2012. október 03., 09:382012. október 03., 09:38
A kormány tegnaptól tárgyalássorozatba kezdett az Oltchim legnagyobb hitelezőivel – az Állami Vagyonértékesítő Hatósággal (AVAS), az Electrica áramszolgáltatóval, a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR), a Transilvania Bankkal és a CEC Bankkal – az adósságok átütemezéséről, holnapra pedig tervet dolgoznak ki arra nézve, hogyan lehet ismét beindítani a termelést az üzemben, illetve azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazottak megkapják hónapok óta késlekedő járandóságukat. Tegnap a bankokkal folytatott tárgyalás nyomán a kormány eldöntötte, hogy az amerikai Alvarez & Marsal pénzügyi tanácsadó céget bízza meg az Oltchim irányításával. A cég mintegy ötszáz munkása közben a szakszervezeti vezetők leváltásáért tüntetett. Emellett a cég igazgatótanácsa Nicolae Bălant, a govorai hőerőmű vezetőjét választotta az Oltchim ideiglenes vezérigazgatójává.
Az Oltchim-saga egyébként valóban bohózatba illő körülmények közepette ért véget: Diaconescu hétfőn este egy bankfiókból hárommillió eurót vett föl – korábban ígéretet tett arra, hogy ha a kormány átadja neki az üzemet, ebből a pénzből azonnal kifizeti a munkások bérét –, majd a készpénzt hét műanyag zsákba csomagolva indult el a gazdasági minisztériumba tárgyalni. A pénzt szállító autót azonban nem engedték be a tárca parkolójába, csupán Diaconescut, akivel ismét rövid tárgyalást folytatott Victor Ponta kormányfő és Daniel Chiţoiu gazdasági miniszter, majd utóbbi kettő sajtótájékoztatón jelentette be a privatizáció kudarcát.
Victor Ponta azt is bejelentette, hogy az állami privatizációs hatóság (OPSPI) feljelentést tesz Diaconescu ellen, mivel bizonyítékai vannak arra, hogy az hamis dokumentumokkal jelentkezett a licitre, azzal a céllal, hogy becsapja az államot. Ponta szerint Diaconescunak pénze sincs, de valójában nem is akarta átvenni az Oltchimet, csupán politikai tőkét akart kovácsolni az ügyből. (Mint ismeretes, Diaconescu ultrapopulista alakulata, a Dan Diaconescu Néppárt komoly esélyekkel rendelkezik a parlamentbe jutásra a decemberi választásokon.)
Azt, hogy a privatizációt azért nyilvánították sikertelennek, mert Diaconescu nem tudta bizonyítani, hogy ki tudja fizetni a 45 millió eurót, Daniel Chiţoiu gazdasági miniszter jelentette be.
Az ügy hátteréről Ponta számolt be. Mint elmondta, kiderítették, hogy a holland Gliding Ltd. nevű cég, amely állítólag 46 millióval támogatta volna Diaconescut, valójában nem is létezik, az a személy, akire úgy hivatkozott mint aki szintén garantálná az összeg meglétét, egy detektívregény-szerző, Ewoud Lietaert Peerbolte, aki Ed Sanders álnéven alkot, a szintén a kezesek között említett orosz DIP SOV Group alaptőkéje pedig mindössze 200 euró.
Az ügy kapcsán Daniel Chiţoiu bejelentette: álláspontja szerint az OPSPI vezetőjét, Remus Vulpescut meneszteni kell a fiaskó miatt, és Victor Ponta is a nyilvánosság értésére adta, hogy egyetért a javaslattal. Bár Chiţoiu korábban jelezte, hogy a privatizáció kudarca esetén ő is távozik, most közölte: sem a kormányfő, sem ő nem látja úgy, hogy az ő felelőssége a magánosítási eljárás bukása.
Dan Diaconescu ugyanakkor a jelek szerint továbbra is rivaldafényben akar maradni az ügy kapcsán: bejelentette, hogy Victor Ponta és Remus Vulpescu ellen is feljelentést tesz. „Jogomban állt este 11 óra 59 percig tárgyalni, Victor Ponta azonban úgy döntött, lezárja a licitet. Ponta utasította beosztottait, hogy érvénytelenítsék az eljárást, ezért nem engedték be a sajtót a minisztériumba. Pontának azonnal le kellene mondania. Óriási hazug, úgy hazudik, ahogy levegőt vesz” – fogalmazott a populista politikus, hozzátéve: a feljelentések mellett a privatizáció lefújását is a bíróságon támadja meg.
| Dan Diaconescu mindenképp nyertesként került ki az ügyből, ugyanis 256 millió eurójába került volna az a reklámidő, amelyet az országos televíziós csatornáknak kellett volna kifizetnie, ha az Oltchim privatizációja kapcsán nem ingyen mutatták volna őt főműsoridőben tizenkét napon keresztül – számította ki az Adevărul napilap. Ehelyett csupán 120 ezer eurót „bukott” – ennyit kellett ugyanis letétbe helyeznie a privatizációs tenderfüzet megvásárlásakor, és mivel végül nem kötötte meg a szerződést, az összeg az államé marad. A lap négy hírcsatorna (Antena 3, Realitatea TV, România TV és B1 TV) valamint két kereskedelmi csatorna és a közszolgálati adó (Pro TV, Antena 1 és TVR 1) tarifáit alapul véve számította ki, mennyit „spórolt” Diaconescu. Mindennek nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy Diaconescu egyetlen este, főműsoridőben 21,35 millió euró értékben szerepelt e csatornák képernyőin. Mindezt úgy, hogy a lap újságírói még a hirdetési piacon alkalmazott, átlagosan 50 százalékos árkedvezményt is levontak a költségekből. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.