2012. november 01., 08:532012. november 01., 08:53
Amint beszámoltunk róla, Kovászna és Hargita megye az EU Szociális Alapjából 816 ezer lejt hívott le a megyeközi fejlesztési stratégia elkészítésére. Hargita Megye Tanácsa kedden fogadta el a Biztos jövő című fejlesztési programot, Háromszéken pedig szerdán mutatták be a Potsa József fejlesztési tervet. Tamás Sándor kiemelte, tulajdonképpen cselekvési tervet készítettek, lebontva célokra, határidőkre, meghatározták 2020-ig miként és milyen költségvetésből fejlesztik a megyét.
A stratégiát a kidolgozója, Klárik László mutatta be, kitérve arra is, hogy azért nevezték azt el Potsa József főispánról, mert az ő irányítása alatt következett be Háromszék vármegye polgárosodása. Mint kiderült, a fejlesztési stratégia nyolc kitörési pontra épít: az egészségügy, a gazdaság, a beruházások, a tudomány, a kultúra, a szociális háló és a sport ágazatokat bontja ki.
Klárik László elmondta, az önkormányzati költségvetés kétharmada EU-s pénzekből származik, ezért építenek az EU 2014–2020 közötti költségvetési ciklusára. Ebben az időszakban uniós, kormányzati és helyi erőforrásokból egymilliárd eurót költenének fejlesztésekre. „A háromszéki mezőgazdaságot nyolc év alatt lehet versenyképessé tenni, ehhez a jelenleg elsősorban területalapú támogatás formájában a megyébe évente érkező 30-40 millió eurós összeget kell megkétszerezni. Ötszázötven kilométer utat kell felújítani, ehhez 290 millió euróra van szükség. A városi élők víz minőségének javítására jelenleg folyamatban van egy százmillió eurós pályázat, további 150 millió euróra van szükség, hogy ebből a szempontból a vidéken élőket is felzárkóztassák.
Az oktatás és egészségügy fejlesztésére 80 millió euró kell” – ecsetelte Klárik, aki szerint ezt az összeget össze lehet hozni, mivel lemodellezték, Kovászna megye a befizetett adók 48,15 százalékát kapja vissza. A megyemenedzser leszögezte, olyan intézményrendszert építenek ki, amely az autonóm Székelyföld alapja lehet.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.