A vendéglátósok szerint a teljes leállás fenyegeti az ágazatot
Fotó: Veres Nándor
Előzmény nélküli lépésre szánták el magukat a romániai vendéglátóipari egységek tulajdonosai és alkalmazottai amiatt, hogy a hatóságok továbbra sem engedélyezik az éttermek beltéri részeinek megnyitását. A miniszterelnök türelemre inti az ágazat képviselőit, mondván: az egészség megőrzése prioritást élvez.
2020. augusztus 19., 08:072020. augusztus 19., 08:07
2020. augusztus 19., 08:132020. augusztus 19., 08:13
A járványügyi helyzet közepette foganatosított megszorításokkal szembeni tiltakozásképp a hazai éttermek, vendéglők, bárok szerdán 17 és 18 óra között felfüggesztik tevékenységüket, ezzel próbálva nyomást gyakorolni a bukaresti kormányra a korlátlan működés engedélyezése érdekében. A vendéglátósok munkáltatóit tömörítő szövetség szerint
Az éttermet, kávézót és bárt működtető üzletemberek arra figyelmeztetnek, hogy ősszel, a hűvösebb idő beköszöntével teljesen lehúzhatják a rolót, ennek következtében fennáll a veszélye, hogy 400 ezer dolgozó – a romániai versenyszféra alkalmazottainak 40 százaléka – munka nélkül marad.
Daniel Mischie, a Romániai Szállodák és Éttermek Munkáltatói Szervezetének (HORA) elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy miközben a kontinens többi országában a fertőzöttek számának megugrása nélkül működhetnek az éttermek beltéri részei is, Romániában nem engedélyezik a zárt helyiségek használatát.
– panaszolta Mischie a Profit.ro gazdasági portálnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vendéglátóipari egységek alkalmazottain kevésbé segít a kormány által a bér 75 százalékával finanszírozott kényszerszabadság, mivel ezeknek az alkalmazottaknak a többsége alacsony bérért dolgozik, jövedelme nagyobb részét pedig a borravaló teszi ki.
Fotó: Rostás Szabolcs
A vendéglátósok szerint teljes leállás fenyegeti az ágazatot, ezért az éttermek, bárok dolgozói, tulajdonosai a szerdai egyórás tiltakozó megmozdulást arra is ki akarják használni, hogy eljuttassák üzenetüket a kormánynak. Daniel Mischie szerint ha az Orban-kabinet nem veszi figyelembe a kérésüket, egyéb tiltakozási formához is folyamodnak. Különben az érintettek nem bocsátották meg a miniszterelnöknek, hogy korábban úgy nyilatkozott: a vendéglátóipar nem járul hozzá akkora mértékben a hazai össztermékhez (GDP), hogy indokolt legyen a teljes újraindulása.
A miniszterelnök nyomatékosította, hogy nem „rosszakaratról” van szó a hatóságok részéről, de a jelenlegi helyzetben szerinte választani kell „az emberek egészsége és bizonyos vállalkozások által meghozandó áldozatok között”. „Hozzávetőleg rövid idő alatt engedélyeztük a szállodák, a gyógyturizmus újraindulását, a teraszok megnyitását. A vendéglátóiparban egyetlen szolgáltatást nem nyitottunk újra: a beltéri kiszolgálást vendéglőkben. Mihelyt javul a járványügyi helyzet, azonnal meghozzuk a döntést ezek újranyitásáról is” – fejtette ki a román kormányfő.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A romániai vendéglátósok egyébként már korábban arra figyelmeztettek, hogy az ágazatban utazók havi 400 millió eurós veszteséget szenvednek el a járványügyi korlátozások következtében, ezáltal csak ebben a szegmensben máris megközelíti a kétmilliárd eurót a kiesés. Számukra amúgy a fokozatos újraindulás sem könnyű, hiszen a higiéniai, távolságtartási követelmények keretében például legalább kétméteres távolságot kell biztosítani két szomszédos asztal legközelebbi ülőhelyei között, egy asztalhoz pedig legfeljebb négy vendéget ültethetnek, ami alapvetően csökkenti a befogadókapacitást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!