2012. november 01., 08:532012. november 01., 08:53
Amint beszámoltunk róla, Kovászna és Hargita megye az EU Szociális Alapjából 816 ezer lejt hívott le a megyeközi fejlesztési stratégia elkészítésére. Hargita Megye Tanácsa kedden fogadta el a Biztos jövő című fejlesztési programot, Háromszéken pedig szerdán mutatták be a Potsa József fejlesztési tervet. Tamás Sándor kiemelte, tulajdonképpen cselekvési tervet készítettek, lebontva célokra, határidőkre, meghatározták 2020-ig miként és milyen költségvetésből fejlesztik a megyét.
A stratégiát a kidolgozója, Klárik László mutatta be, kitérve arra is, hogy azért nevezték azt el Potsa József főispánról, mert az ő irányítása alatt következett be Háromszék vármegye polgárosodása. Mint kiderült, a fejlesztési stratégia nyolc kitörési pontra épít: az egészségügy, a gazdaság, a beruházások, a tudomány, a kultúra, a szociális háló és a sport ágazatokat bontja ki.
Klárik László elmondta, az önkormányzati költségvetés kétharmada EU-s pénzekből származik, ezért építenek az EU 2014–2020 közötti költségvetési ciklusára. Ebben az időszakban uniós, kormányzati és helyi erőforrásokból egymilliárd eurót költenének fejlesztésekre. „A háromszéki mezőgazdaságot nyolc év alatt lehet versenyképessé tenni, ehhez a jelenleg elsősorban területalapú támogatás formájában a megyébe évente érkező 30-40 millió eurós összeget kell megkétszerezni. Ötszázötven kilométer utat kell felújítani, ehhez 290 millió euróra van szükség. A városi élők víz minőségének javítására jelenleg folyamatban van egy százmillió eurós pályázat, további 150 millió euróra van szükség, hogy ebből a szempontból a vidéken élőket is felzárkóztassák.
Az oktatás és egészségügy fejlesztésére 80 millió euró kell” – ecsetelte Klárik, aki szerint ezt az összeget össze lehet hozni, mivel lemodellezték, Kovászna megye a befizetett adók 48,15 százalékát kapja vissza. A megyemenedzser leszögezte, olyan intézményrendszert építenek ki, amely az autonóm Székelyföld alapja lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok