony infláció és a fokozatosan stabilizálódó munkaerőpiac.

A foglalkoztatási helyzet már 2013-ban javulásnak indult, és az újabb munkahelyek létrejöttének köszönhetően a munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 10,1 százalékra csökken az EU átlagában, és 11,4 százalékra az euróövezetben. Tavaly még 10,8 százalékos volt, idén pedig 10,5 százalékos a munkanélküliség EU-szinten, és 12 százalékos volt tavaly, illetve 11,8 százalékos idén az eurózónában.

Az infláció idén az EU-ban 1, az euróövezetben 0,8 százalékra várható, jövőre pedig 1,5, illetve 1,2 százalékra. A költségvetési hiány idén a GDP mintegy 2,5 százalékára mérséklődik mind az unió egészében, mind az euróövezetben. A GDP-arányos államadósság az EU szintjén csaknem 90, az eurózóna szintjén pedig 96 százalékon fog idén tetőzni, mielőtt jövőre csökkenni kezdene.