2012. október 03., 09:382012. október 03., 09:38
A kormány tegnaptól tárgyalássorozatba kezdett az Oltchim legnagyobb hitelezőivel – az Állami Vagyonértékesítő Hatósággal (AVAS), az Electrica áramszolgáltatóval, a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR), a Transilvania Bankkal és a CEC Bankkal – az adósságok átütemezéséről, holnapra pedig tervet dolgoznak ki arra nézve, hogyan lehet ismét beindítani a termelést az üzemben, illetve azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazottak megkapják hónapok óta késlekedő járandóságukat. Tegnap a bankokkal folytatott tárgyalás nyomán a kormány eldöntötte, hogy az amerikai Alvarez & Marsal pénzügyi tanácsadó céget bízza meg az Oltchim irányításával. A cég mintegy ötszáz munkása közben a szakszervezeti vezetők leváltásáért tüntetett. Emellett a cég igazgatótanácsa Nicolae Bălant, a govorai hőerőmű vezetőjét választotta az Oltchim ideiglenes vezérigazgatójává.
Az Oltchim-saga egyébként valóban bohózatba illő körülmények közepette ért véget: Diaconescu hétfőn este egy bankfiókból hárommillió eurót vett föl – korábban ígéretet tett arra, hogy ha a kormány átadja neki az üzemet, ebből a pénzből azonnal kifizeti a munkások bérét –, majd a készpénzt hét műanyag zsákba csomagolva indult el a gazdasági minisztériumba tárgyalni. A pénzt szállító autót azonban nem engedték be a tárca parkolójába, csupán Diaconescut, akivel ismét rövid tárgyalást folytatott Victor Ponta kormányfő és Daniel Chiţoiu gazdasági miniszter, majd utóbbi kettő sajtótájékoztatón jelentette be a privatizáció kudarcát.
Victor Ponta azt is bejelentette, hogy az állami privatizációs hatóság (OPSPI) feljelentést tesz Diaconescu ellen, mivel bizonyítékai vannak arra, hogy az hamis dokumentumokkal jelentkezett a licitre, azzal a céllal, hogy becsapja az államot. Ponta szerint Diaconescunak pénze sincs, de valójában nem is akarta átvenni az Oltchimet, csupán politikai tőkét akart kovácsolni az ügyből. (Mint ismeretes, Diaconescu ultrapopulista alakulata, a Dan Diaconescu Néppárt komoly esélyekkel rendelkezik a parlamentbe jutásra a decemberi választásokon.)
Azt, hogy a privatizációt azért nyilvánították sikertelennek, mert Diaconescu nem tudta bizonyítani, hogy ki tudja fizetni a 45 millió eurót, Daniel Chiţoiu gazdasági miniszter jelentette be.
Az ügy hátteréről Ponta számolt be. Mint elmondta, kiderítették, hogy a holland Gliding Ltd. nevű cég, amely állítólag 46 millióval támogatta volna Diaconescut, valójában nem is létezik, az a személy, akire úgy hivatkozott mint aki szintén garantálná az összeg meglétét, egy detektívregény-szerző, Ewoud Lietaert Peerbolte, aki Ed Sanders álnéven alkot, a szintén a kezesek között említett orosz DIP SOV Group alaptőkéje pedig mindössze 200 euró.
Az ügy kapcsán Daniel Chiţoiu bejelentette: álláspontja szerint az OPSPI vezetőjét, Remus Vulpescut meneszteni kell a fiaskó miatt, és Victor Ponta is a nyilvánosság értésére adta, hogy egyetért a javaslattal. Bár Chiţoiu korábban jelezte, hogy a privatizáció kudarca esetén ő is távozik, most közölte: sem a kormányfő, sem ő nem látja úgy, hogy az ő felelőssége a magánosítási eljárás bukása.
Dan Diaconescu ugyanakkor a jelek szerint továbbra is rivaldafényben akar maradni az ügy kapcsán: bejelentette, hogy Victor Ponta és Remus Vulpescu ellen is feljelentést tesz. „Jogomban állt este 11 óra 59 percig tárgyalni, Victor Ponta azonban úgy döntött, lezárja a licitet. Ponta utasította beosztottait, hogy érvénytelenítsék az eljárást, ezért nem engedték be a sajtót a minisztériumba. Pontának azonnal le kellene mondania. Óriási hazug, úgy hazudik, ahogy levegőt vesz” – fogalmazott a populista politikus, hozzátéve: a feljelentések mellett a privatizáció lefújását is a bíróságon támadja meg.
| Dan Diaconescu mindenképp nyertesként került ki az ügyből, ugyanis 256 millió eurójába került volna az a reklámidő, amelyet az országos televíziós csatornáknak kellett volna kifizetnie, ha az Oltchim privatizációja kapcsán nem ingyen mutatták volna őt főműsoridőben tizenkét napon keresztül – számította ki az Adevărul napilap. Ehelyett csupán 120 ezer eurót „bukott” – ennyit kellett ugyanis letétbe helyeznie a privatizációs tenderfüzet megvásárlásakor, és mivel végül nem kötötte meg a szerződést, az összeg az államé marad. A lap négy hírcsatorna (Antena 3, Realitatea TV, România TV és B1 TV) valamint két kereskedelmi csatorna és a közszolgálati adó (Pro TV, Antena 1 és TVR 1) tarifáit alapul véve számította ki, mennyit „spórolt” Diaconescu. Mindennek nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy Diaconescu egyetlen este, főműsoridőben 21,35 millió euró értékben szerepelt e csatornák képernyőin. Mindezt úgy, hogy a lap újságírói még a hirdetési piacon alkalmazott, átlagosan 50 százalékos árkedvezményt is levontak a költségekből. |
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.