Fokozatosan növekedett a romániai piac jelentős részét uraló osztrák fafeldolgozó nagyvállalatok üzleti forgalma az elmúlt években, míg a helyi kis üzemek egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek. Az üzemek ráadásul a feldolgozott nyersanyag nagy részét exportálják, így a hazai bútorgyártók számára is egyre nehezebb a tevékenység fenntartása – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági portál beszámolójából.
2014. május 27., 18:482014. május 27., 18:48
A Holzindustrie Schweighofer, a Kronospan és az Egger osztrák nagyvállalatok üzleti forgalma tavaly elérte az egymilliárd lejt, ez kétszeresen haladja meg a 2009-ben mért adatokat. Az üzemek által előállított fűrészáru ugyanakkor az elmúlt évben elérte az ötmillió köbmétert, ehhez képest a 2000-ben jegyzett termelés még 1,4 millió köbméter volt.
A legnagyobb piaci részesedése a Gerald Schweighofer osztrák üzletember tulajdonában lévő Holzindustrie Schweighofernek van: a cég üzleti forgalma tavaly 470 millió euró volt, míg profitja elérte a 100 millió eurót, ez 26 százalékkal haladja meg a 2012-es nyereséget. Valamivel szerényebb adatokat jegyzett az elmúlt évben az Egger, amelynek 209 millió eurós forgalma nyomán 14 millió eurós profitja volt, ehhez a képest Kronospan 250 millió eurós forgalmat bonyolított le, viszont 0,3 millió eurós veszteséggel számolt.
A vállalatok fűrészárut, fa- és forgácslemezeket árusítanak hazai bútorgyáraknak, de az állami erdőgazdálkodási hatóságtól, a Romsilvától, valamint az erdőtulajdonosoktól vásárolt, majd feldolgozott nyersanyag nagy részét külföldre szállítják.
Veszteséges a bútorgyártás
Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Szövetségének (APMR) elnöke rámutatott: a főként exportra termelő, újabb és újabb beruházásokat megvalósító nagyüzemek tevékenysége miatt nemcsak a helyi bútorgyárak versenyképessége csökken, de a fa ára is folyamatosan növekszik. Elmondása szerint a faanyag év elejéhez képest mostanra 30–40 százalékkal drágult, míg a bútorpiacon az áremelkedés alig 2–3 százalékos volt, a cégek többsége pedig évek óta veszteségesen működik.
Több Fehér megyei elöljáró eközben arra panaszkodik, hogy a Romsilva a faanyagot már csak nagy mennyiségben hajlandó eladni, ezt pedig a megyében tevékenykedő Schweighoferrel és Kronospannal szemben a helyi feldolgozók nem engedhetik meg maguknak, a nyersanyag hiánya pedig jelentős bevételkiesést jelent a helyiek számára.
Óriási profitot termel a Schweighofer
A Schweighofer egyébként a Romániában működő tíz legnyereségesebb vállalat közé tartozik, 2010 óta pedig – megelőzve a Romsilvát – piacvezető a fafeldolgozó szektorban: az elmúlt öt év alatt összesen 340 millió eurós profitot termelt. A Romsilva nyeresége ehhez képest 2009 óta összesen 39 millió euró volt.
A Romániában 2002 óta több mint 600 millió eurót beruházó osztrák vállalat Fehér megye mellett Suceava megyében is feldolgozó tevékenységet folytat, jelenleg pedig a háromszéki Rétyen tervez 150 millió eurós projektet, amely azonban régóta húzódik a helyi fafeldolgozók, környezetvédők és civil szervezetek ellenkezése miatt.
A helyi Indigó csoport mellett például a Greenpeace romániai aktivistái is felemelték a szavukat a beruházás ellen, arra hivatkozva, hogy az hozzájárul a székelyföldi erdők irtásához, káros hatással van a közvetlen környezetére, a Rétyi-nyír természetvédelmi övezetre, és veszélyezteti a helyi faipari vállalkozók jövőjét.
Az osztrák beruházó ennek ellenére a feldolgozó üzem építéséhez szükséges minden bizonylatot és jóváhagyást megszerzett, így a helyi hatóságok – elmondásuk szerint – „kénytelenek voltak kiadni az építkezési engedélyt.” A Schweighofer március elején már a munkaerő-toborzást is megkezdte Rétyen, a tervek szerint ugyanis a termelést még idén megkezdik, és több száz munkahelyet ajánlanak.
A Kovászna megyei befektetést korábban Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke is élesen bírálta: mint rámutatott, a Suceava megyei példa alapján úgy tűnik, hogy a nagyvállalat korántsem olyan erős munkaadó, mint amilyennek lennie kellene, ráadásul ellehetetlenítette a helyi kis- és közepes vállalkozások tevékenységét.
Az olcsóbb faanyagot exportálják
Aurelian Dochia gazdasági szakember a Ziarul Financiar összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fafeldolgozó szektorban évtizedek óta fennálló jelenség, hogy a nagy piaci szereplők az olcsóbban értékesíthető faanyagot, és nem a jóval drágábban eladható kész bútorokat exportálják. „Paradoxon, hogy a nyereség látszólag a piramis alján van” – fogalmazott a szakértő.
A növekvő külföldi kereslet kielégítése érdekében ugyanakkor a nagyvállalatoknak egyre több nyersanyagra van szükségük: a számvevőszék adatai szerint Romániában naponta átlagosan 41 hektár erdőt termelnek ki, ennek jelentős részét pedig az illegálisan kivágott fák, illetve lopások teszik ki.
A hatóság statisztikája alapján 1990 és 2011 között országszerte 366 ezer hektárnyi, csaknem 80 millió köbméter fát vágtak ki törvénytelenül, ennek értéke a becslések szerint meghaladja az ötmilliárd eurót. Ehhez képest az ország az erdősítés mértékének szempontjából tizenharmadik helyen áll az Európai Unióban, 5,1 százalékkal alulmaradva az uniós 32,4 százalékos átlagtól.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra üzemanyag-árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom. Ez már az ötödik drágítás volt októberben, miután korábban hétszer is csökkentek az üzemanyag-árak.
A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.
A Shein és a Temu kínai webáruházakból vásárolt termékek közel 70 százaléka megsérti az európai biztonsági előírásokat.
Úgy tűnik, hogy a tátongó román költségvetési hiány visszaszorítása érdekében a Bolojan-kormány által bevezetett megszorítások határozzák meg idén a fekete pénteki vásárlásokat.
A Romániai Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) „megalapozatlanoknak, populistának és jogilag téveseknek nevezte a gazdasági miniszter turistaátverésekkel kapcsolatos kijelentéseit.
Az európai átlagnál jóval magasabbnak feltüntetett hálózati veszteség is hozzájárul ahhoz, hogy Romániában ilyen magasak a villanyszámlák – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A munkáltatói szövetségek nem támogatják a minimálbér-emelést, a szakszervezetek azonban igen, a kormányban pedig megoszlanak az álláspontok – erősítette meg Radu Oprea kormányfőtitkár.
A Dacia új SUV-ja, a Bigster alig néhány hónappal a gyártás megkezdése után már két rangos európai díjat is elhódított.
Október 31-én lezárul az Intesa Sanpaolo Bank Románia és a First Bank fúziója – közölte az olasz pénzintézet.
A háromoldalú egyeztető tanács szerdán a Victoria-palotában tárgyalt Ilie Bolojan miniszterelnökkel az országos minimálbérről, a kormány várhatóan november végéig hoz döntést az ügyben.
szóljon hozzá!