2011. április 28., 09:122011. április 28., 09:12
A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der Deutschen Wirtschaft Köln – IW) vizsgálata szerint idén és jövőre összesen 800 ezer bevándorló érkezhet abból a 8 uniós tagországból, amelyek állampolgárai májustól szabadon vállalhatnak munkát Németországban. 2013-ban aztán várhatóan visszaesik az érdeklődés, és 2020-ig csupán feleannyian próbálkozhatnak, mint a nyitás első két évében.
Így összesen 1,2 millióan mehetnek az úgynevezett E8 csoport államaiból Németországba dolgozni, ami jóval mérsékeltebb erősségű bevándorlási hullám a kilencvenes évek nagy rohamához képest, amikor nagyjából 3,3 millió kelet-európai migráns érkezett az országba. A munkaadói érdekképviseletek háttérintézményeként számon tartott IW tanulmánya szerint a nyitás igen előnyös a német gazdaság számára, hiszen a képzett kelet-európaiak megjelenése enyhítheti az egyre súlyosabb szakemberhiányt, ami a jelenlegi, felfelé ívelő ciklusban, a beinduló konjunktúra idején különösen fontos.
Ugyanakkor szakszervezetek bérfeszültségektől tartanak, attól félnek, hogy a munkaerő-piaci nyitás révén élesedik majd a verseny az állásokért, ami lefelé nyomhatja a fizetéseket. Az IW felmérése szerint is erős ez a véleményáramlat, a kutatás alapján a munkavállalók 40 százaléka véli úgy, hogy a saját munkerő-piaci helyzetét tekintve negatív következményekkel járhat a kelet-európai uniós polgárokra vonatkozó korlátozások teljes feloldása. Az EU8 országcsoportban egyébként jelenleg 12 millióan foglalkoznak a gondolattal, hogy külföldön dolgozzanak. A tapasztalatok szerint azonban 10 és 50 százalék között van azoknak az aránya, akiknél a tervet tettek is követik, és a többség csak átmenetileg maradna külföldön. Tehát legfeljebb 6 millióan vándorolhatnak ki május után, de ők sem örökre, Németország pedig ugyan a rendszerváltás után sokáig a legnépszerűbb célország volt a külföldön dolgozni vágyó kelet-európaiak körében, 2004 óta viszont már Nagy-Britannia az első számú célpont. Oda elsősorban a Baltikumból vágynak sokan, míg a magyarok, szlovénok és szlovákok számára főleg Ausztria vonzó. Sokan nem is az EU-n belül, hanem Amerikában vagy Ausztráliában vállalnának munkát, a 2020-ig 1,2 millió E8-as bevándorlót valószínűsítő becslés ezért a lehetőségek legfelső határát jelzi – áll a tanulmányban.
Május 1-jén a kelet-közép-európai térség nyolc országának – Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország Észtország, Lettország és Litvánia – állampolgárai előtt nyílik meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. Németország és Ausztria az EU 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerő-piaci nyitásra, ez jár le május 1-jén. Románia és Bulgária esetében a halasztás 2014-ig tart.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!