
Az alacsony államháztartási hiány tartása érdekében a magyar kormány javaslata alapján augusztus 1-jétől emelkedne a tranzakciós illeték, a bányajáradék és a vállalkozások által fizetett távközlési adó, az egészségügyi hozzájárulást pedig kiterjesztenék a kamatokra is.
2013. június 18., 09:502013. június 18., 09:50
Az Orbán-kabinet tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek az ehhez szükséges két törvény módosítását, a parlament gazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter délelőtt a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány azt javasolja, 6 ezrelékre emelkedjen a jelenlegi 3-ról a pénzügyi tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a 6 ezer forintos felső korlátot, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával. A fideszes politikus hozzátette: az intézkedéseket a bankszövetséggel a hétvégén egyeztették, és a szervezet azokat jóváhagyta.
További intézkedések között sorolta fel a nemzetgazdasági miniszter a vállalkozások által fizetett távközlési adó mértékének 2 forintról 3 forintra emelését, továbbá az adó 2500 forintos felső limitjének 5 ezerre növelését. A bányajáradék szintén emelkedik 12 százalékról 16 százalékra. Varga hangsúlyozta, hogy a távközlési adó emelése nem vonatkozik a magánszemélyekre, csak a cégeket érinti.
A kormány javaslatot tett arra is, hogy tőkejövedelmekhez hasonlóan az egészségügyi hozzájárulás vonatkozzon a kamatokra is, mértéke 6 százalék lesz. A módosításokba belefoglalták, hogy állami garancia álljon azon hitelkeret mögé, amely a fuvarozókat segíti majd az e-útdíj finanszírozásában. „A májusban bejelentett zárolásokat és a nagyberuházások finanszírozását érintő módosításokat szintén belefoglalják a költségvetési törvény módosításába\" – mondta Varga Mihály. E szerint létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások, például a stadionépítések rendezhetők.
A miniszter közölte: az intézkedések célja, hogy Magyarország véglegesen kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és ne kerüljön újra hasonló eljárás alá, mint az Málta esetében korábban megtörtént. A másik ok az inflációs folyamat. A kormány ugyanis 5,2 százalékos inflációval számolt 2013-ra a költségvetési törvény elfogadásakor, majd ezt 3,1 százalékra módosította a konvergenciaprogramban. A legújabb folyamatok azonban azt mutatják, hogy ennél is kisebb mértékű lehet a pénzromlás az idén. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a benyújtott adóintézkedések – megszavazásuk esetén – akár 100 milliárd forinttal is javíthatják a költségvetés helyzetét. A tárca ugyanakkor közölte, az Országgyűlés döntéséig pontosabb adattal nem szolgálhat, tekintettel arra, hogy az intézkedések által beszedhető bevételek alakulását a parlament döntése befolyásolja.
Az újabb pénzügyi intézkedések bejelentését követően esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, és kora délutánig sem mérsékelte veszteségét. A forint ugyancsak gyengült, és elveszítette a délelőtti órákban szerzett nyereségét, az euró 291,27 forintig erősödött a forinttal szemben.
Februárban 1,6 ponttal 48,4-re nőtt a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány a következő napokban bejelenti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan az üzemanyagok drasztikus drágulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
szóljon hozzá!