2011. április 28., 09:122011. április 28., 09:12
A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der Deutschen Wirtschaft Köln – IW) vizsgálata szerint idén és jövőre összesen 800 ezer bevándorló érkezhet abból a 8 uniós tagországból, amelyek állampolgárai májustól szabadon vállalhatnak munkát Németországban. 2013-ban aztán várhatóan visszaesik az érdeklődés, és 2020-ig csupán feleannyian próbálkozhatnak, mint a nyitás első két évében.
Így összesen 1,2 millióan mehetnek az úgynevezett E8 csoport államaiból Németországba dolgozni, ami jóval mérsékeltebb erősségű bevándorlási hullám a kilencvenes évek nagy rohamához képest, amikor nagyjából 3,3 millió kelet-európai migráns érkezett az országba. A munkaadói érdekképviseletek háttérintézményeként számon tartott IW tanulmánya szerint a nyitás igen előnyös a német gazdaság számára, hiszen a képzett kelet-európaiak megjelenése enyhítheti az egyre súlyosabb szakemberhiányt, ami a jelenlegi, felfelé ívelő ciklusban, a beinduló konjunktúra idején különösen fontos.
Ugyanakkor szakszervezetek bérfeszültségektől tartanak, attól félnek, hogy a munkaerő-piaci nyitás révén élesedik majd a verseny az állásokért, ami lefelé nyomhatja a fizetéseket. Az IW felmérése szerint is erős ez a véleményáramlat, a kutatás alapján a munkavállalók 40 százaléka véli úgy, hogy a saját munkerő-piaci helyzetét tekintve negatív következményekkel járhat a kelet-európai uniós polgárokra vonatkozó korlátozások teljes feloldása. Az EU8 országcsoportban egyébként jelenleg 12 millióan foglalkoznak a gondolattal, hogy külföldön dolgozzanak. A tapasztalatok szerint azonban 10 és 50 százalék között van azoknak az aránya, akiknél a tervet tettek is követik, és a többség csak átmenetileg maradna külföldön. Tehát legfeljebb 6 millióan vándorolhatnak ki május után, de ők sem örökre, Németország pedig ugyan a rendszerváltás után sokáig a legnépszerűbb célország volt a külföldön dolgozni vágyó kelet-európaiak körében, 2004 óta viszont már Nagy-Britannia az első számú célpont. Oda elsősorban a Baltikumból vágynak sokan, míg a magyarok, szlovénok és szlovákok számára főleg Ausztria vonzó. Sokan nem is az EU-n belül, hanem Amerikában vagy Ausztráliában vállalnának munkát, a 2020-ig 1,2 millió E8-as bevándorlót valószínűsítő becslés ezért a lehetőségek legfelső határát jelzi – áll a tanulmányban.
Május 1-jén a kelet-közép-európai térség nyolc országának – Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország Észtország, Lettország és Litvánia – állampolgárai előtt nyílik meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. Németország és Ausztria az EU 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerő-piaci nyitásra, ez jár le május 1-jén. Románia és Bulgária esetében a halasztás 2014-ig tart.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
szóljon hozzá!