A bankkártyás fizetésnél felszámított bankközi illeték csökkentéséről szóló kormányrendelet-tervezet elhalasztását, illetve újrafogalmazását kérték a kormánytól az üzleti szféra képviselői, ennek nyomán elképzelhető, hogy a kabinet két lépésben vezeti majd be a tervezett intézkedést.
2014. február 27., 16:202014. február 27., 16:20
2014. február 27., 16:222014. február 27., 16:22
A külföldi üzletemberek és vállalkozók csoportja a tervezet csütörtöki közvitáján kérte a kabinettől, hogy csak abban az esetben fogadja el a javaslatot, ha a bankközi illetékek kapcsán az Európai Unió szintjén egységes szabályozást vezetnek be. Az üzleti szféra szereplői emellett arra is hivatkoztak, hogy a tervezet kidolgozása előtt nem készült részletes hatástanulmány.
Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára a közvita után úgy nyilatkozott: az üzletemberek azt javasolták, hogy „a bankközi kamatok csökkentését előzze meg egy közbeeső intézkedés”, így az EU-s szabályozás bevezetése előtt a szaktárca az érintettek javaslatait várja ezzel kapcsolatban. Mihai Bogza, a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) elnöke ugyanakkor rámutatott: a kormány azelőtt akart hatályba léptetni egy törvényt, hogy az erre vonatkozó uniós projekt teljes egészében elkészült volna.
„Az intézkedés túl korai lenne, előbb meg kell vizsgálni annak várható következményeit, és hat hónap helyett legalább két éves átmeneti időszakot kell biztosítani” – magyarázta Bogza. Hozzátette: a bankközi illeték mérséklése miatt kieső összeget a bankok máshol szereznék vissza, de így is, úgy is az ügyfeleket terhelnék.
A pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet szerint a kormány megszabta volna a bankközi illeték maximális értékét, így bankkártya esetén legfeljebb a kifizetett összeg 0,2, míg hitelkártya esetén 0,3 százalékát számolhattak volna fel kezelési költségként a pénzintézetek. A határértéket be nem tartó bankokat 10–200 ezer lejre bírságolták volna.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég olyan projektet dolgozott ki, amely alapján a határon kívüli bankkártyás fizetésnél a bankok legfeljebb az összeg 0,2 százalékát számolhatnák fel kezelési költségként, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalék lenne ez az érték.
A projekt következő szakaszában – az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel – ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A MasterCard- és a Visa-kártyákat kibocsátó cégek ellenzik az elképzelést, elmondásuk szerint a „költségek drasztikus csökkentése negatívan érintheti a technológiai fejlesztéseket.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!