
Fotó: Bone Ewald
2010. április 21., 09:202010. április 21., 09:20
A Fidesz–KDNP az április 11-i szavazáson úgy szerzett parlamenti többséget, hogy kormányterveiről egyáltalán nem beszélt a választópolgároknak; Orbán Viktor pártelnök, a miniszterelnöki szék várományosa gondosan elhárította a politikai ellenfelei kihívását is az ilyenkor megszokott nyilvános vitára.
A nagy valószínűség szerint a parlamenti kétharmadot is elérő párt alig pár nappal a második forduló előtt sem hajlandó konkrét terveket ismertetni, a különböző forrásokból kiszivárogtatott programtöredékek is csak nagy általánosságban határozzák meg a célokat. A gazdasági és politikai elemzőknek így csak a találgatás marad, az állampolgárnak meg vállalnia kell a felelősséget azért, hogy teljes körű felhatalmazást ad egy olyan politikai pártnak, akiről nem tudni mit kezd majd teljhatalmával.
Erre alapozzák kampányukat az utolsó száz méteren a parlamenti küszöböt elérő pártok is, bár ellenzéki összefogásról tulajdonképpen nem beszélhetünk, a jelenleg kormányzó szocialisták (MSZP) kétségbeesésükben már a korábban semmibe vett Lehet Más a Politika (LMP) javára is hajlandók visszalépni. Az egy év alatt a semmiből parlamenti párttá fejlődő LMP ugyanis a jelen parlamenti pártok botrányos politikájából kiábrándult szavazók alternatívája lett, és miközben a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum (MDF) a szabad demokratákkal (SZDSZ) szövetkezve csúfos vereséget szenvedett, a zöldek fiatal politikusi gárdája 7,43 százalékos támogatottságot és öt képviselői széket szerzett.
Csak szivárogtatások vannak
A Fidesz vélt vagy valós programjáról egyébként az MSZP szivárogtat a legtöbbet, megszorításokkal, különböző kedvezményes adóformák, illetve kedvezmények eltörlésével riogatva a választókat. Budai Bernadett MSZP-szóvivő sajtótájékoztatóján kijelentette, a Fidesz „kiszivárgott titkos kormányprogramja” több rossz hírt is tartalmaz: megszűnik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), az őstermelői adókedvezmény, illetve az adójóváírás intézménye.
„A megalakuló Fidesz-kormány csökkenteni fogja az adókat és egyszerűsíti az adórendszert, de nem fogja eltörölni az evát, az ekhót és az őstermelői adózás lehetőségét” – reagált közleményében Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. A dokumentum azonban nem tért ki arra, hogy a párt tervez-e változtatásokat a két speciális adó alapjáról vagy a kulcsok mértékéről. A Fidesz egyébként minden kiszivárogtatásra cáfolattal reagál, érdemi információt azonban továbbra sem közöl. Orbán Viktor szerint azért nem, mert előbb látni szeretnék a valós számokat.
„Gazdaságpolitikai szempontból a legfontosabb lépés az adócsökkentés, a bürokrácia elleni átfogó támadás és a korrupció visszaszorítása” – hangsúlyozta Orbán a választások másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a cél az államháztartási hiány csökkentése, ennek menetrendjét azonban csak a fennálló helyzet ismeretében lehet meghatározni, addig egyéb célokban nem gondolkodik a leendő kormány. A legfontosabb közjogi ügynek a kisebb parlamentet, az önkormányzati képviselők számának rendezését, valamint az elszámoltatást nevezte, a tárcastruktúra átalakításáról azonban nem bocsátkozott részletekbe. Ennek ellenére a magyarországi sajtó már ismerni véli a nyolc minisztériumi szék várományosát, igaz, a névsor napról napra változik, úgy, ahogy a kormányprogram elemei is.
„Vannak olyan lépések, amelyeket azonnal meg lehet tenni, és lesznek olyanok, amelyek évekig tartanak” – jelentette ki Járai Zsigmond, a korábbi Orbán-kormány pénzügyminisztere, a jegybank volt elnöke hétfőn a Miskolctapolcán tartott sajtótájékoztatón. Úgy számolunk, hogy egy év alatt új gazdasági környezetet lehet teremteni, két-három év múlva elérhetjük a 4-5 százalékos GDP-növekedést, ám legalább tíz év kell ahhoz, hogy behozzuk azt a lemaradást, amelyet az elmúlt nyolc évben szenvedett el az ország, így az euró bevezetésének egyelőre nincs realitása, tette hozzá a pénzügyi szakember.
A külföldi befektetők bizalmát megnyugtatta a Fidesz fölényes győzelme, sőt a kétharmados többség elérésének esélye is jótékony hatással volt a piacokra. A választásokat követően az euró árfolyama 264-es árszint alá csökkent, elemzői vélemények szerint a nemzeti valuta akár 260-ig is erősödhet. Amennyiben a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget, elképzelhető, hogy a forint a következő hetekben felülteljesítő lesz a régióban – idézi a Napi Gazdaság Ötvös Mihályt, a CIB senior devizakereskedőjét. A lap szerint a gazdasági helyzet stabilizálódását a kormányzati intézkedések csak hosszú távon valósíthatják meg, a piacot most inkább az mozgatja, hogy a befektetők minden szépet és jót látatlanban hajlamosak megelőlegezni, akárcsak az utca embere, aki szintén hajlamos azt hinni, hogy hamarosan kolbászból fonják majd a kerítést.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.