A bankkártyás fizetésnél felszámított bankközi illeték csökkentéséről szóló kormányrendelet-tervezet elhalasztását, illetve újrafogalmazását kérték a kormánytól az üzleti szféra képviselői, ennek nyomán elképzelhető, hogy a kabinet két lépésben vezeti majd be a tervezett intézkedést.
2014. február 27., 16:202014. február 27., 16:20
2014. február 27., 16:222014. február 27., 16:22
A külföldi üzletemberek és vállalkozók csoportja a tervezet csütörtöki közvitáján kérte a kabinettől, hogy csak abban az esetben fogadja el a javaslatot, ha a bankközi illetékek kapcsán az Európai Unió szintjén egységes szabályozást vezetnek be. Az üzleti szféra szereplői emellett arra is hivatkoztak, hogy a tervezet kidolgozása előtt nem készült részletes hatástanulmány.
Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára a közvita után úgy nyilatkozott: az üzletemberek azt javasolták, hogy „a bankközi kamatok csökkentését előzze meg egy közbeeső intézkedés”, így az EU-s szabályozás bevezetése előtt a szaktárca az érintettek javaslatait várja ezzel kapcsolatban. Mihai Bogza, a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) elnöke ugyanakkor rámutatott: a kormány azelőtt akart hatályba léptetni egy törvényt, hogy az erre vonatkozó uniós projekt teljes egészében elkészült volna.
„Az intézkedés túl korai lenne, előbb meg kell vizsgálni annak várható következményeit, és hat hónap helyett legalább két éves átmeneti időszakot kell biztosítani” – magyarázta Bogza. Hozzátette: a bankközi illeték mérséklése miatt kieső összeget a bankok máshol szereznék vissza, de így is, úgy is az ügyfeleket terhelnék.
A pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet szerint a kormány megszabta volna a bankközi illeték maximális értékét, így bankkártya esetén legfeljebb a kifizetett összeg 0,2, míg hitelkártya esetén 0,3 százalékát számolhattak volna fel kezelési költségként a pénzintézetek. A határértéket be nem tartó bankokat 10–200 ezer lejre bírságolták volna.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég olyan projektet dolgozott ki, amely alapján a határon kívüli bankkártyás fizetésnél a bankok legfeljebb az összeg 0,2 százalékát számolhatnák fel kezelési költségként, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalék lenne ez az érték.
A projekt következő szakaszában – az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel – ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A MasterCard- és a Visa-kártyákat kibocsátó cégek ellenzik az elképzelést, elmondásuk szerint a „költségek drasztikus csökkentése negatívan érintheti a technológiai fejlesztéseket.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!