A bankkártyás fizetésnél felszámított bankközi illeték csökkentéséről szóló kormányrendelet-tervezet elhalasztását, illetve újrafogalmazását kérték a kormánytól az üzleti szféra képviselői, ennek nyomán elképzelhető, hogy a kabinet két lépésben vezeti majd be a tervezett intézkedést.
2014. február 27., 16:202014. február 27., 16:20
2014. február 27., 16:222014. február 27., 16:22
A külföldi üzletemberek és vállalkozók csoportja a tervezet csütörtöki közvitáján kérte a kabinettől, hogy csak abban az esetben fogadja el a javaslatot, ha a bankközi illetékek kapcsán az Európai Unió szintjén egységes szabályozást vezetnek be. Az üzleti szféra szereplői emellett arra is hivatkoztak, hogy a tervezet kidolgozása előtt nem készült részletes hatástanulmány.
Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára a közvita után úgy nyilatkozott: az üzletemberek azt javasolták, hogy „a bankközi kamatok csökkentését előzze meg egy közbeeső intézkedés”, így az EU-s szabályozás bevezetése előtt a szaktárca az érintettek javaslatait várja ezzel kapcsolatban. Mihai Bogza, a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) elnöke ugyanakkor rámutatott: a kormány azelőtt akart hatályba léptetni egy törvényt, hogy az erre vonatkozó uniós projekt teljes egészében elkészült volna.
„Az intézkedés túl korai lenne, előbb meg kell vizsgálni annak várható következményeit, és hat hónap helyett legalább két éves átmeneti időszakot kell biztosítani” – magyarázta Bogza. Hozzátette: a bankközi illeték mérséklése miatt kieső összeget a bankok máshol szereznék vissza, de így is, úgy is az ügyfeleket terhelnék.
A pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet szerint a kormány megszabta volna a bankközi illeték maximális értékét, így bankkártya esetén legfeljebb a kifizetett összeg 0,2, míg hitelkártya esetén 0,3 százalékát számolhattak volna fel kezelési költségként a pénzintézetek. A határértéket be nem tartó bankokat 10–200 ezer lejre bírságolták volna.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég olyan projektet dolgozott ki, amely alapján a határon kívüli bankkártyás fizetésnél a bankok legfeljebb az összeg 0,2 százalékát számolhatnák fel kezelési költségként, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalék lenne ez az érték.
A projekt következő szakaszában – az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel – ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A MasterCard- és a Visa-kártyákat kibocsátó cégek ellenzik az elképzelést, elmondásuk szerint a „költségek drasztikus csökkentése negatívan érintheti a technológiai fejlesztéseket.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!