Ez egyébként Szabadka, Komárom és Beregszász után a programot népszerűsító Kárpát-medencei körút első erdélyi állomása volt, szerdán Csíkszeredában találkoznak az érdeklődőkkel. Mint Szilágyi is felidézte, Magyarország kormánya 2012 óta hirdet tematikus éveket, amelyek célja a magyarság megtartása és a versenyképességének növelése.

Míg az első években az oktatásfejlesztést állították a középpontba, 2015 óta a programok a gazdaságfejlesztés területén a szakképzésre és a külhoni magyar vállalkozókra fókuszálnak. A magyar nemzet megerősítését célzó új eszközök a tematikus évek, illetve a nagy gazdaságfejlesztési programok, amelyek keretében eddig a vajdasági magyar vállalkozókat 50 milliárd forinttal, a kárpátaljaiakat 32 milliárd forinttal segítették. A következő lépés a szlovéniai és a horvátországi magyar vállalkozók megsegítése lesz, majd a Felvidék után Erdély és a Partium következik.

Újabb pénzek fiatal vállalkozóknak

A helyettes államtitkár felidézte, a fiatal vállalkozók évében összesen 600 millió forint vissza nem terítendő támogatás osztottak ki, a 967 benyújtott pályázatból 117 nyertest hirdettek, egy-egy cég 3-6 millió forintban részesült. Szilágyi ugyanakkor bejelentette, ezt a támogatási programot idén is folytatják, hamarosan lesznek részletek is, annyit viszont máris tudni lehet, hogy 230 millió forint összegben osztanak ki vissza nem térítendő támogatást.

Milliók a családi cégeknek

A családi vállalkozások 600 millió forintra pályázhatnak a Bethlen Gábor Alap által lebonyolított program keretében, egy pályázó legtöbb 8 millió forintra számíthat. Mint Szilágyi Péter a résztvevőknek elmondta, szeretnék megszólítani az úgynevezett vertikális családi vállalkozásokat, vagyis azokat a cégeket, amelyekben több generáció együtt dolgozik, vagy a leszármazottak az ősök által alapított vállalkozást viszik tovább, mint ahogy a horizontális családi vállalkozásokat is, amelyekben testvérek vagy házastársak tevékenykednek együtt.

A helyettes államtitkár külön kitért arra is, hogy itt, a közép-kelet-európai térségben nagy lemaradásban vannak a vertikális családi cégek a nyugatiaktól, hiszen miközben ott több évszázados a családi hagyomány, tíz-tizenkét generáción átöröklött cégek is vannak, nálunk a kommunizmus miatt igencsak gyerekcipőben járnak ezek a történetek.

Segítenék a generációváltást

Ez pedig komoly veszélyeket rejt magában – hívta fel a váradi fórum résztvevőinek figyelmét Csidei Krisztina, a kormány tematikus évében partnerként fellépő, Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) ügyvezető titkára. Rámutatott, nálunk mostanság kezdett megérni az idő az első generációváltásra, hiszen most jutottunk oda, hogy a rendszerváltás után céget alapító, 60-70 éves szülők visszavonulnának, így nincsenek felhalmozott tapasztalatok, amelyek segítenének a zökkenőmentes átmenet biztosításában. A kutatások szerint azonban a cégek alig egyharmada éli túl a generációváltást.

„Éppen ezért ezt tudatosan kell végezni, hosszan tartó, többéves folyamatként kell kezelni\" – tanácsolta az egybegyűlteknek a szakember, rámutatva, hogy éppen azért alapították meg több sikeres vállalkozóval egyetemben az egyesületet, hogy segítséget nyújtsanak a generációváltások előkészítésében, lebonyolításában. Ennek érdekében képzéseket, konferenciákat, fórumokat szerveznek, és próbálnak mindenkinek a segítségére lenni.

Az egyesület több tagja is részt vett különben a váradi eseményen, és az általuk felhalmozott tapasztalatokat megosztották a partiumi érdeklődőkkel, és több helyi családi vállalkozás képviselőjének is alkalma nyílt bemutatkozni. Délután család és vállalkozás címmel pedig műhelymunkát tartottak az érdeklődő vállalkozóknak.

Az erdélyi cégek a „legmagyarabbak\"

A megfelelően képzett munkaerő alkalmazása és a vissza nem térítendő támogatásokhoz való hozzáférést nevezték meg különben legfőbb problémájukként az erdélyi vállalkozók egy felmérésben, amelyet Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes államtitkára idézett kedden egy nagyváradi szakmai fórumon. Azt is megjegyezte: a felmérés szerint a külhoni családi vállalkozások átlagosan 13 főt alkalmaznak, és az általuk foglalkoztatottak 57 százaléka magyar. Az átlaghoz képest az erdélyi magyar családi vállalkozások kisebbek (átlagosan 7,3 személyt foglalkoztatnak) és „magyarabbak\" (a foglalkoztatottak 72,4 százaléka magyar).