2011. április 28., 09:122011. április 28., 09:12
A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der Deutschen Wirtschaft Köln – IW) vizsgálata szerint idén és jövőre összesen 800 ezer bevándorló érkezhet abból a 8 uniós tagországból, amelyek állampolgárai májustól szabadon vállalhatnak munkát Németországban. 2013-ban aztán várhatóan visszaesik az érdeklődés, és 2020-ig csupán feleannyian próbálkozhatnak, mint a nyitás első két évében.
Így összesen 1,2 millióan mehetnek az úgynevezett E8 csoport államaiból Németországba dolgozni, ami jóval mérsékeltebb erősségű bevándorlási hullám a kilencvenes évek nagy rohamához képest, amikor nagyjából 3,3 millió kelet-európai migráns érkezett az országba. A munkaadói érdekképviseletek háttérintézményeként számon tartott IW tanulmánya szerint a nyitás igen előnyös a német gazdaság számára, hiszen a képzett kelet-európaiak megjelenése enyhítheti az egyre súlyosabb szakemberhiányt, ami a jelenlegi, felfelé ívelő ciklusban, a beinduló konjunktúra idején különösen fontos.
Ugyanakkor szakszervezetek bérfeszültségektől tartanak, attól félnek, hogy a munkaerő-piaci nyitás révén élesedik majd a verseny az állásokért, ami lefelé nyomhatja a fizetéseket. Az IW felmérése szerint is erős ez a véleményáramlat, a kutatás alapján a munkavállalók 40 százaléka véli úgy, hogy a saját munkerő-piaci helyzetét tekintve negatív következményekkel járhat a kelet-európai uniós polgárokra vonatkozó korlátozások teljes feloldása. Az EU8 országcsoportban egyébként jelenleg 12 millióan foglalkoznak a gondolattal, hogy külföldön dolgozzanak. A tapasztalatok szerint azonban 10 és 50 százalék között van azoknak az aránya, akiknél a tervet tettek is követik, és a többség csak átmenetileg maradna külföldön. Tehát legfeljebb 6 millióan vándorolhatnak ki május után, de ők sem örökre, Németország pedig ugyan a rendszerváltás után sokáig a legnépszerűbb célország volt a külföldön dolgozni vágyó kelet-európaiak körében, 2004 óta viszont már Nagy-Britannia az első számú célpont. Oda elsősorban a Baltikumból vágynak sokan, míg a magyarok, szlovénok és szlovákok számára főleg Ausztria vonzó. Sokan nem is az EU-n belül, hanem Amerikában vagy Ausztráliában vállalnának munkát, a 2020-ig 1,2 millió E8-as bevándorlót valószínűsítő becslés ezért a lehetőségek legfelső határát jelzi – áll a tanulmányban.
Május 1-jén a kelet-közép-európai térség nyolc országának – Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország Észtország, Lettország és Litvánia – állampolgárai előtt nyílik meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. Németország és Ausztria az EU 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerő-piaci nyitásra, ez jár le május 1-jén. Románia és Bulgária esetében a halasztás 2014-ig tart.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!